A Manchester United szurkolók többsége két dolgot tehet ezekben az órákban: vagy Anderson Big Mac-től illatozó búcsúját siratja, vagy vadul reménykedik abban, hogy a téli átigazolási szezon utolsó pillanataiban Hummels, De Bruyne és (természetesen) Sneijder is nálunk köt ki. Bárhogyan is legyen, mi a hétvégi diadalunkat megéneklő posztunkkal igyekszünk teljessé tenni az élményt, kiosztva a Leicester legyőzéséért járó pontokat. Így vadásztunk rókára.

De Gea – Az egyik legkényelmesebb meccse volt a szezonban, ami miatt azonban mégis megkapja az ilyenkor megszokottnál magasabb pontszámot, az az, hogy a legnagyobb természetességgel javította Jones hibáját kapujából kirontva, és hogy Wasilewski kellemetlen fejesét is majdnem kivédte. [7]

Valencia – Rafael örökös sérülései következtében Valencia szép csendben Van Gaal első számú jobbhátvédje lett, és bár korábbi – még a Ferguson-érából eredeztethető – “kényszerjátékai” során nem feltétlenül lehettünk maximálisan nyugodtak, ha a középpálya helyett a védősor szélén tűnt fel az ecuadori, mostanra egészen belejött ebbe a szerepkörbe. Üröm az örömben, hogy ez leginkább annyit jelent csak, hogy nem nagyon vét hibákat, a keret valóban aktív játékosai közül ugyanis aligha találunk szürkébbet jelenleg Toniónál. [6]

Jones – Legutóbbi visszatérése óta egy kissé döcögősen működik “régi” védőhármasunk legfőbb reménysége, és ezt a meccset sem hozta le látványos hiba nélkül, gondolva itt rosszul visszatett labdájára, melyre az imént már utaltam. Ezt leszámítva azonban korrektül teljesített, előrefelé is általában jó megoldást választott, de mivel különösebben nem tették próbára, ezért a magasabb pontszám elmarad. [6]

Rojo – Hasonlókat mondhatunk róla, mint Jonesról, csak éppen ő nem hibázott, illetve egy kategóriával magabiztosabban és gyorsabban is játszott, ezért úgy döntöttünk, megajándékozzuk egy bónusz ponttal. Van egy olyan érzésünk, hogy a kommentelők mellett Van Gaal is ezzel a belső védőpárossal képzeli el a csapat jövőjét (legalábbis amíg nem lesz új igazolás), az ehhez hasonló stabil teljesítményekkel pedig a húzósabb meccseken is kiegyeznénk. [7]

Shaw – Januzaj jelenlétéből adódóan Shaw számára ezúttal csak epizódszerepek jutottak, és bár 4 beadáskísérlete éppen kétszer annyi, mint amennyivel Valencia próbálkozott a túloldalon, így is csak egyszer találtak társat labdái – nagy helyzet abból sem lett. Védekezésben ő sem szembesült komolyabb kihívással, így védőtársaihoz hasonlóan ő is kényelmes mérkőzésen van túl. [6]

Blind – Carrick sérülésével Blind visszakerült abba a szerepkörbe, amelyikben a szezon elején is brillírozott, és azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ott folytatta, ahol annak idején abbahagyta, kiválóan diktálta ugyanis a tempót a gyémánt “aljáról” – mindezt 94 százalékos pontosság mellett. A van Persie-vel alkotott szinergia ismét felvillant az első gól előtt, és valószínűleg a harmadik találat sem jött volna létre az ő csúsztatása nélkül, így összességében aligha lehet vitatni, hogy a holland volt a csapat legjobbja szombat délután. Sokkal inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon nem jobb-e ő ezen a poszton (legalábbis ebben a formációban), mint a “hagyományosan” fontos pontnak tartott Carrick? Jelenleg csak annyi biztos, hogy van Gaalnak egy hónapig egészen biztosan nem kell még foglalkoznia ezzel a dilemmával. [8] [MotM]

Rooney – A Newcastle elleni sziporkázása óta szinte folyamatosan a csapat egyik leggyengébbjeként teljesít kapitányunk, amit persze könnyű lenne azzal magyarázni, hogy ez a középpályás pozíció annyira nem ízlik neki, csak éppen Rooney-t (elvileg) azért szeretjük, mert mindig, mindenhol helytáll. Nos, ez sajnos most sem volt igaz, hiába volt ugyanis 107 passzával a legtöbbet játékban mindenki közül, pontosan ennek következtében szembesülhettünk szokatlanul gyakori hibáival és tökéletlen megoldásaival. Ja igen, még a bekapott gól is az ő lelkén szárad, hiszen nem csak emberét hagyta el, de rossz ütemben is ugrott fel fejelni. Lassan kijöhetne ebből a hullámvölgyből, mert lassan tényleg ott tartunk, hogy csupán hozzáállása menti meg attól, hogy katasztrofálisnak nevezzük teljesítményét. [5]

Januzaj – A tavalyi Januzajt még mindig hiába keressük, ez a mostani azonban egy fokkal biztatóbb teljesítmény volt már az ifjú belgától. Ami miatt még ebben az “elveszett” formájában is hatalmas értéke a keretnek, hogy azon kevesek közé tartozik, aki képes viszonylag könnyen és nagy magabiztossággal megverni egy-az-egyben emberét. Ebből most is láthattunk néhányat, és bár helyzetet nem nagyon tudott kialakítani, mindenképpen reménykeltőbb volt a játéka, mint bármikor az eddigi szezonban.  [6]

Di Maria – A befejezésbe valahogy mindig hiba csúszik – emlékezzünk csak a hajrában elhibázott óriási ziccerre -, ami egy ilyen drágán igazolt klasszis esetében minimum bosszantó, az általa mutatott sebesség és dribli-faktor azonban most is maga volt a veszély. Korábban a gyémánt balján, most pedig annak csúcsán kaphatott lehetőséget, az ebből adódó kissé kötetlenebb szerepkör pedig egyértelműen jól illik hozzá. Sokkal inkább a Blind és van Persie esetében emlegetett szinergiára lenne szükséges rágyúrni, Di Maria legfőbb hiányossága ugyanis jelenleg az, hogy még mindig nincs egy “hullámhosszon” a társakkal. [7]

van Persie – A les ellenére fantasztikus gólt lőtt, olyat, amilyet rajta kívül kevesen tudnak csak… de nagyjából ennyi volt Robin van Persie a Leicester City ellen január utolsó délutánján. [6]

Falcao – …és ez utóbbit leginkább úgy érthetjük meg, ha megnézzük Falcao teljesítményét, aki ugyan szintén egy gólt szerzett csupán (ráadásul csak egy “gagyi” kipattanóból), sokkal nagyobb akarással játszott, mint az őszülő hollandus. Ráadásul nem csak belement a párharcokba, hanem nem is egyszer meg is nyerte azokat, így összességében elmondható, hogy nagyobb hasznára volt a csapatnak minden tekintetben, mint csatártársa. [7]

A csereként beállt McNair, Mata és Wilson kapnak egy közös [6]-ost – a második félidőben láthatóan nem erőltettük már különösebben a dolgokat, így emlékezetes momentum nem fűződik a nevükhöz.

Az örömünneptől tehát azért még mindig vessze vagyunk, de legalább elmondhatjuk az elmúlt hetek szenvedését követően, hogy összehoztunk egy könnyed és magabiztos győzelmet. A következőre remélhetőleg 24 órán belül sor kerül majd, hiszen kedd este a Cambridge csapatát fogadjuk az FA-kupa visszavágón.