Amíg ti utánajártok annak, hogy mikor lőttünk utoljára öt gólt idegenben egy Bajnokok Ligája mérkőzésen, addig mi jól leosztályozzuk a srácokat a tegnap este mutatott remek játékukért. Panaszra semmiféle okunk nem lehet: tény, hogy ismét egy igencsak gyenge Leverkusent sikerült kifognunk, ám mind egyénileg, mind csapatszinten remekül mozogtunk a Bayarénában, ami a magas átlagon is meglátszik.

De Gea – 7

A németek kapufája után volt egy kisebb, a hajrában pedig egy nagyobb védése, de összességében sok dolga nem akadt. Nagyon piros volt a nózija, reméljük azért nem fázott meg a sok ácsorgás közben. Rudolf?

Smalling – 8

Megbízhatóan teljesít az elmúlt hetekben a jobb hátvéd posztján, és bár a támadások során most sem ültek mindig maradéktalanul a megoldásai, ezúttal végre kijött belőle az a gól, ami az előző néhány meccsen több alkalommal is ott maradt valamelyik testrészében. Védekezésben pedig jobb, mint Rafael bármikor. Kettesem?

Ferdinand – 6

Túlságosan nagy nyomást nem helyeztek rá Kießlingék, ám el kell ismerni, hogy egyre inkább érződnek a Gary Neville-szindróma jelei az egyébként rendre önkritikus Rión. Tanári megmozdulásai mellett most is akadt néhány körülményes, húzós megoldása, melyeket most ugyan megúsztunk, egy esetleges rangadón azonban végzetesnek bizonyulhatnak. Búcsúszezon?

Evans – 8

Stabil volt, könyörtelen és hatékony, ráadásul nem csak hátul, hanem előrefele is, hiszen Jonny-fiú is feliratkozott a góllövőlistára. Egy-egy sérülés valahogy mindig véget vet jó szériáinak, mostanában azonban rendre egyre erősebben tér vissza. Az előbb említett jelzőkre, na meg Evans mostanában mutatott teljesítményére pillantva pedig egyre kevésbé fájnak kapitányunk (sajnos egyre gyakoribb) kiválásai. Utód?

Evra – 7

A két végigjátszott vébé-pótselejtező után meglepetés volt a játéka a hétvégén, melyet követően most is pályára lépett, Suarez fáradhatatlan pajtása azonban most sem mutatta kimerültség jeleit, és rutinból hozta a tipikusan Evrás megoldásokat a játék mindkét szegmensében. Ritka pillanat: pihenhetett is egy kicsit. Gép?

Jones – 7

A válogatottban összeszedett sérülését követően nagyjából ott tért vissza, ahol abbahagyta: ahogy az ellenőrzési területre merészkedett valaki a labdával, Jones kíméletlenül levadászta az illetőt. Carrickhez szokott szemünk számára kellemes látvány volt a neki is köszönhető nagyobb sebesség a középpályán – persze szívesebben látnánk őt a jövőben az éppen sérült motor párjaként, mint a helyén. Kihagyhatatlan?

Giggs – 8

“Odahaza” már nem mindig tudja hozzátenni a szükségeset a játékhoz, a nemzetközi porondon azonban óriási tapasztalatának köszönhetően még vígan odafér a legjobbak közé a veterán walesi varázsló. Fordítgatott balra-jobbra, ahogy azt kell, és rendre igyekezett minél gyorsabban a támadóharmadba juttatni a labdát – rendre sikerrel. A legjobban a Naninak odatett mesés pörgetése során sikerült ez neki. Örökifjú?

Valencia – 7

A Ferguson távozását követő kavarodást követően Moyes egyre több poszton kezdi megtalálni alapembereit, Valencia pedig mostanában egyre inkább bizonyítja, hogy bizony újból ő lehet az első számú választás a jobb szélen. Ahogy az idézőjeles odavágón, úgy most is gólt szerzett, és a Leverkusen bal oldala igazából nem sokat tudott kezdeni sebességével és testi erejével. Mezcsere?

Nani – 7

Idejét sem tudjuk már, mikor láttunk utoljára jónak mondható Nani-produkciót, ez a mostani azonban az volt, amit egy csodás találattal koronázott meg keretünk egyik legnagyobb kérdőjele. Már régóta tudjuk, hogy mentális problémái miatt sosem lesz belőle világklasszis, mint ahogy most is láttuk, hogy egyszerűen képtelen koncentrálni, amikor arra van szükség (pontatlan visszapassz, rossz lövés egyértelmű szituációban), de összejátékban ettől függetlenül jó volt most. Reneszánsz?

Kagava – 8

Végre eljött a nap, amire nem csak hányattatott sorsú japónk, hanem mi is éppen ugyanannyira vártunk: Kagava végre kedvenc posztján, az egy szem csatár mögött szerepelhetett. Az eredmény nem maradt el: végre olyan teljesítményt láthattunk tőle, amilyet mindig is szerettünk volt – jól kombinált a többiekkel, rengeteget mozgott, a Leverkusen védői pedig legtöbbször csak szabálytalanul tudták megállítani. Az első gólunkat megelőző kontra is az ő labdaszerzéséből indult, valamint Smalling gólja előtt is remek megoldást választott – összességében rendkívül felszabadultan játszott és szeretnénk sokat itt látni. Poszt?

Rooney – 9

Egy gólt sem lőtt, mégis nehezen vitatható, hogy ő volt a mérkőzés legjobbja, hiszen amíg a pályán volt, addig minden gólunkat neki köszönhettük. Remek beadás egy kontra végén, öngólt eredményező életveszélyes szabadrúgás, valamint két gólt érő megoldás mások által befejezve. Láthatóan élvezte, hogy egyedül lehet elöl, és szinte minden megmozdulása élményszámba ment – a legemlékezetesebb minden bizonnyal a kaput éppen csak elkerülő bőr + tekerés kombója volt. Hibátlan?

Pihentető jelleggű cseréinknek hála Büttner, Anderson és Young is pályára léphetett néhány kulcsemberünk helyén, ekkor azonban sok mindent már nem akartunk mutatni, így őket nem pontozzuk. Szegény Andrea kapcsán minden esetre meg kell jegyezzük, hogy annyira elfáradt a drága egy 40 méteres sprintet követően, hogy tiszta gólhelyzetben úgy eltörte a labdát, mint ahogy sorozatos hasonló teljesítményének hála a komplett karrierjét is.

Sokgólos, meggyőző produkció a Leverkusen ellen egy fontos bajnoki rangadó előtt. Ismerős? Nem véletlen: legutóbb a City elleni megaláztatást megelőzően történt hasonló. Nagyon reméljük, hogy ezúttal jóval szebb folytatásban lesz részünk…