Este az európai kupaporond sheriffjeivel játsznk, úgyhogy rittyentünk gyorsan egy kommentfogót és rögtönzünk egy „ЩЊФ ДЯЄ ЧД” posztot is.
kriss bejegyzései
God save the King
Mint ahogy arról már mindenki értesült, II. Erzsébet Őfelsége, született Elizabeth Alexandra Mary Windsor, az Egyesült Királyság és a Brit Államszövetség uralkodója tegnap este elhunyt.
Egy kicsit mi is megemlékezünk róla, azonban a bejegyzés csak nyomokban fog futballt tartalmazni, az események ugyanis ismét a filozófia vad vizeire terelik blogunk kicsiny csónakját. Aki vállalkozik a vízen való átkelésre, az hajtson
A transzferablak két töketlen fecskéje
Ritka nagy csoda történt múlt héten a St. Mary’s-ben, ettől még ugyan nem lettünk hirtelen épkézláb PL top 4 contender csapat, de a Leicester ellen lesz rá esély, hogy annak tűnjünk.
Nekünk már mindegy is, nem…?
A Premier League-ben eddig produkált legrosszabb szezonkezdésünk tovább már nem romolhat (utolsó hely a tabellán, annál ugye nincs lejjebb), de a közérzetünk igen.
… és akkor a komplett kezdő Lindelöffé változott (Brentford – Man Utd: 4-0, videó)
Ten Hag, a stáb és a játékosok sem adják fel, mindenki az utolsó idegszálunkat is rojtosra akarja kaparni a kimondhatatlanul szar játékkal.
Összevissza nyomkodjuk a reset gombot – videó (Man Utd – Brighton: 1-2)
Elég nehéz bármit is mondani egy ilyen hazai kezdés után, rossz volt nézni a játékot, de már fel sem vonjuk a szemöldökünket rajta. Egy videóval próbáljuk a kármentést elvégezni hajtás után.
Na de mi van a Barcelonával?
Egyre csak növekszik a szar a Barca háza táján, ami voltaképpen a Culé blogra tartozna, de most már Frenkie de Jong miatt szegről-végről mi is érintettek vagyunk benne. És mivel ez az FdJ-saga kezdi kicsit kiverni mindenkinél a biztosítékot, ezért most egy nagy barcás bejegyzés keretein belül igyekszünk kollektíve levezetni a feszültséget ezen a patinás klubon és megpróbáljuk bemutatni, hogy a klub pénzügyei miképpen befolyásolják a működésüket.
Amikor a Chelsea védelme a földön fekve végezte
Mivel a valóság és a jelenkor már megint sokkal több árnyalattal sötétebb a kelleténél, ezért újabb adag nosztalgiázás következik (nem mintha eddig olyan sok lett volna belőle), akadt ugyanis egy olyan pillanat a régi emlékek közt kutatva, ami előbb egy kommentet érdemelt volna az épp aktuális poszt alatt – aztán akkorára kezdett megint nőni, hogy inkább bejegyzést csináltam belőle.
Nem olyan nehéz ez
Felocsúdni sincs időnk a hétvégén történtekből és máris újabb fejezetet kell írni az egyre pesszimistább bekezdésektől hemzsegő történelemkönyvbe. Én optimista vagyok, de már annyiszor voltam az korábban is itt a bejegyzések felületén, aztán jól megnézhettük magunkat a végére, úgyhogy óvatos leszek – és talán jobb lesz, ha Rangnick is így cselekszik.
Hull a szilva a fáról
Oké, tudjuk, igazából szamóca hullik a fáról, nem szilva, amit épp Boborján, a jeti Micimackó készül lerázni onnan (vagy csak nagyon vágyik rá, igazából mi sem tudjuk eldönteni).
Ritka alkalomból írhatunk ismét beharangot: újra BL-nyolcaddöntőben talált minket a történelem egyre nagyobb hullámokat vető vihara. Ennek alkalmából a figyelem legjavát az ellenfélre fordítjuk, úgyis rég láttuk őket, és jó eséllyel újabb 20-30 év telik el, mire megint látjuk egymást.