Ferguson utáni első szezonunk eddig igen gyötrelmesre sikeredett, azonban ha mindenképp keresni akarunk valami jót benne, hát eddigi BL-szereplésünkre nyugodtan büszkék lehetünk. A Leverkusen lezúzása oda-vissza, a Sociedad kipipálása és a húzós Sahtar kiejtése azt jelentette, hogy csoportelsőként kellemes pozícióból várhattuk a sorsolást, amely után elégedetten dőlhettünk hátra: Olimpiakosz. Aztán azóta gondolkodóba eshettünk: míg pár éve csak legyintettünk egy ilyen párharc előtt, azon bosszankodva hogy akkor ezt most biztos nem adja a tévé, manapság már tényleg senki ellen nem mehetünk biztosra. Főleg úgy, hogy leendő ellenfelünk a hazai bajnokságot tulajdonképpen már megnyerte (bár még csak 20 ponttal vezetnek), egy esetleges továbbjutással pedig eddigi legnagyobb sikerüket ismételnék meg, így december óta szabadidejüket alighanem United-meccsek elemzésével és erre a párharcra való készüléssel töltik. Bizony, sok minden megváltozott, és nem csak a Manchester United félelmetes hírneve kopott meg kissé, hanem a pireuszi görögök is nemzetközi alakulattá lettek, soraikban pár ismerős, igaz kissé elfeledett arccal – őket mutatjuk be, azaz jöjjön az Olimpiakosz!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
A tavalyi hetedik hely és a szégyenteljes ligakupazakó következtében az elmúlt fél évben akarva-akaratlanul a Premier League-re korlátozódott szurkolásunk, melyhez enyhén szólva nem vagyunk hozzászokva, most azonban végre újabb trófeáért szállhatunk harcba, miután az FA-kupa harmadik fordulójában a Yeovil Town otthonába látogatunk. A remény és a vágy szokás szerint óriási, hiszen a vitrin ezen serlegek számára fenntartott része bővült a legrégebben az Old Traffordon – hogy idén összejöhet-e a bravúr, az persze nem a mostani délutánon fog eldőlni jó eséllyel.
