Minden bizonnyal mindenki jó ismerője a Depeche Mode korai éveinek, aki nem, annak ajánlom meghallgatni eme remekművet, de miként is jön itt ez most a képbe, arról mindjárt többet is megtudhattok.
Rengeteg kritika érte a csapatot az elmúlt időszakban, akik között megszólaltak volt legendák, külsős arcok és mindegyik riposzt van Gaal személyére irányult. Ennek okán a csapat ismételten elég offenzíven kezdett, gyakorlatilag mindenki csurig feltolva játszott, talán ezért is sikerült korrekt első félidőt produkálni.
Szépen tolódtunk fel a széleken, Schweinsteiger és Depay igyekezett távolról is próbálkozni, bár lövéseik erőssége andersoni magasságokba emelkedett. Még Schneiderlin is összehozott egy helyzetet, de a legnagyobb lehetőség Martial előtt adódott, higgadtsága azonban magára hagyta a tegnapi napon.
Az azonban már az első félidőt követően is tisztán látszott, hogy a rohanós fociban benne van az ellenfél kontráinak a lehetősége, továbbá az, hogy Schweinsteiger bizonytalan eredetű helyekről vette a levegőt már az első félidő lefújásakor. A probléma pedig itt kezdődött, a jól kezdő Depay helyett bekerült Young a pályára, Schweinsteiger helyén pedig Fellaini szállt be. Innentől pedig valóban csekély esélyeink lettek konkrét helyzetek kialakítására és szerintem itt hibázott a tegnapi napon van Gaal a legnagyobbat. Ugyanis az még rendben van, hogy sem Carrick, sem Herrera nem volt elérhető, de ott volt Blind, aki ráadásul újdonsült szögletelvégzővé avanzsált. Ha McNair-t beküldtünk volna hátulra, a holland nyugodtan fentebb léphetett volna és akkor talán az ellenfél kapujától nem 60-70, hanem olyan 40 méterről próbálkozhatott volna hosszú labdákkal, amik igencsak erősségei. Ráadásul némileg kombinatívabb focistáról beszélünk, akikre nem csak a beíveléseknél számíthattunk volna, mint verőember.
A balansz megmaradt, az Eindhoven nem tudott komolyan vehető kontrákat folytatni, az azonban ugyancsak sokat elmond, hogy Schneiderlin 21 alkalommal juttatta el Smallinghoz a labdát, ami messze a „legeredményesebb” kombináció volt két játékos között, de gyakori volt a Smalling-Blind kettőstől a franciához passzolt labdák száma is. Young is pokolian eltűnt a mérkőzésen, de egy lepattanó beadásából lett a mérkőzés egyik legnagyobb helyzete, amit Lingard sikeresen felé bombázott.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy ilyen helyzetkihasználással sokszor leszünk még morcosak ifjonc angolunkra. A hátralévő percekben már nem történt semmi, nem tudtuk átütni azt a szintet, amitől bárki reálisnak érezte volna az utolsó 8-10 percben a gólszerzést. Ezért is kellett volna Mata-t mindenképpen hamarabb bedobni és nem a 85. percben, amikor ennek már komoly jelentősége nem volt.
Maradt a 0-0 és ez jó eséllyel azt jelenti, hogy győzelemmel kell távozni Németországból, ha februárban is a legjobbak között akarjuk folytatni Európában és nem egy szinttel lentebb akarunk bohóckodni. A United számára az elmúlt időszakban nem igazán volt „must have to win” kategóriájú találkozó, ez azonban jó eséllyel annak tűnik, szóval kíváncsian várjuk mire lesznek képesek kedvenceink, ugyanis a Wolfsburg ellen többet kell vállalni előre és többet is kell biztosítani hátra majd. Ami a Moszkva ellen összejött, az a PSV ellen nem, pedig a lehetőségek és annak nagyságai alapján ezt a meccset is pont 1-0-ra kellett volna megnyernünk, de az már vitathatóbb, hogy valóban rászolgáltunk-e a három pontra.
