Szokatlan időpontban kerülünk „összetűzésbe” a birminghami riválisunkkal, péntek este találkozunk, ugyanis egy tüntetés miatt a rendőrség úgy döntött, hogy a szombati napon képtelen lenne biztosítani a rendet és különben is mi a BL-ért játszunk az azt követő héten, ráadásul mindjárt kedden. A Villa ellen általában szép eredményeket szoktunk elérni, otthon és idegenben egyaránt, de azért néha beletolnak a lecsóba barátaink. Most pedig hunyjátok le a szemeteket és kalandozzunk a múltba.

Szóval nyissátok ki a szemeteket és olvassatok tovább.

Tudtátok, hogy 1992-93-ban az Aston Villa lett a második helyezett csapat a Premier League-ben? Tudtátok, hogy a Ligakupában is összefutottunk? Vagy azt, hogy az abban a szezonban lejátszott 3 meccs alatt egyszer sem sikerült elverni őket?

Az a talán picit szokatlan helyzet állt elő, hogy a Ligakupában hamarabb kerültünk össze a birminghamiekkel, mint a bajnokságban. A mérkőzésre idegenben került sor, természetesen a Villa Parkban találkozott a két együttes. A videóban a mérkőzés teljes összefoglalója látható.

A végeredmény vereség és búcsú a Ligakupától. A mérkőzés azonban egészen egyedi eseményeket hozott. Többek között azt, hogy Peter Schmeichel Unitedes pályafutása során talán először, de biztosan nem utoljára megpróbált gólt szerezni az ellenfél kapuja előtt. Sajnos ezúttal nem járt olyan sikerrel, mint Martin Hansen, a Den Haag kapusa.

Ha egy ideig nem lennétek biztosak benne, hogy ki melyik mezben játszik, akkor megmutatjuk nektek az 1992-93-as idegenbeli trikónkat. Aminek a színkombinációja vészesen hasonlít a mostanában látott kék mezekhez. Egy valami azonban így is, több mint furcsa rajta. Gondolom nem kell ecsetelnem. Álljon itt teljes valójában.

Egy héttel később a bajnokságban is sikerült vereséget szenvedni. A cserekapus Fraser Digby volt. Hogy ki? Nem tudjuk, sosem láttuk a Unitedben védeni. Na jó, ne legyünk igazságtalanok Digby néhány alkalommal részt vett a United legendái között, hakni meccseken is.

Ebben az összefoglalóban sem éppen a mérkőzés a lényeg. 4 perc után az összeállítások is előkerülnek. Előtte azonban mindenféle kultikus felvezető élményben lehet részünk. Az Aston Villa kapujában a két klub közös legendája, Bosnich állt. A csatársorban pedig Yorke, aki legendás hősünk lesz a későbbiekben. A lelátókon sárga-zöld sálak tucatja, a stúdióban érthetetlen zöld zakós riporter, bár a spori zöldjét is nehezen értjük és a Villa meze is nagyon ronda.

Mondjuk azt, hogy ez volt a ’90-es évek? Igen, ez volt. A United degeszre nyerte magát mindenhol. És bár az Aston Villa ebben az évben nem tapasztalta meg a dominanciát, a végén a tabellára nézve elég világossá vált a helyzet, bár mit adnának ők most ezért.

A múlt heti szenvedős 3 pont után, ma egy jó játékkal behúzott sikerre számítunk.

Továbbá nyereményjátékunk folytatódik. Hiszen a legutóbbi alkalommal senki nem találta el a helyes megfejtést az első csere kapcsán. A kérdés a következő: Ki kapja az első sárga lapot a csapatunkból? A nyertes az O, Louis című angol nyelvű könyvet nyerheti.