A PL rajtjára ugyan még várnunk kell, de hogy addig se unatkozzunk, kitaláltunk egy új versenykiírást a saját magunk és a ti szórakoztatásotokra. A karantén alatti hónapokban nyilván mindenki újra átélte a klub közelmúltbéli nagy sikereit, fejben és hozzászólásokban összeállított álomcsapatokat, végignézte egy-egy játékos vagy szezon legnagyobb góljait. De hogy a Manchester Unitednak szurkolni nem csak játék és mese, arra remek emlékeztető a következő két hét alatt lebonyolítandó Top of the flops kupa, amelyen az elmúlt 30 év legrosszabb igazolásai közül dönthetitek el, ki legyen az abszolút number one a különböző úton-módon Manchesterbe keveredő senkiháziak között. 16 szerencsés szerencsétlen került be a nagydöntőbe, ahol egyenes kieséses alapon küzdenek meg egymással, és a végén csak egy maradhat. Minden második nap két párharccal jelentkezünk majd, és a posztban illetve a facebookon is lehet szavazni a nap kutyaütőjére.

Kopasz franciák

William Prunier

Hogy ki? Na igen, ha még sosem hallottad Prunier nevét, az nem csupán az életkorod miatt lehet. Mégis, ha Fergie legendásan szar igazolásait kell összegyűjteni, minden listán feltűnik a kopasz hátvéd neve, így természetesen a legrosszabb 16 mezőnyéből sem maradhatott ki. Annyiban kakukktojás a listán, hogy sosem volt a klub igazolt játékosa, hiszen a kilencvenes évek kissé szabályozatlan átigazolási piacának köszönhetően tulajdonképpen csak próbajátékon járt nálunk, amelyet ma leginkább rövid távú kölcsönszerződésként tudnánk értelmezni, hiszen tétmeccsen is pályára lépett a Unitedben. Nem volt ő rossz játékos, Cantonával együtt nevelkedett az Auxerre ificsapatában, 1992-ben egy alkalommal még a válogatottba is bekerült, majd a BL-címvédő Marseille igazolta le. Manchesterbe már 28 évesen, Bordeaux-ból került 1995 telén, amikor éppen három középhátvéd (Bruce, Pallister és May) is sérüléssel bajlódott, így december 30-án bemutatkozott a védelem tengelyében a fiatal Gary Neville társaságában. A meccset 2-1-re nyerte hazai pályán a United, Prunier pedig egyáltalán nem volt rossz, az ő fejeséből kipattanó labdát sodorta be Andy Cole a vezető gólért, és a vendégek szépítéséért is maximum Schmeichel meg a hülyebíró hibáztatható (hosszabb összefoglaló itt). Két nappal később aztán jöhetett Prunier második és egyben utolsó United-meccse, újévkor a csapat a White Hart Lane-re látogatott. Sokatokban felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogyan lehetett annyira szar azon a napon, hogy egyből kitette a szűrét Fergie, de a kérdés azért ennél összetettebb.

Scholes a meccs előtt megbetegedett, Schmeichel pedig a bemelegítésnél meghúzódott és így sérülten nyomta le az első félidőt, így még a két nappal azelőttinél is szedett-vedettebb csapat szenvedett meglepő vereséget. Végignézve a kapott gólokat, Prunier ugyan nem sokat tett azért hogy ne kapjuk be őket, de nem is neveznénk fő bűnbaknak, főleg a mai, Lindelöffel és Jones-szal sújtott időkben. A válasz inkább ott keresendő, hogy Cantona kopasz haverja nem győzte meg Fergusont, aki csak a próbaidőszakot szerette volna meghosszabbítani állandó szerződés helyett. Pruniernek ez nem tetszett, túrázott még egy kicsit Európában (Koppenhága, Nápoly, Kortrijk), aztán visszatért hazájába, ahol azért még lenyomott 150 francia bajnokit. 1998-ban azért egy jótékonysági meccsre még visszatért az Old Traffordra, ahol a Cantona által összeállított European XI tagjaként képességeinek megfelelően hozzájárult a Király utolsó Old Traffordon szerzett góljához, bizonyítva hogy azért mégis helye van a legrosszabb igazolások listáján.

