Csak semmi pánik kérem, otthon vagyunk. Idén olyasfajta dominanciát mutatunk az Old Traffordon, ami nem igazán hagy kérdést afelől, hogy milyen eredmény várható a mai napon a West Bromwich Albion ellen. Különösen annak fényében lenne fontos a siker, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a harmadik, esetleg csak a negyedik helyen futunk be. Ráadásul nekem kifejezetten csalódást keltő lenne, ha még a dobogó legalsó fokát sem sikerülne elérni. Másrészt pedig lenne mit megbosszulni, mert mostanság egyáltalán nem fényesek az eredményeink a WBA ellen.

Viszont annyira nem kell búsulnunk, mert van elég szép eredményünk is birminghami riválisunkkal szemben, különösen, ha a hazai pályára gondolunk. Egy igazság azonban ma is beigazolódott, a Youtube nem olyan nagy barátunk, mint azt gondolnánk.

Szóval mindjárt kezdjük is nagy kedvencemmel, 2002. augusztusából. A szezonnyitón az újonc WBA került a kezeink közé és könyörtelenül nyögvenyelős sikert arattunk. A csereként beállt Solskjaer segédletével.

Következő mérkőzésünk a véres 2011-12-es szezonból való, ahol a gárda nem nyert semmit, ráadásul drámai körülmények között vesztette el a bajnoki címet, bár nem tudom erre bárkit kell-e emlékeztetni. Korrekt minőségű videót + összefoglalót csak egy hosszabb és más meccsek beidézésével találtam, de 2:15-től fogadjátok sok szeretettel a mi találkozónkét, ahol Rooney kétszer köszön be riválisunknak. Welbeck ziccerét ajánlom figyelmébe mindenkinek, különösen azoknak, akik szerint továbbra is nálunk lenne a helye.

Azzal pedig gondolom ti is egyetértetek, hogy amennyiben Rooney bevethető, jó lenne ma is látni egy kis repülőzést tőle. Talán jót tenne az önbizalmának a hátralévő mérkőzésekre.

És hagynék egy kis extra meglepetést a végére. Ma 40 éves David Beckham. Hosszú, boldog életet David! Köszönünk mindent!