A tavalyi szezonnál sokkal kevesebbet kellett várni első bajnoki zakónkra. Na nem mintha annyira várnánk bármilyen vereséget, de hát azok azért be-becsúsznak, nem úgy mint a védelmünk tagjai a Brighton ellen. A 3-2 tulajdonképp még számunkra hízelgő, valójában esélyünk sem volt a tavaly épphogy bennmaradó hazaiak ellen, akik megmutatták, hogy világsztárok nélkül is lehet dinamikus, jó focit játszani. Mourinho meccs utáni interjújában kijelentette, hogy a tavalyi szarozás után idén nem fogja nyilvánosan kritizálni játékosait, így hát ez a cseppet sem szívmelengető feladat ezúttal a Stretford End blogra hárult. Régen osztályoztunk már, de szeretjük a katasztrófaturizmust, úgyhogy hajrá!
De Gea – 5
Franc tudja, mi történhetett a nyáron kapusunkkal, mindenesetre a vb kezdete óta 14 lövés érkezett a kapujára, amiből 10 gól esett. Tegnap épp háromból három, és ha nem is hibáztatnánk kimondottan őt egyik kapott gólunkért sem, a tendencia akkor is aggasztó. Murray okos pörgetésénél nem volt sok esélye hárítani, Duffy góljánál még annyi sem, és büntetőt fogni is inkább bravúr mint kötelező feladat, de akkor is: DDG formája nem a tavalyi szuperhős időket idézi. A beadásokkal ezúttal jól elboldogult, kirúgásai viszont helyenként botrányosak voltak, az egyikből ráadásul közvetve gólt is kaptunk. Valaki szólhatna neki, hogy a Real már vett kapust, nem kell tovább játszania a lúzert. Wake up!
Young – 5
Felemás meccset tudhat maga mögött a most épp jobbhátvédet játszó Young: az első félidőben gyengén játszott, a másodikban jobban; illetve védekezésben akadtak problémái, de előre általában jól indult meg. Helyezkedési problémáit (első kapott gól, khm) a szokásos küzdőszellemmel pótolta, aminek eredményeként bőven adott is és kapott is a vége felé egyre keményebbé forduló meccsen. Támadásban (vagy hívjuk inkább úgy, hogy amikor nálunk volt a labda) nagyon feltolva helyezkedett, így önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire (vörös) ördögtől való gondolat, hogy eredeti helyén kéne őt játszatni, főleg hogy nincs is igazi jobbszélsőnk? Lelkes.
Bailly – 2
Az osztályzat talán kissé szigorú, de őszintén szólva nem nagyon emlékszem rosszabb középhátvéd teljesítményre az elmúlt időszakból. A PL történetében eddig mindössze 10 alkalommal fordult elő, hogy három gólt kaptunk az első félidőben, Bailly pedig ennek volt most igen tevékeny részese. Felsorolni is nehéz, mennyi sorsdöntő hibát követett el, de a teljesség igénye nélkül azért megpróbáljuk. Az első gólnál későn váltott ki oldalra, és a beadás a lábai között érkezett az ötösre; a másodiknál előbb érhetetlen módon összehozta a szögletet, majd eltűnt középen, és blokkolni is későn próbált; a harmadiknál pedig abszolút fasz módon becsúszva összehozta a Brighton-tizit. A második félidőben aztán rossz labdakezelésével megint majdnem összehozott egy ziccert a támadással nem is igazán törődő hazaiak számára. Tényleg csak egy kiállítás, vagy egy öngól ronthatott volna még jobban az érdemjegyen. Ülj le, kettes.
