A Juventus elleni vereség nem igazán hatott meglepetésként a Stretford End szurkolói közösségében, Mourinho mérkőzés utáni akciója viszont már átütötte az ingerküszöböt. Éppen ezért néézzük is meg, hogy miért különösen megmagyarázhatatlan az, hogy a portugál nem cserélt a rangadón, illetve a kalapból újra előhalászott 4231 is több sebből vérzett a keddi találkozón.

Különösen Dybala játékból való kivétele jelentette a probléma fő forrását, amelyet néhány képpel igyekszünk szemléltetni is. Az elsőn például mindjárt látszik, hogy hiába vagyunk meg bőven létszámban, a szélsebes argentin nagyjából két lépést megtéve hagyja ott Maticsot, aki csak nyomozza a támadót. Lindelöf a labdát nézi, miközben éppenséggel segíthetne is. Az indítás és a labda megérkezése között alig két-három másodperc telik el. A laszti átszáll mindenki felett, de némileg magasan érkezik Dybala fejére, így nem lesz semmi az akcióból. Ugyanakkor igen, mondjuk ki, ilyen az, amikor egy csapat tudja, hogy miként kell bemozgásokkal összezavarni az ellenfelet.

A második jelenet is Dybalához köthető, de ezt már nem ússzuk meg kapott gól nélkül. Matics már itt is alapból lépéshátrányban, ráadásul a szerb a beadást követően elhiszi, hogy elakad az akció, ám nem ez történik és az argentin elé kerül a labda. Lindelöf megint pehelysúlyú a buliban. Egyáltalán nem „szkenneli” a mögötte érkező Dybalát, majd a beadás után is mélán szemléli a kialakult helyzetet. Az első képen pedig még Pogbát is láthatjuk, aki természetesen nem ér vissza, nem tud besegíteni ebben a helyzetben, és már kész is a baj…

A legcsúnyább jelenet, ami után egyből megfordult a fejemben, hogy posztot szeretnék írni erről a meccsről. Azt látjuk, hogy gyönyörűen megvagyunk létszámban, ugyanakkor megint pontosan tudják a torinóiak, hogy mit szeretnének csinálni, és egy bepasszolt labda után óriási terület keletkezik lényegében a saját tizenhatosunk előtt. CR egy kicsit kihúzza Lindelöföt, Pogba súlytalanul szaladgál a középpályán, Dybala pedig lendületből hagyja le Maticsot. Itt sem kellett ehhez három másodpercnél több.

A 4231-es felállás természetesen nem csak védekezésben, hanem támadásban is meglátszott. Egyszerűen nem volt ember, aki kihozza a labdát a középpályáról, így maradtak a régi megoldások, amelyek borzasztóan kevés eredménnyel jártak.

Az aranylábú Lindelöf a kapott gól után azonnal akcióba lendülne, csak éppen nincs igazából célpont. Az eredményt három másodperccel később minden szurkoló egyaránt tapasztalhatta.

Nem jár jobban Rashford sem, aki iszonyatosan lelkesen próbálja akcióba hozni az elől tartózkodó bajtársak egyikét, mindhiába…Itt is alig 3-4 másodperc telik el a két kép között.

Egyetlen esély volt, Lukaku esetleges fejjátékának felvillantása. Erre viszont elég szomorú egy teljes hadsereget a támadósorban parkoltatni, akikhez nem jut el a labda. Ráadásul ebből az akcióból is egy szélre kipasszolt próbálkozás lett, tehát a klasszikus kontra ez esetben sem valósult meg.

Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy védekezésben is elhasalt a 4231, és labdakihozatalban gyakorlatilag a támadásokat végezte ki ez a felállás. Ha valós ötleteink lettek volna a kontrák megvalósítására, a Juventus fegyelmezett védelmének széthúzására, akkor lehetett volna némi értelme ennek a koncepciónak, de mindez nyomokban sem történt meg. A második félidőben Pogba talán valamivel fegyelmezettebben védekezett, a Juventusnak viszont nem volt szüksége különösebben futballozni, hiszen a támadókhoz nem jutott el labda, nekik pedig nem volt létfontosságú még egy gól megszerzése.

Mourinho a Fred/Herrera kettős egyik tagjának beállításával formációt válthatott volna, kicsit agresszívabbá téve a középpályás letámadást, amelyből nem a mélyről felívelgetések vagy Pogba 30 méteres labdafelhozatalai jelentették volna az egyetlen reményt a különböző helyzetek kialakítására. Nem nagyon mondok nagy újdonságot, ha az xG-t kell bemutatni. A 0,3-as szám tökéletesen jellemzi, hogy mennyi darab gólt érdemeltünk volna a keddi meccsen.

A passzok arányához viszonyítva %-osan természetesen több hosszú labdánk volt (10%-8%), ahogy a beadások tekintetében is duplázzuk %-os értelemben (4%-2%) a torinóiakat. A Juve a rövid passzokat is értelemszerűen nagyobb számban favorizálta, így a zebrák passzhatékonysága 90% fölé kúszott, míg nekünk be kellett érnünk a 81%-os mutatóval. Mi 6 helyzetet alakítottunk ki, a Juve 14 darabot, a United két alkalommal, a torinóiak pedig ötször találtak kaput.

A tanulságokat pedig innentől mindenki vonja le saját maga…