Lezárult tegnap este egy fejezet. Kiestünk a Bajnokok Ligájából és eldőlt, hogy legalább másfél évig, 2015 szeptemberéig nem fogjuk kedvenceinket a legrangosabb kupában látni. A fájdalom és a csalódottság, amit most érzünk, szavakkal szinte leírhatatlan. A lefújás pillanatát követően még a Stretford End szerkesztőségének sokat látott tagjai is néma csöndben, megtörve meredtek maguk elé a Mozaikban. Könnyű lenne most elbujdokolni valahova, és megpróbálni elfelejteni, letagadni az elmúlt 6 hónapot, de nem tehetjük meg, mert most kell csak igazán a csapatunk mellé állni, és erőt meríteni a kudarcokból. Mi sem hanyagoljuk el tehát a kötelességeinket, és osztályozzuk a tegnapi produkciót.
Spanyol portásunkon igazán nem múlt semmi, a Pool elleni meccset követően ismét bemutatott néhány elképesztő bravúrt. Az első gólnál, a vetődést követően, amikor látta, hogy Carricken megpattan a labda, még képes volt a levegőben is irányt változtatni, de arra sajnos már nem tudott felkészülni, hogy még Vidics lábán is gellert kap a játékszer. A második gólért sem hibáztatható, senki nem gondolhatta, hogy Perez abból a szögből lőni fog. Pech.
Rafael – 6
Hibája ellenére már a Pool ellen is kedvenc egyetlen brazil bekkünk volt a csapat legagilisabb tagja, és a lelkesedésére most sem lehetett panasz. Felszántotta a pályát, és a támadásban is hasznos volt, jól kombináltak Valenciával a betömörülő görög védelemmel szemben. A 80. percben bekapott piros lapot erős túlzásnak éreztük. Igaz, hogy Campbell térdéből Rafael belépőjét követően szivárgott egy kis vér, de szerintünk az csak felületi sérülés volt. Akarat.
Vidics – 6
Csapatkapitányunk a kontráknál lemaradt néhányszor a villámgyors görög támadókról, kétszer rossz helyre szabadított fel, és papíron egy öngól is került a neve mellé, de ezt leszámítva uralta a tizenhatost. Bárki bármit mond, egyáltalán nem látszik meg a teljesítményén, hogy félig már az Inter játékosa. A biztos pont.
Smalling – 7
Szinte minden tekintetben felnőtt a Szerbinátorhoz, sőt sokszor ő tisztázott Nemanja helyett is. Kár, hogy a támadásban most nem tudott segíteni. Felment ugyan a szögletekhez, és kétszer is ígéretesen robbant be az ötösre, de első alkalommal Rooney, majd RvP miatt nem fért a labdához. Az új Rio?
Evra – 6
Támadásban ismét csak a közönségkedvenc francia volt a legveszélyesebb, pláne, hogy a veterán walesi helyett is neki kellett a széleken rohamoznia. Éppen ezért nem lenne fair amiatt hibáztatni, hogy amikor bekaptuk a 2. gólt a baloldalról, ő még az ellenfél tizenhatosánál járt. Példakép.
Nani – 6
Még hogy David Moyes nem mer váratlant lépni! Tegye fel a kezét, aki számított rá, hogy az edzésbe állás után egy héttel már pályára is küldi a portugál varázslót, méghozzá a szezon legfontosabb meccsén. Sajnos Nanin még erősen érződött a hosszú kihagyás, ezért néhány Rafaelnek címzett gyönyörű sarkazáson kívül mással nem vétette észre magát, de a közeljövőt illetően mindenképpen örvendetes fejlemény intelligens szélsőnk visszatérése. CR2?
Fellaini – 7
A szimpatikus belga egyre inkább rácáfol a Digi Sport műsorvezetőjére, aki még ősszel képes volt őt „testidegen hajkupac”-nak nevezni. Fellaini most is keményen és határozottan játszott, Rafael mellett ő akarta leginkább a győzelmet. Az utolsó tíz percben előretolt ékként is megállta volna a helyét, ha a bíró nem fúj állandóan ellene. Arról miért Fellaini tehet, hogy ha felugrik a labdáért, akkor az ellenfelek arca pont könyökmagasságba kerül…?! Töretlen fejlődés.
