Kissé szegényesre sikeredett az elmúlt időszak, már ami a Manchester United mérkőzéseket illeti (és ez alatt nem csak a mennyiséget, hanem az eredményeket is érthetnénk), márciusban azonban már nem lesz okunk panaszkodni – legfeljebb csak arra, hogy pokoli nehéz sorozat vár ránk. Jól mutatja ezt, hogy a mai, West Brom elleni idegenbeli fellépés lesz mind közül a legkönnyebb.

Ezt követően ugyanis tíz napon belül négy meccset is játszani fogunk, ami a felér egy második ünnepi hajtással: március közepén jön egy bajnokesélyes és a Premier League jelenleg legjobb formában lévő csapata, a Liverpool, majd következik a BL-szégyen második felvonása az Olimpiakosz ellen, aztán ellátogatunk a bajnokság harmadik legjobb formában lévő csapatához, a West Hamhez, végül pedig – csak hogy a végére maradjon a fő fogás – a Manchester City is tesz egy kitérőt az Old Traffordra.

A következő hetekben tehát sok minden eldől majd. Egyrészt az, hogy a csapat a válogatott szünet alatt képes volt-e kimászni a szezon legnagyobb gödréből, az azonban még inkább, hogy tényleg végtelen közeli-e a türelem David Moyes iránt, egy BL kieséssel, bukott rangadókkal tarkított szopószéria ugyanis vélhetően már könnyen betöltheti azt a bizonyos poharat.

Ma minden esetre a pireuszi csalódás feledtetése lesz a cél, és jó hír, hogy bár Evans és Nani továbbra sem bevethetők (ráadásul Chicharito és Fellaini is mínuszosan tértek vissza válogatott kitérőről), Jones újból játékba állhat, akivel kissé optimalizálhatjuk védelmünket, és talán a lelkesedés szempontjából is hozhat egy pluszt a csapatnak.

A fő kérdések persze a támadószekcióban vannak: leginkább az, hogy Moyes tanul-e a Valencia-Young páros sokadik bukásából. A héten a Rooney – Mata – RVP trió kreativitását dicsérte, úgyhogy titkon talán reménykedhetünk abban, hogy némi futball is lesz ma délután a játékunkban…