Az idei BL-vonaton nincsen fék, a törökök elleni győzelmet követően már itt is az újabb hazai meccsünk a sorozatban, ezúttal a PSG ellen. A biztos továbbjutáshoz elég lehet egy döntetlen is, egy győzelemmel azonban nem csak a csoportelsőséget szereznénk meg, de a tavalyi döntőst is száműzhetnénk az Európa Ligába. Bár az eredménykényszer ezúttal nem a Unitedet terheli, jó lenne már ma este behúzni a továbbjutást, ezzel komolyabb tét nélkülivé tenni a jövő keddi lipcsei kirándulást, ami nem ártana a manchesteri derbi előtt pár nappal. Hogy mi ennek a legfőbb akadálya? Sokak szerint éppen a menedzserünk a kókler, aki viszont úgy tűnik hogy bírja a terhelést, hiszen minél nagyobb rajta a nyomás, annál jobb teljesítményre képes a csapata. Bő másfél éve például a mainál sokkal rosszabb helyzetből is kiharcolta a továbbjutást a párizsiak ellen. A kevésnél csupán kicsivel részletesebb BL-elemzés Oléról, az erre érzékenyek csak a félkövérrel szedett sorokat olvassák el!

I feel stupid and contagious
Here we are now, entertain us.

Akár már a mai meccseket is páholyból nézhetnénk, de a három győzelem mellett sajnos becsúszott az isztambuli wtf vereség és ugye tudjuk, hogy a tavalyi sorozat két elődöntősének megverése nem számít, hiszen egy BL-csoportkör igazi fokmérője az, ha a United kikap a csoport leggyengébb csapatának otthonában. A szerencsés párizsi győzelem és a Lipcse 5-0-ra elpáholása (ami természetesen nem tükrözte a játék képét) valóban nem érne semmit, ha utolsó két meccsünkön nem gyűjtünk össze még 1 kis pontocskát, de erre ma este remek alkalom kínálkozik, még ha péesgéék legutóbbi manchesteri látogatásakor Di María addig szomorított minket, míg Ashley Young ki nem tette a reklámtáblákra.

I’m worse at what I do best
and for this gift, I feel blessed.

Ma viszont azt csinálhatjuk, amihez Solskjaer legjobban ért, azaz kontrázhatunk. Mert bár nincsen egyértelmű stílusa a csapatnak, csak becsúszott azért egy-két remek kontratámadás, neadjisten gól ezen a pár lejátszott BL-csoportmeccsen. Ha egy ellenfélnek támadnia kell (márpedig a PSG-nek ma este nem nagyon van más választása, kapaszkodnak az utolsó szalmaszálba mint Józsi az ereszcsatornába), akkor a Fergie-időket idéző gyors és halálos kontratámadásokra képes a csapat – kérdezzük meg erről az Old Traffordon bohócnak öltöző Nagelsmannt, vagy a feltámadás jeleit mutató, de James által lehűtött törököket.

Load up on guns, bring your friends
It’s fun to lose and to pretend…

Azzal is tisztában lehetünk, hogy Olénak nincsen B-terve, ehhez képest szerencse hogy eddigi három győztes BL-csoportmeccsünket három különböző formációval értük el. Volt itt gyémánt, all-out-attack 4-2-3-1 és háromvédős rendszer is. Mivel Párizsban működött, talán ma este is utóbbi lenne a kézenfekvő döntés, pláne hogy a vendégek a teljes arzenált fegyverkészletüket be tudják venni, már ami a támadókat illeti: Neymar és Mbappé mellett/mögött Icardi, Di María és Kean is felbukkanhat a kapunk előtt a meccs különböző szakaszaiban, ráadásul még Verratti is bevethető. Nem egyszerű névsor, de az biztos hogy lesz alkalmunk és területünk is kontrázni, abban pedig kevés jobb csapat van jelenleg, mint a United.

I found it hard, it’s hard to find
Oh well, whatever, nevermind.