Carrick – 6
Láthatatlan karmesterünk ezúttal is észrevétlenül tette a dolgát. Néhány kommentelő szerint túlságosan szürke volt, de igazságtalan lenne rajta számon kérni a csapat támadásbéli hiányosságait. Tény, hogy Michaelnek volt már jobb meccse is, de ha nem lenne a pályán, biztos feltűnne a hiánya: tegnap például nélküle biztos nem ússzuk meg csak két góllal. Egyetlen dolog miatt lehet komolyabban hibáztatni Carricket: amikor a félidő végén ziccerbe került, lövés helyett passzolt. Naninak. Metronóm.
Giggs – 6
Élő legendánk visszatért egy viszonylag hosszabb kihagyást követően. Őt mindig ünnep látni a pályán, meg kell becsülnünk azt a maradék pár percet, amíg még a United mezében láthatjuk, ezért itt és most nem is vagyunk hajlandóak azokra a cinikus kommentekre reagálni, amelyekben – ki tudja milyen forrásból származó statisztikák alapján – a kulcspasszok, és az emlékezetes megmozdulások hiányát hánytorgatják fel. És azzal miért nem foglalkoznak a gúnyolódók, hogy Sir Ryan 9 szögletének majdnem a harmada embert talált? Ünnep.
RvP – 6
Robint is sokan kritizálták az elmúlt hetekben, de biztosan ő tehet arról, hogy nem jut el elégszer hozzá a labda? Most is mindössze négyszer került ziccerbe, de egyszer pechére a kapufát találta el, második alkalommal a lövésre lendülő lába beleakadt Rooney-ba, kétszer pedig a sérült Robertót helyettesítő, és az Old Traffordra való visszatéréstől felspanolt Roy Carroll védett bravúrral. Balszerencse.
Rooney – 6
Leendő csapatkapitányunk ismét megörvendeztetett bennünket néhány 40-50 méteres tűpontos keresztlabdával. (Ezek többsége Nanit találta meg…) A görögök sajnos nagyon feltüzelve érkeztek meg, ennek tudható be, hogy Rooney-t a labdaátvételt követő tizedmásodpercben általában le is szerelték. Wayne becsületére legyen mondva, ilyenkor mindig megpróbálta visszaszerezni a játékszert. A 60. percig a pálya szinte minden pontján feltűnt, utána egy kicsit talán elfáradt. Moyes ennek ellenére jól tette, hogy nem cserélte le, hiszen Rooney a puszta jelenlétével is erőt ad a többieknek, és nem is tenne jót a csapatmorálnak, ha a mellőzése miatt feszültség alakulna ki az öltözőben. Becsülettel.
Welbeck – 7
Visszahozta góljával a reményeket a 85 percben…
Kagawa – 0
Jól szállt be a meccsbe, 100%-os pontossággal passzolt. Maximálisan kihasználta mind a két percet, amit kapott.
Valencia – 0
Csereként állt be, játéka mégis, szinte azonnal nélkülözhetetlenné vált. Ő ment hátra a kiállítás után Rafael helyére. Hibátlanul védekezett.
Végezetül álljon itt menedzserünk nyilatkozata, aki példás emberi tartással viselte a kiesést. Szavai mindannyiunk számára inspirációul szolgálhatnak!
David Moyes: Megtettünk minden tőlünk telhetőt, úgy érzem, a játékosaink a maximumot beleadták az első negyedórában. Uraltuk a mérkőzést, nálunk volt többet a labda, csodálatosan játszottunk, de az Olimpiakosz első gólja sajnos nagyon rossz pillanatban esett, megtörte a lendületünket. Voltak lehetőségeink a későbbiekben is, de ezeket sajnos nem tudtuk kihasználni. Természetesen mindannyian nagyon csalódottak vagyunk, sajnáljuk, hogy nem tudtuk kiszolgálni a fantasztikus szurkolótáborunkat, akik végig mellettünk álltak. Mindent megteszünk, hogy kijavítsuk a hibákat és minden energiánkkal a hétvégi, West Ham elleni meccsre koncentrálunk. Arra kérem a drukkereket, hogy ne csüggedjenek. Én sem teszem. Keményen dolgozunk a sikerért, megvannak a hosszú távú terveink, folytatjuk tovább az építkezést. Hiszek benne, hogy előbb-utóbb vége szakad a pechszériánknak, és elindulunk felfelé.