Csapatnál töltött idő: kevesebb mint egy hónap (1995-96)
Ennyiért jött: 0
Összes meccs/gól (bajnoki): 2/0 (2/0)
Ennyiért ment: 0

Gabriel Obertan

Szintén francia, szintén kopasz, szintén a Bordeaux-tól érkezett, de jóval frissebb rossz élmény lehet Obertan. Neki már a leigazolását sem értettük, 3 millió fontot fizettünk ki a franciáknak, és egy-két okosan összevágott Youtube-videón kívül fogalmunk sem volt róla, miért is van rá szükségünk. Aztán nagyon hamar kiderült, hogy semmi szükségünk rá. Az alábbi videón (mute ajánlott) nem egy egész szezon alatt készült baki-összeállítás látható, hanem Obi PL-bemutatkozása a Blackburn ellen. Felhívnám mindenki figyelmét a legelső megmozdulására, már akkor érezhettük hogy egy igazán különleges játékost sikerült megszereznünk.

Kutyából nem lesz szalonna, béna francia tucatszélsőből pedig nemhogy Ronaldo, még csak Nani sem, így Obertan tudásához méltó unitedes karriert tudhat magának. Ráadásul mindkét itt töltött idénye elején megsérült, így kevés felejthetetlen pillanatot őrizhetünk róla, már ami a pozitív dolgokat illeti. Owennek adott egy szép gólpasszt a Wolfsburg ellen, illetve betalált a Besiktasnak, mindkettőt a BL csoportkörében, aztán nagyjából ennyi. Még csak a legjobb Unitedben játszó földönkívüli címét sem sikerült megszereznie Mikael Silvestrétől, hiszen négyéves szerződését természetesen nem kitöltve 3 millióért Newcastle-be távozott, ahol minden bizonnyal szívesen szerződtetnek labdarúgókat 2 éves Youtube-összeállítások alapján. 5 évet töltött ott, 58 bajnokit sikerült összehoznia és 2 gólt, aztán tovább vándorolt az Anzsiba, a Wiganbe, a Levszki Szófiába, de sehol sem marasztalták 2 idénynél tovább, míg végül megtalálta a számítását és a szintjét, és jelenleg 31 évesen Youtube-videókat gyárt magáról a török másodosztályban focizik az Erzurumspor csapatánál.

Csapatnál töltött idő: 2 szezon (2009-11)
Ennyiért jött: 3 millió font
Összes meccs/gól (bajnoki): 28/1 (14/0)
Ennyiért ment: 3 millió font

Summer of ’96

1996 nyarára sok futballdrukker szívesen emlékszik vissza, hiszen az egyik legemlékezetesebb Európa-bajnokság zajlott Angliában, ám eme csodás futballtorna hatásai a Manchester Unitedre már nem voltak túl jó hatással. A csapatnál folytatódott az átalakítás, az egy évvel ezelőtti nagytakarítás és a Class of ’92 beépítése után ismét korábbi alapemberek távoztak a csapattól: Parker a Neville-tesók feltűnése után már csak kiegészítő embernek számított, viszont Steve Bruce és Lee Sharpe személyében két meghatározó figura igazolt el a klubtól. Helyettesítésükre és Európa meghódítására Ferguson a kontinensről szemelt ki utódokat, ám ami bejött a két norvég új igazolás (Johnsen és Solskjaer) esetén, az nagyon is balul sült el amikor Fergie az Eb-n lejátszott pár meccs alapján álmodta meg a jövő csapatát.

Karel Poborsky

Amikor Poborsky a második leghíresebb átemelős csehszlovák gólt szerezte Panenka után, sokan hitték hogy nagy játékos lehet belőle. Leginkább talán ő és honfitársai, szorosan mögöttük pedig Ferguson, aki a cseh-portugál negyeddöntő idején a kelleténél talán kissé több vörösbort fogyaszthatott, és eldöntötötte hogy leigazolja a srácot a Unitedhez. Hogy vajon mi járhatott a fejében, amikor Beckham posztjára igazolt, azt talán csak ő tudja, mindenesetre a cseh válogatott játékossal pontosan az történt, amire számítani lehetett.

