Rendhagyó ranglistát állítunk a szezon végeztél, így az elkövetkezendő hetekben kielemzünk tíz United spílert. Természetesen a tizedik helytől a végső győztesig. A számítás módszeréről majd Strigót kérdezzétek.

A tizedik pozíciót azonban Juan Mata foglalja el listánkon, így ma róla és az ő szezonjáról szól a mese. Ti, hogyan láttátok a spanyol kisember idei teljesítményét?

Már az elején érdemes leszögezni, hogy Mourinho érkezésével, hetekig bizonytalan volt Juan sorsa. Ám teljesítményével hamar meggyőzte portugál mesterünket, beverekedte magát a csapatba és megbízható játékkal nyerte el végleg José kegyeit. Többek között egy szerencsés, de annál szemfülesebb dugóval, amit a nyitómérkőzésen hozott össze.

Mata igyekezett fontos gólokkal és lelkes játékkal meghálálni a bizalmat, igaz ez mindig sajátossága volt a spanyol cselszövőnek. Juan jellemzően a pálya jobb szélét foglalta el, mind 4231-ben, mind 433-ban. Ahogyan az lenni szokott, egy-egy alkalommal tízesben is feltűnt a mezőnyben.

Hősünk jóval kevesebb találkozón kapott szerepet, mint a tavalyi évben, igaz ebben közrejátszott tavaszi sérülése is, így csak a szezon utolsó néhány mérkőzésére tért vissza. Az egykori Chelsea játékos mindössze 19 mérkőzést játszott a PL-ben (tavaly 34 volt ez a szám) a 2016-17-es szezonban, összesen 33 alkalommal kezdett és kilencszer volt csere a teljes idény tekintetében. A különbség kézzel fogható, hiszen Mata idén 1628 percet volt játékban az angol ligában, tavaly ez a szám 2902 volt.

A spanyol a szezonban 10 góllal zárt és 4 alkalommal hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait. Ahogyan pedig már említettük, hozta a fontos gólokat is. Találatával vertük a Manchester City együttesét a Ligakupában, a letargia legnagyobb mélyén, még az ősz folyamán. Ha kicsit jobban összpontosítunk, akkor az Arsenal elleni hazai rangadón is győztes gólt szerzett volna matadorunk, ám az ütközet a jól megszokott 1-1-et hozta.

A futball buddhistája

Juan nem kímélte a Hull City együttesét sem a Ligakupa elődöntőjében és a Rosztov elleni találata egy Európa Liga párharcot is végleg lezárt. Mata góljai tipikusan gyors akciókból kötöttek ki a kapuban, olyan szituációkból, amikor kevés passzal sikerült felérnünk a riválisok kapuja elé. A spanyol hálórezgetései rendszerint három-tíz méter között születtek. Mata még mindig zseniális abban, hogy rövidebb távon hagyja faképnél védőit és tisztára/üresbe játssza magát. Fuchs például, azóta is verejtékezve ébred minden éjjel. A szélt azonban nem ő fogja meghúzni, és ebben Valenciával nem is igazán tudnak partnerei lenni egymásnak. Sok mérkőzésen pedig hiába van ő is ott a kezdőben, nem tud extrát hozzátenni a performanszhoz, így gyakran megkapja a maga cseréjét is.

Jövője így továbbra is kérdéses. Griezmann ugyan nem jön, de a célpontok között még szerepel például Perisic is. Egy csatár leigazolásával sem lenne egyszerűbb a helyzete, hiszen abban az esetben Rashford és Martial is jó eséllyel tovább kevergetne a széleken. Ráadásul, amíg a legtöbb játékos (Micki, Rashford, Martial, Lingard, Young) mind a két oldalon bevethető, addig Juan igazából csak a jobboldalon mozgatható. Az EL döntőt azonban gyakorlatilag végigjátszotta, Rooney megtapsoltatásakor jött le a 90. percben. A következő szezonban még biztosan itt játszik majd kedvencünk, de a jövő igencsak dimbes-dombosnak tűnhet számára Vörös Ördögként.

A félelmetes jövő?