Lindelöf – 3
Ügyes svéd középhátvédünket nem hatotta meg a Mourinho-féle mind games: a meccs előtti felszopást figyelmen kívül hagyva ugyanott folytatta balfaszkodását, ahol tavaly abbahagyta. Biztosan én vagyok a hozzá nem értő laikus, meg a modern foci apró finomságait nem értő konzervatív, de az én elvárásom a United középhátvédjével szemben (lásd még: Red Wall), hogy tudjon védekezni. Lindelöf meg nem tud, ennek újra tanúbizonyságát adta, amikor a klasszisnak nehezen nevezhető Murray bohócot csinált belőle az első kapott gólnál, és úgy autózta őt körbe mint Alonso a mezőnyt egy esős magyar nagydíjon. Nem ez volt az egyetlen hibája, csak a legnagyobb, megint az egész mérkőzésen egy gatyáját telefosott újoncra hasonlított inkább, mint a jövő alapemberére. De ha még látnánk, hogy ez a „labdabiztos” középhátvéd, mint taktikai elem, nyújtana valami pluszt, de nem, Lindelöf passzjátéka kimerült abban, hogy a hozzá legközelebbi emberhez, vagy hátrafelé továbbította a labdát. Libakupa.
Shaw – 6
Vakok közt a félszemű, mondhatnánk, mert hát valóban Shaw nyújtotta a leginkább elfogadható teljesítményt, de tízes skálánkon ez is épp hogy csak átlag feletti osztályzatot érdemel. Knockaert ügyes játékos, erre emlékezhetünk az előző szezonból, néha át is verte balhátvédünket, de azért nem róla szólt a Brighton támadójátéka. Shaw bátran és gyakran tört előre, ráadásul két lövéssel is próbálkozott, az elsőből végül gólpassz lett, talán emiatt is érezhettük úgy, hogy ő volt csapatunk legjobbja. Promising.
Pereira – 4
Őszintén szólva nem sokra emlékszem belőle, talán nem véletlen hogy még képet sem találtunk róla a tegnapi meccsről. Középpályás triónkból ismét rá hárult a leghátsó szerepkör, de ezúttal nem derült ki, mennyire állhat ez jól neki. Kulcspassza, támadásindítása nem volt, a nem létező középpályás védekezésünkhöz ő sem tett hozzá semmit. Cseréje ennek ellenére nem feltétlenül a személyének szólt, hanem a szerkezeti átalakításnak, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy labdabirtoklásunk javult a lecserélése után. DM?
Fred – 4
Az első negyed órában még úgy tűnt, ő az egyetlen, aki cselekkel és előrepasszokkal zavarja meg a labdabaszásra berendezkedett társakat, de aztán hamar áttért ő is a fejetlen csirke módba. Számomra továbbra sem tiszta, hogy ő egyértelműen upgrade lenne a tavalyi középpályánkhoz képest, és ezt nem is a Brighton ellen mutatta meg, az biztos. Személyét leginkább a harmadik kapott gól miatt lehet elővenni, meg a Murray elleni bosszúhadjárata miatt, amelynek eredményeként majdnem lerúgta a rossz helyen lévő Shaw-t. Pont annyival játszott rosszabbul most, mint a Leicester ellen, amennyire az egész csapat. Anderson.
Pogba – 4
Két meccs, két gól, mondhatják az optimisták. Két gól, két büntetőből, kontráznak erre a pesszimisták. Legalább a büntető végrehajtási technikája jobban nézett ki, mint a múltkori chicken run, de az már nem osztott, nem szorzott: először fordult elő a csapattal, hogy vereséget szenvedett egy olyan meccsen, amin Pogba gólt lőtt. Az viszont már nem először fordult elő, hogy kikaptuk egy olyan bajnokin, ahol Pogba rosszul játszott. Márpedig tegnap csapatkapitányunk ismét a rosszabbik arcát mutatta: flegma és elrontott cselek, lassú és pontatlan átadások, hiszti és az ebből fakadó frusztrációk miatti szabálytalanságok. Pedig jól indult, két igazi helyzetünknél ő indította remek ütemben Martialt és Lukakut, de kb. ennyi amit hozzá tudott tenni. Pogfeeling.
Martial – 4
Ha arckifejezésekkel osztályoznánk, a mai bejegyzést Marci különböző szintű szomorú arcaival illusztrálnánk, és ez alól nem bújhatna ki ő maga sem. Hiába fűződik az ő nevéhez az egyetlen támadásunk (jó cselei után nagyszerűen blokkolták a lövését), ha a beadásai rém gyengék voltak, és még hátul is bizonytalankodott, amikor labdavesztés után veszélyes helyen szabálytalankodott, sárga lapért cserébe. Teljesítményéről mindent elmond, hogy a helyére beálló Fellainivel jobbak lettünk. Lefőtt?
