Második félidő

Sokan bizonyára már azt is aláírták volna a szezon elején, ha valaki felajánlja, hogy a bajnokság féltávjánál kerek 40 ponttal fogunk állni a tabellán. Ha pedig hozzátesszük ehhez azt is, hogy ez egy második helyet jelent, csupán egyetlen ponttal lemaradva a strandkorlátkék szomszédoktól, akkor végképp kijelenthető, hogy jócskán a várakozások felett teljesítünk az eredményeket tekintve – elvégre Sir Alex visszavonulása óta egyszer sem álltunk még ilyen jól a pontvadászat ezen szakaszában. Nem dőlhetünk azonban hátra, hiszen – ahogyan azt menedzserünk is hangsúlyozta már korábban – azért soha senki nem nyert még trófeát, mert a féltávhoz közelítve két fordulón át az első helyen tanyázott. Így hát minden egyes meccset vérkomolyan kell venni – még ezt a mostanit is, hiába a tökutolsó Sheffield az ellenfél, és hiába utazunk három nap múlva Londonba az Arsenalhoz.

A Sheffield helyezése (és főleg 5 pontja) például már önmagában rendkívül csalóka, hiszen a számok azt mutatják, hogy egy masszívan alulteljesítő csapatról van szó – főleg a tavalyi remeklés után. Ettől függetlenül, ha kellő komolysággal megyünk neki az összecsapásnak, elhagyva az idén bosszantóan jellemző első negyedórás balfaszkodást (amivel a Bramall Lane-en is magunknak nehezítettük meg a saját dolgunkat), akkor a puszta minőségbeli különbségnek hoznia kell az eredményt. Hogy miért? Azért, mert Wilderék tele vannak hiányzókkal: a csapatkapitány Egan eltiltás miatt nem játszhat, mint ahogy O’Connell ás Robinson sem állnak rendelkezésre a védelemből, míg a középpályáról Berg és Osborn, a támadók közül pedig McBurnie és Mousset is hiányozni fognak jó eséllyel. Az amúgy sem acélos Sheffield tehát egy alaposan megtépázott kezdővel lesz kénytelen felállni az Old Traffordon, de a meccs eleji elalvás így sem fog beleférni, hiszen McGoldrick például kiemelkedően teljesít idén a Big 6 csapatok ellen.

Nálunk szerencsére jobb a helyzet, hiszen úgy tűnik, továbbra is sikerül elkerülni a sérüléshullámot, ami az elmúlt szezonok fényében meglehetősen szokatlan jelenség. Van persze, ami nem változik, hiszen az elmúlt hetekben remekül teljesítő Bailly például megint nincs ott a meccskeretben, így Solskjaer a Maguire, Lindelöf, Tuanzebe hármasból kell kiválassza a két kezdőt Maguire-t és Lindelöföt, a középpályán és a támadósorban azonban szerencsére még mindig viszonylag bőséges a variációs lehetőség. Ami pedig jó hír, hogy az elmúlt egy-két hétben lényegében mindenki kapott rövidebb-hosszabb pihenőt (igen, még Bruno és Rashford is), így ezen a héten talán kevésbé vagyunk rotációs kényszerben. Ettől függetlenül bőven benne van a pakliban, hogy a mostanság főleg a padot koptató Telles, Matic, Mata, James kvartettből néhányan megkapják a játéklehetőséget, és ki tudja, talán van de Beek is ismét szerephez juthat, hiszen a Liverpool ellen is jól látszott, hogy az adottságokkal nincs gond, az összeszokottsággal viszont annál inkább – és hát mikor dolgoznánk ennek javításán, ha nem az ilyen alsóházi meccseken, ahol várhatóan sokat lesz nálunk a labda. Ja igen, majdnem megfeledkeztem Ighalóról, aki hivatalosan ugyan a hónap végéig a mi keretünk tagja, de nagyon úgy néz ki, hogy nem fogjuk már többet United mezben látni, hiszen a nigériai kölcsönjátékos a közösségi médiában már elköszönt a szurkolóktól, köszönetet mondva mindenkinek. Neked is jár a köszönet, Odion, mert abban az egy-két hónapban óriási szükségünk volt rád, és meg is lőtted azt a néhány gólt, ami legalább olyan fontos volt a csapatnak is, mint neked!

Lényeg a lényeg: amennyire simának tűnik a tabella alapján ez a mai összecsapás, olyannyira veszélyes is lehet, hiszen egyetlen igazi gyengeségünk idén egyértelműen az, hogy nagyon nehezen pörgünk fel a legtöbb meccs elején – és hát kétlem, hogy pont egy ilyen ellenféllel szemben fog égni mindenki a legjobban a bizonyítási vágytól. Ha azonban ezen túl tudunk lendülni, akkor még egy magabiztos, sokgólos győzelem is benne lehet a pakliban, ilyesmiben pedig a Leeds 6:2-es lesimázása óta nem volt részünk. És bár a sorozatos egygólós győzelmeket is meg kell becsülni (tavaly ezekenek legalább a felét döntetlenre hoztuk volna csak), ha komolyan gondoljuk a bajnoki címért vívott harcot, akkor éppen ideje volna egy erődemostrációnak, hiszen a város második felében a hasonlóan szörnyű szezonkezdet után most már láthatóan maximális fokozatba kapcsoltak. Ma este 21:15-től (TV: Spíler1) kiderül, mennyire tudjuk tartani a tempót a verseny második felére fordulva!