Poborsky jött, látott, aztán nem sikerült tartósan a csapatba kerülnie. A jobb oldalon ugye ott volt Beckham, támadó középpályásnak Scholes, bal oldalon pedig Giggs, így a cseh támadó középpályásnak leginkább a kispad, meg a kisebb mérkőzések jutottak. Nem kezdett egyébként rosszul, a Leeds négy-nullás legyalázásából góllal vette ki a részét és a BL-elődöntőig jutó csapatban 6 meccsen is játszott a sorozatban, valamint bajnoki aranyat is kapott a ’96-97-es szezon végén, de a következő szezonban tulajdonképp úgy került ki a csapatból, hogy senki sem érkezett a helyére (talán Sheringham miatt kapott még kevesebb játékpercet). Sem a szurkolókat, sem a stábot nem győzte meg játékával, így azt a mindenki számára legjobb megoldást választotta hogy eligazol, mégpedig a Benficába. Később megfordult még a Lazioban hazaigazolása előtt, és a 2004-es újabb cseh Eb-menetelésnek is részese volt. Ha csak feleannyi jó meccse lett volna United-mezben mint amennyi az Európa-bajnokságokon, alighanem nem lenne az itteni 16-os mezőny része, ő lett a „ne igazolj egy meccs alapján” prototípusa, így teljes joggal szerepel a legrosszabb United-igazolások között.

Csapatnál töltött idő: 2 szezon (1996-98)
Ennyiért jött: 3,6 millió font
Összes meccs/gól (bajnoki): 48/6 (32/5)
Ennyiért ment: 2,5 millió font

Jordi Cruyff

A zseniális Johan Cruyff fia, Jordi is játszott azon a bizonyos Eb-n, gólt is szerzett Svájc ellen, de ha egyetlen meccs miatt igazolta le őt is Fergie, az nem az a meccs volt, hanem az 1994-es Barcelona – Manchester United a Nou Campban, ahol az első szezonos kis Cruyff igen jól játszott a többek között Romarioval, Guardiolával, Koemannal és Sztojcskovval felálló hazaiak csapatában, és tevékeny részese volt a négy-nullás győzelemnek, még ha egyébként nem is számított alapembernek. A holland csapatban sem, Ferguson mégis annyira fontosnak érezte az ő leigazolását, hogy személyesen jelent meg Barcelonában, amellyel jó benyomást tett a Cruyff-családra. Jordi kifejezetten jó igazolásnak tűnt eleinte, rögtön kezdett a Charity Shielden és első három bajnokiján két gólt is szerzett. Novemberben azonban kiújult korábbi térdsérülése, így csak 22 meccsig jutott első szezonjában.

A következő szezonban pedig csak 8 meccset tudott játszani, szintén térdproblémák miatt. A triplázós szezont a csapatnál kezdte, gólt szerzett a Southampton és a Derby ellen is, télen azonban kölcsönben a Celta Vigohoz került és onnan nem nagyon volt visszaút. Bár a következő idényben még adott neki egy utolsó esélyt Ferguson, de Jordi nem tudta magát beverekedni a kezdőcsapatba, 17 meccséből tizenkétszer a padon kezdett, igaz, még így is szerzett 3 gólt. 2000 nyarán, szerződése lejártával visszatért Spanyolországba, ahol az Alavés játékosaként UEFA-döntőt játszhatott. Cruyff nem azért kerülhetett a legrosszabb igazolások mezőnyébe, mert kutyaütő volt, hanem állandó sérülései okán. Nem tudjuk, milyen munkát végeztek a kilencvenes évek középén a United orvosi stábjánál, de az idősebb Cruyff szerint még Barcelonában egy rossz műtét miatt mehetett tönkre Jordi térde, és ezáltal a karrierje is. Lehet hogy épp ezért vált meg tőle olcsón a Barcelona, erre már sosem derül fény, mindenesetre az orvosin ezt észrevehették volna, mert így a szerencsétlen körülmények miatt Jordi Cruyff-ról éppen a Unitednél derült ki, hogy nem lép apja nyomdokaiba.

Csapatnál töltött idő: 4 szezon (1996-2000)
Ennyiért jött: 2,25 millió font
Összes meccs/gól (bajnoki): 58/8 (34/8)
Ennyiért ment: 0