Soha nem szeretem ezt az összecsapást, mert az Arsenal ellen játszani olyan, hogy ha megvered őket, azt mondják, hogy nem volt nagy kunszt, ha pedig sikerül elbuckázni ellenük, azonnal jön Sallói, a Sport Géza és Bodnár Zalán, miszerint ez a Manchester United már/még nem az igazi. Előre hát Louis van Gaal’s red army!

Talán a legaktuálisabb kérdéssel kezdve a sérülések kerülhetnek szóba, ahol szerencsére jobban állunk az ágyúsoknál. Rojo mellett Herrera tartozik a kisebb sérülésekkel bajlódók közé. Amíg az argentin hiányát át tudjuk vészelni, addig közel sem örömteli, hogy Herrera játék nélkül is kiesett 1-2 hétre. Szerencsére azonban visszatér Carrick, aki így minden bizonnyal a kezdőcsapatba is bekerül, jó eséllyel Schweinsteiger társaságában. A United védelme is állandósulhat, hiszen jó esély van a Valencia, Smalling, Blind, Darmian kezdőre, ha csak nem történik valamilyen variálás és Young kerül a csapatba,  Darmian meg a helyére. A helyzet hasonló a támadóalakzattal, nagy meglepetés aligha fog történni és a Mata, Rooney, Depay – Martial kezdőt fogjuk elől látni.

Rooney még mindig úgy szenved, mint én szoktam az Arsenal elleni vereségeket követően. Az angol egyszerűen nem találja a helyét, teljesen mindegy, hogy a kapu előtt játszik vagy visszavontabb. Egyszerűen nincs nála labda, nem kerül helyzetbe és rossz megoldásokat választ. Lassan pedig a holland tehetségünk miatt is kezdünk aggódni, aki bár jó néhány dolgot mutatott már idén, de adós a jó teljesítménnyel. Jelenleg a Mata-Martial álomduónak köszönhetjük a gördülékeny támadásbefejezéseket, a csodálatos egyéni akciókat és számos gólt.

Többen találgatják a Bellerín – Depay összecsapást is, a szemtelenül fiatal spanyol kitűnő formának örvend és nem bánnánk, ha Depay esetleg ma megtalálná azt a formát, aminek váratlanságával boldoggá tudna minket tenni. Bármennyire is utálom, Wenger papa nyalókái egészen egyszerűen csodákra képesek egyes fiatalokkal.

Viszont az ágyúsoknál is vannak gondok bőven, azon kívül, hogy két mérkőzés után 0 ponttal állnak a Bajnokok Ligájában sorra dőlnek ki játékosaik a sorból, legutóbb Koscielny és Flamini pottyant ki, de ha minden igaz Arteta sem bevethető. Wilshere, Welbeck és Rosicky pedig továbbra is hosszabb fizetéses szabadságukat töltik. Cazorla, Sanchez és Walcott is remek formában van az Arsenalban, az elmúlt időszakot elnézve ma közel sem 0-0-s mérkőzésre számíthatunk. Azt pedig egységesen kizártnak tartjuk, hogy Cech ne térjen vissza a kapuba.

Wenger azért kínjában a héten sem hagyta unatkozni a médiát és megmondta, hogy Martialt nem akarta elengedni a Monaco. Pedig ő aztán tényleg szemezett vele. Továbbá ha egyszer a volt csapata azt mondta, hogy nem engedi el a fiatal tehetséget, akkor bízott benne, hogy ez így is marad, hiszen egy elnök vagy vezetőség sosem hazudik és soha nem csillan fel a szemük 50 millió euróra. Mindenesetre nincs ok az aggodalomra, új kilencesünk a legjobb helyre került, ezt garantálhatjuk és büszkén mutogatjuk mindenkinek a legújabb szuperhősünket, The Martialt. Glory United!