Mivel a modern csúcsfoci egyetlen fokmérője a Bajnokok Ligája küzdelmeiben való részvétel lett, tulajdonképpen szeptember közepén kezdődik meg a szezon Európa legnagyobb csapatainak számára. Hogy mi mennyire tartozunk jelenleg az elitbe, az valójában teljesen mindegy, mert az idény az augusztusi-szeptemberi felszopó bajnokik és a kézimunkának is gyenge válogatott szünet után indul be igazán. Hétközi meccsek, kettős terhelés, rotáció, kipihentebb ellenfelek, és egyéb finomságok várnak az amúgy sem túl optimista United-drukkerek idegeire, de hát igazából ezt szoktuk meg éveken át, ezért kell bekerülni Anglia négy legjobb csapata közé évről évre. BL-kalandozásunkat ezúttal Svájc jelenlegi legjobb csapata ellen kezdjük meg, őket fogjuk most úgy-ahogy bemutatni, hogy ne legyetek teljesen elveszve az esti, idegennyelvű stream nézése közben sem.

Mai ellenfelünk a már nevében is mókás Young Boys lesz. Nem, nem egy ’90-es években alakult fiúbandával játszunk, nem is a katolikus egyház (vagy KTCS) kedvenc csapatával, és nem is valami Ashley Young alapítvány külső-londoni school projectje lesz az ellenfél, hanem a berni BSC Young Boys, a svájci szuperliga címvédője. Az sem jó feltételezés, hogy az angol név angol alapítókra utal, hiszen a klubot egy testvérpár, a berni egyetemre járó Max és Oscar Schwab alapították, a Basel Old Boys Association mintájára. A sárga-fekete klub immár több mint 100 éve a svájci bajnokság meghatározó csapata (mindössze háromszor estek ki), első bajnoki címüket 1903-ban nyerték, amelyet még 11 követett, és a hazai kupát is elhódították hat alkalommal. Két arany korszakuk is akadt, 1908 és ’11 között zsinórban három bajnoki címet nyertek, majd 1956 és ’60 között ezt is felülmúlva négyet. Utóbbi korszakuk tette fel őket Európa térképére is, hiszen többször is elindulhattak az ekkor még gyerekcipőben járó BEK sorozatban. Első próbálkozásukat a Vasas sikeresen hárította, második nekifutásra, 1959-ben viszont a legrangosabb európai kupa elődöntőjéig jutottak (az MTK-t is búcsúztatva), amely azóta sem sikerült más svájci csapatnak.

A sikereket aztán középszerűség váltotta, legközelebb 1986-ban nyertek bajnoki címet, de a BEK szigorú sorsolása a Real Madridot és kiesést hozott a bernieknek. A ’90-es évek aztán még szomorúbban telt a fiatal fiúk szurkolóinak számára: pénzügyi gondok és kétszer is kiesés az első osztályból, elpártoló szurkolók és ideiglenes stadion is borzolta a kedélyeiket, de aztán az előző évtized végére a csapat ismét stabil első osztályú gárda lett, a jó focira visszatértek a nézők is, és kaptak egy hipermodern stadiont is a lebontott (és szintén vicces nevű) Wankdorf stadion helyére. A Stade de Suisse az osztrák-svájci Eb-re készült, 32 ezer embert képes befogadni, napelemparkjának köszönhetően önellátó, és hát…műfüves. Rendeztek itt már BL-meccseket, a megnyitás évében, 2005-ben az UEFA-követelményeknek megfelelő stadionnal nem rendelkező meglepetésbajnok, az FC Thun itt fogadta csoportellenfeleit (köztük az Arsenalt is), de a Young Boys szurkolói most először szurkolhatnak kedvenceiknek a Bajnokok Ligájában. Mert hogy 32 év után, ami talán még egy Liverpool-drukkernek is sok lenne, ismét bajnokságot nyertek, a selejtezőkben pedig végül a Dinamo Zágrábot búcsúztatva újoncként részt vehettek a csoportkör sorsolásán. 