Lukaku – 3
Akár szigorúnak is vélhetik egyesek, hogy egy gólszerzőnek adunk hármas érdemjegyet, de egyrészt a gólja is inkább a szerencsének (meg Ryan kapusnak) köszönhető, mint egy klasszis megoldásnak, másrészt ezen kívül tényleg nem akadt semmi értékelhető megmozdulása. De tényleg semmi: nem tartotta meg a labdát, nem jutott át csellel egy védőn sem, nem hozta helyzetbe a társakat, és leginkább semmi veszélyt nem jelentett a hazaiak kapujára. Két momentummal tudnánk jellemezni tegnapi teljesítményét: még az első félidőben csúnyán mellélőtt egy ziccert (miután letaposta a labdát rosszul lekezelő középhátvédet, aki ebbe bele is sérült), a második félidőben az oldalvonal mellett előbb átlépte a labdát, hogy aztán suta módon saját magába sarkazza azt egy Brighton bedobásért cserébe. Vaktöltény.
Lingard – 4
Beállásával kissé lendületesebb lett a csapat, de ez úgy nagyjából 10 percig tartott, utána csak új, szőke (?) frizurája miatt vehettük észre, simán beleszürkült az ellenfél hibáira hiába váró csapatba. Ennek ellenére a Spurs ellen valószínűleg kezdeni fog, ott majd ennél azért több kell. Match fitness.
Rashford – 4
Másik félidei cserénk sem váltotta meg a világot, pedig Sanchez kiesésével ismét megkapta a lehetőséget, hogy hosszabb távon is beverekedje magát a kezdőbe. Sebessége, agilitása adhatott volna némi reményt a feltámadásunkra, de nagyon sokszor választott rossz megoldást. Pozíciója számomra rejtély maradt, Martial lecserélése után a bal oldali inside forwardot jelölném meg, Vágó úr, de feltűnt középen és a jobb oldalon is. Egy biztos, bármely pontján tűnt fel a pályának, semmi maradandót nem alkotott. Akárcsak Pogba, ő is szabálytalanságokban élte ki frusztrációját, amit a Brighton játékosai nyilván szépen meg is köszöntek neki. Tízes.
Fellaini – 6
Furcsa ezt leírni, de Fellaini beállása után tényleg feljavult a játékunk, még ha az eredetileg neki szánt feladatát (érkezz a kapu elé) nem is tudta teljesíteni. Hajtott, nem nagyon veszítette el a labdát, és fél óra alatt csak mellel többet ért labdába, mint a másik tornyunk bármelyik testrészével összesen. Azért kezdő ne legyen.
(észrevette valaki, hogy kimaradt Mata? vagy egyáltalán, a pályán észrevette valaki? amúgy hármas)
Mourinho – ?
Ezt meghagynánk nektek, hátha akad még valaki aki védi őt. Third season syndrome.Nem állítjuk, hogy az osztályzás rendszeres lesz, mert egyszerűen nincs rá energiánk (és emberünk), viszont úgy gondoltuk, hogy remek móka lenne közösségivé formálni az érdemjegyek kiosztását, és M. Lőrinc módjára a munka érdemi részét kiszervezni másoknak, aztán meg learatni a babérokat. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy minden bajnoki után kitennénk egy osztályzós posztot, amiben ti értékelnétek a jómadarak teljesítményét, hiszen több szem többet lát. Gond viszont, hogy erre megfelelő alkalmazást (widget-et, egészen pontosan) nem találtunk, manuálisan megalkotni minden meccs után 11-14 szavazást pedig nem szeretnénk.
Valami ilyesmire gondoltunk, a lényeg az lenne, hogy mindenki kedvére értékelhesse egy gombnyomással a játékosokat, az alkalmazás meg jól kiírja, hogy mi az átlag (esetleg még azt, hogy hány szavazatból). Tehát ha valaki ismer ilyen ingyenes cuccot, vagy sok a felesleges szabadideje és vágja a leprogamozásának mikéntjét (wordpress ismeret nem hátrány), az mindenképpen jelezze itt a kommentmezőben, vagy a stretfordendblog kukac gmail pont com emailcímen. Köszönjük, előre is.