Solkjaert sokszor érte az a vád is, hogy nem rotál eléggé, nem mer hozzányúlni a legjobb csapatához, ami a tavaszi (nyári) menetelés során meg is állta a helyét, az eddigi BL-meccsein viszont összesen 19 különböző játékost nevezett a kezdőcsapatokba, plusz három másik játékos még beszállt csereként. Ezt egyrészt indokolhatja a brutális sűrűségű szezon, az új igazolások lassú beépítése, valamint a már említett különböző játékrendszerek is, mindenesetre igencsak meglepődnénk, ha valaki eltalálná a ma esti kezdőcsapatot. Elvileg mindenki egészséges, a hétvégén hiányzó Pogba-Martial-McTomi trió is játékra jelentkezett, mint ahogyan Shaw is újra edzésbe állt. Csupán az eltiltott Tuanzebe nem bevethető, így hát a kezdés előtt egy órával az erre hajlamosak ismét kifejthetik, hogy már megint mi ez a csapat, nem találta még meg a legjobb kezdőjét, illetve hogy xy miért csak a padon ül.

Our little group has always been
and always will until the end.

Ráadásul nem csak a kezdőcsapatunkra érdemes figyelni, hanem a cserepadunkra is. Bár tudhatjuk, hogy Solskjaer nem tud belenyúlni a meccsbe, azért mégis látunk abban valami mintát, hogy a menedzserek valamilyen formában hasonlítanak játékos énjükre. Így hirtelen Simeone kőkemény Atleticoja, Zidane inkább ösztönös mint alaposan megtervezett Realja, vagy a passzkirály Guardiola csapatai jutnak eszünkbe, na meg a csodacsereként befutott Ole, aki főleg ebben a szezonban már megmutatja, hogy képes változtatni, vagy éppen lezárni egy meccset egy-egy cserejátékos beállításával. Nem csak a hétvégi Cavani-show mondatja ezt velünk, hiszen az idényben szerzett 34 gólunk nagyjából harmadát, 11 gólt szereztek cserejátékosok (a BL-ben ez 12/4). Könnyen lehet hogy ma este is egy csere fogja eldönteni a meccset, hiszen Solskjaer taktika helyett a játékosok egyéni képességei miatt nyeri a meccseit.

Smells like teen spirit

A már említett 22, eddig a BL-ben használt játékosunkhoz ma este aligha csatlakozik új felszálló (talán Bailly akivel már megint mi lehet), de a két csapatnyi emberünket vizsgálva elmondható, hogy kezd olyanná alakulni a keret, amilyenné Solskjaer eltervezte. Az idei BL-szezonban pályára lévő játékosok több mint fele 25 éves vagy fiatalabb, 30 felettiekből mindössze Matic, Cavani és immár de Gea szerepelt a sorozatban. A 22 főből nyolcan számítanak saját nevelésnek, 7 játékost igazoltak korábbi menedzserek (plusz Pogbát akire mindkettő igaz), 7 másik játékos viszont már Ole-szerzemény, és ha ez utóbbi szám 1-2 éven belül még magasabb lesz, akkor már elvárhatjuk hogy elkezdjen trófeákban mérhető sikereket hozni a Ferguson utáni idők legújabb projektje, amely nem tart sehová, mert egyelőre nem hoz olyan számokat mint Pep és Klopp(ó). Na nem mintha bárki valaha hozott volna olyan számokat, de ez egy tökéletes összehasonlítás annak érzékeltetésére, hogy nagy rá a kabát.

Hello, hello, hello, how low
Hello, hello, hello, how low

Ez esetben persze még mindig bármikor hozhatjuk Pochettinot, aki garancia a sikerre. Modern edző, nem egy norvég iskolaőr, ráadásul a vonal mellől űzné-hajtaná csapatát, nem a padon ülve szomorkodna. Vele a ma esti meccset is nyugodtabban várhatnánk, sőt nem csak a csoportot, de a PL-t is vezetnénk, nem állt volna tizennegyedik helyen a csapat. Vagy de, de hát akkor meg annak a projektnek szurkolnánk, nem annak hogy mi megmondtuk hogy kinevezni sem kellett volna.

A denial, a denial, a denial, a denial, a denial…