A bajnokcsapatból viszont távozott a vezetőedző: az osztrák Adi Hütter három éves munkája érett be a májusi bajnoki címmel, ő azonban nem tudott nemet mondani az Eintracht Frankfurt vezetőedzői állására. Így nyártól a szinte teljesen ismeretlen Gerardo Seoane vette át a csapat irányítását – róla annyit lehet tudni, hogy 39 éves, svájci, és eddig mindössze fél szezonnyi tapasztalata volt vezetőedzőként, a harmadik helyen végzett Luzernt irányította ez év januárjától júniusig a young coach.

Játékosfronton nem történt nagy elvándorlás, bár a védelem oszlopának számító ghánai Kasim Adamset eladták a Hoffenheimnek. A csapatban továbbra is erős az afrikai jelenlét: a kongói születésű, de a svájci válogatottban alig két hete bemutatkozó furcsa frizurájú Kevin Mbabu jobbhátvédben; a szenegáli-svájci középpályás Djibril Sow középpályás zúzóemberként; a mélynövésű elefántcsontparti csatár Roger Assalé és honfitársa, a középpályán bevethető Sékou Sanogo alighanem mind ott lesznek a ma esti kezdőcsapatban. Két ismertebb névvel is találkozhatunk még a keretüket (és alighanem a kezdőjüket) böngészve: az egykori Ajax-reménység, a még mindig csak 29 éves Miralem Sulejmani kevergethet a bal szélen, elöl pedig a 99-es számban játszó egykori PSG-csatár, a már 34 éves Guillaume Horeau felelős a gólokért. A lóbaszó francia már 6 gólnál jár az idényben, akárcsak a jobb szélről induló Christian Fassnacht, a Young Boys pedig hatból hat győzelemnél, tehát oda kell majd figyelnünk, nem lesz ez könnyű menet.

Annál inkább sem, mert svájci kirándulásaink mostanában nem végződtek happy enddel. Két legutóbbi túránk alkalmával két vereséget szenvedtünk el (mindkétszer a Baseltől kaptunk ki), pedig akkor is esélyesnek számítottunk. Valencia orvosi megfontolásból (térdszalagok vs. műfű borítás) el sem utazott Bernbe, mint ahogyan Lingard, Rojo és Jones sem tartottak a többiekkel. Ott lesz viszont az eddig 0 percet játszó Dalot, valamint az eltiltása miatt a hazai sorozatokban nem bevethető Rashford is, valamint újra előkerült Fred és Pereira is, sőt Romerot is felfedezhettük az utazók között. Kezdőcsapatra most nem igazán tippelnénk, mert túl sok a dilemma: rotáció – legerősebb kezdő, forma – formába hozás, könnyűnek ígérkező meccs – kötelező három pont. Közben persze szívesen megnéznénk a csapatot Sánchez nélkül vagy az érinthetetlen Pogba-Lukaku párossal a padon (utóbbi mesterhármast lőtt itt az Evertonban 3 éve), de az utóbbi két szezon tapasztalatai alapján inkább bele sem gondolunk, mi járhat szeretett (?) menedzserünk fejében egy-egy kezdőcsapat összeállítása előtt.

Ami biztos, hogy este 9 órakor kezdünk a BL-ben a Young Boys ellen, és az is tuti, hogy magyar tévében nem láthatjátok a meccset. A Spíler tévé nevezetű közpénzszörnyeteg ugyanis úgy döntött, hogy a Bajnokok Ligája első játéknapján gonosz játékot űz a magyar focidrukkerekkel, és szándékosan a leggyengébb mérkőzéseket teszi az országosan még úgy-ahogy fogható 1-es csatornájára, a nagyobb érdeklődésre számot tartó összecsapásokat meg a kettesen tolja, amit valószínűleg csak Andy Vajna hálószobájában foghatnak a kiváltságosok. Persze értjük, hogy ezzel szeretnék zsarolni a kábelszolgáltatókat, és egyáltalán nem biztos hogy az erős mai felhozatalból egyáltalán képernyőre került volna a svájci meccsünk, de aki egyszerre csuklóztatja a hazai United-, Barca-, Bayern- és Juventus-drukkereket, az inkább küzdősport órákat vegyen, ne közvetítési jogokat. Mi persze vagyunk annyira közszolgálatiak, hogy segítünk nektek sztrímelni ezzel a linkkel, meg az alábbi videóval is, amolyan nyár végi ráhangolódásként.

No Title

No Description