Lassan már kezdünk hozzászokni a szerda-szombat ritmushoz, ami azt jelenti hogy a normális napokon és időben rendezett bajnokik és a púp a hátunkra jellegű Curacao kupa mellett gőzerővel nyomulunk a BL-csoportkörben is, rekordbevételt termelve Glazeréknek a klubnak, és rekordnézettséget a FilmMánia csatornának, amit Andy Vajna nappaliján kívül aligha lehet valahol fogni, ráadásul az Ismerd meg Európát! túra keretein belül ezúttal Oroszország fővárosába vezet utunk, és mivel a moszkvai éjszakákról 2008 óta jobb emlékeink lehetnek, mint Donald Trumpnak, az az érzésünk támadhat, hogy a csapat legalább olyan sikeresen veszi a csoportkör második meccsét, mint én az egy körmondatban indokolatlanul szereplő amerikai üzletemberek felsorolását, de rá is térek a lényegre, hárásó?

A sorsolás után örülhettünk, hogy ez a moszkvai kirándulás nem november-decemberre fog esni, erre az UEFA a kezdési időpontot nem helyi idő szerinti 20:45-re időzítette, hanem a közép-európai idő általira. Ez két okból is nehézséget jelenthet, egyrészt a csapat orosz idő szerint éjfél után fog végezni az előrejelzések szerint 6 fokban, másrészt a többi meccsel egy időben fogunk játszani, így könnyed késő délutáni szórakozás és normális sportcsatorna helyett marad az esti sztrímelés vagy kocsmázás és még a PSG-Bayern köcsögrangadóról is lemaradunk.

Ha Moszkva és United, akkor nyilván a csapat ezidáig utolsó BL-győzelme jut az ember eszébe, pedig azóta kétszer is jártunk ott, és mindig a megfelelő eredményt értük el. Mindkétszer mai ellenfelünk, a CSZKA Moszkva vendégei voltunk, mindkétszer a maihoz hasonló eseményen, azaz BL-csoportkörös találkozón. 2009-ben Valencia góljával 1-0-ra nyertünk, míg két éve októberben a ma is előre aláírandó 1-1-re végeztünk, miután Martial kiegyenlítette a saját hibájából összehozott hazai tizenegyes miatti orosz vezetést. A döntetlennel most is kiegyeznénk, pláne hogy a CSZKA az első körben némileg meglepő győzelmet aratott a Benfica otthonában, így akár kéz a kézben is továbbcsusszanhatnánk velük együtt az utolsó meccsen, feltéve persze hogy mi nem basszuk el a Benfica elleni páros fellépést, a ruszkik meg a papírformának megfelelően legalább 4 pontot hoznak a Baselen.

Mert az amúgy simán benne van, a CSZKA évek óta az orosz foci zászlóshajója. Most ugyan selejtezőn keresztül jutottak be a csoportkörbe (az AEK Athént, majd a Young Boyst verték oda-vissza), de végrehajtották ezt a bravúrt már a legelső, 1992-es BL-szezonban is, ahol a Barcelona idegenbeli legyőzésével kvalifikálták magukat az akkor még csupán 8 csapatos Bajnokok Ligájába. A klub története, akárcsak a XX. századi orosz történelem, nem kalandoktól mentes, ez talán a címerükben látható Heineken komenista vörös csillagból is érezhető. 1911-ben alakult meg a Sí Sport Kedvelőinek Társasága futball részlegeként, de a különféle bolsevista/szocialista/lusta-lista rendszerek szeszélyeinek köszönhetően olyan furcsa neveken is szerepeltek a moszkvai/orosz/szovjet bajnokságokban, mint Általános iskolakötelezettség kísérleti-bemutató pályája, Szovjet Hadsereg Központi Házának Klubja, vagy Védelmi Minisztérium Központi Sport Klubja. 1960 óta azonban maradt a Centralnij Szportyivnij Klub Armii elnevezés. A klub legnagyobb sikerei is háborúhoz köthetőek, a szovjet bajnokságban 1938-ban még csak ezüstérmet szereztek, 1946 után viszont a hat bajnokságból ötöt behúztak, és a sorozat csak azért nem folytatódott, mert a CSZKA-ra épülő szovjet válogatott az 1950-es olimpián kikapott a jugóktól, a hálás sztálini vezetés pedig büntetésként feloszlatta a klubot. 1955-ben az újjáalakult klub már szovjet kupát nyert, bajnokságot viszont csak 1970-ben hódították el újra, a következő aranyérmet pedig az utolsó kiírt szovjet bajnokságban nyerték. Orosz bajnokságot először már a XXI. században nyertek (hatszor is), és hozzájuk köthető az orosz foci mindmáig egyetlen első európai kupasikere is, mivel a 2005-ös UEFA Kupa lisszaboni döntőjében a Sportingot verték meg.

12 év alatt jócskán kicserélődhet egy csapat, és ma már nem is az akkor is már öreg ‘vica Olic vagy az ötvenes nők összes hajfestékét kipróbáló, pornós nevű Vágner Love varázsolnak a csatársorban, de jól jellemzi az orosz hadsereg megtartó erejét, hogy az akkori védelmi minisztérium 3 tagja is még aktív tagja a csapatnak. A kapus és egyben cséká Игорь Акинфеев, és a Klicsko-tesók utáni leghíresebb szovjet testvérpár, a középhátvédnek kiképzett Березуцкий-fivérek (Алексей és Василий) hárman összesen már több mint 250 válogatottságnál és majd’ 300 európai kupameccsnél járnak, viszont együtt több mint 100 évesek. Hozzájuk társulhat a Benfica elleni győztes gólban nagy szerepet játszó Виктор Васин, hiszen a (fehér)orosz Виктор Гончаренко mester a három védős felállást erőlteti. A két szélen a honosított brazil Марио Фернандес és a saját nevelésű  Георгий Щенников futkározhat, a középpálya stabilitását pedig a svéd válogatott Pontus Wernbloom adhatja meg. Előttük az orosz válogatott egykori – Алан Дзагоев – és jelenlegi (Александр Головин) nagy reménységei próbálnak meg kavarni, és támadó szándékuktól függően vagy a Kínából megszerzett nigériai csatár, Aaron Samuel Onarane, vagy a középpályás zúzásban bevethető izraeli Bibras Natkho egészíti ki az elöl kolbászoló gólfelelős brazil Vitinho játékát. 

Hogy a Unitedtől mire számíthatunk, az viszont fogós kérdés. Vereségre aligha, hiszen Mourinho európai kalandozásai során már hatszor is találkozott a moszkvaiakkal (ha a Stamford Bridge VIP-páholyát nem számoljuk bele), és az öt győzelem melletti egy iksz azt sugallja, hogy a csapat nem fog pont nélkül hazatérni. A sérülések és pihentetések (a Palace ellen?) miatt azonban igencsak foghíjas keret tette meg a nagy utazást, az előző BL-meccsünk óta sérült Pogba mellé csatlakozott a Soton ellen megsérülő Fellaini, valamint Carrick is meghúzhatta a hátát snookerezés közben, így egy komplett középpályánk fog hiányozni. Valencia és a büntetését letöltő Jones vagy pihennek, vagy lekésték az induló gépet, de Bailly bemutatkozhat a Bajnokok Ligájában, mint ahogy ideális esetben (értsd: magabiztos vezetés) a csapattal tartó Tuanzebe és McTominay kaphatnak debütálós játékperceket. A kezdő megtippelését ezúttal rátok bíznánk, mert nem akarunk beégni, de az eredmény 1-1-nél rosszabb nem lehet, azt azért kidobta a хрустальный шар kristálygömb.