Utoljára 4 éve volt szerencsém beharangot hegeszteni egy Barcelona-párharc elé, mintha csak tegnap történt volna.

Sok víz folyt le az El Llobregat, illetve az Irwell folyó medreiben azóta. A Barcelona akkor ünnepelt utoljára bajnoki címet (mi egy kicsit régebben), szórt a Bayern egy nyolcast, szembejött a Ferencváros, elment Messi, öt különböző manager adta egymásnak a kilincset, beütött egy pénzügyi krízis is, a katalánok állapota pedig súlyos, de stabil. Jelentsen ez bármit is.
A Barcelona egyre silányabb teljesítményeket produkált a BL-ben, az előző szezonban már a csoportkörből sem jöttek ki a Bayern és a Benfica mellől, aztán azt hitték, hogy ennél lejjebb már nincs is a klub számára, egészen addig, amíg az idei sorozat csoportkörében nem jött szembe az Inter és a Bayern ismét.
Négy éve a beharangban azt szerettem volna, ha a legközelebbi találkozónk során már kevésbé húzna minket az ág és kiegyenlítettebb erőviszonyok mellett püfölhetnénk egymást lilára. Hát, ez a párharc akar az lenni – némi szépséghiba, hogy az Éhezők viadalában kerül rá sor. A spanyol bajnokságban ugyan sokszoros biztosítéka van annak, hogy a mezőny sose tudjon annyira erős lenni, hogy a Barcelona ne végezzen minimum BL-indulást jelentő helyen, míg az angol bajnokságban nagyon könnyű ám kicsúszni a top 4-ből. Meg kéne mutassuk, hogy a spanyol bajnoki dobogónál az angol „futottak még” helyek is erősebbek, hagy sírjon a La Liga vezetése Javier Tebassal az élen.
Nem lesz ez sétagalopp, de ha tippelnem kéne, akkor a 4 évvel ezelőtti 0-4-es összesítésnél sokkal jobb eredményeket fogunk felmutatni, aztán vagy ér az egész egy folytatást az EL 32 között, vagy nem.

A Barcelona egyébként a nyári pénzügyi manőverei után elég simán vezeti a spanyol bajnokságot, 21 meccsen mindössze egyetlen vereséggel és összvissz 7 (!!) kapott góllal (abból is hármat az októberi Clasicón rámolt be nekik a Madrid).
Xavi a középpályával nem sokat variál, a de Jong-Pedri-Busquets trió viszi a játékpercek túlnyomó részét, a védelem azonban már erősen rotálódik – leginkább sérülések miatt. A fajsúlyosabb találkozókon a Koundé-Araujo-Christensen-Baldé négyes kezd (ha egészségesek), ők alighanem Xavi szerint a legerősebb kvartett, a hokimeccseken meg néha beugrik Jordi Alba, Bellerín, vagy Marcos Alonso. A kapuban ter Stegennel együtt nem is muzsikálnak rosszul (lásd a 7 kapott gólt 21 bajnokin), és ha a Koundé-Araujo páros végig egészséges lett volna ősszel, akkor könnyen lehet, hogy most nem a Barcelonával játszanánk az EL-ben a folytatásért. Minden sorozatot nézve 16 meccses veretlenségi szériában vannak, a bajnokságban az utolsó 10 meccsen lehetséges 30 pontból 28-at elhoztak.
Xavi 4-3-3-mal verekszik, ezen egy vak lóért sem változtatna, Cruyff óta minden Barcelonában nevelkedett akadémista ebben nőtt fel és tanult futballozni, így volt ez már Guardiolával is és Xavi sem kivétel, és ha majd Xavi megbukik és átveszi a PSG irányítását, akkor az őt követő Busquets, vagy Jordi Alba sem lesz az.
Egyedül a támadósorban lóg ki a lóláb, egy tradícionális 9-es riogatja a spanyol védelmeket Lewandowski személyében, akit lehetetlen kihagyni, 25 meccsen 21 góllal vétette észre magát, és ha csak nem üti el egy fűnyírógép a bemelegítésnél, akkor garantáltan kezdeni is fog.
Érdekes korszaka ez egyébként a futballnak, már ami a kilenceseket illeti: hiába ontják magukból az újabb típusú, elsősorban mozgással és helycserékkel operáló centereket az akadémiák, a klubok foggal-körömmel ragaszkodnak a régimódi gólgépekhez, és amíg ők nem szorulnak vastüdőre és csípőprotézisre, addig lesz is helyük a szűk elitben. Lásd ugye Lewandowskit (34), Benzemát (35), Giroud-t a Milanban (36), Dzekot az Interben (36), Cavanit nálunk kölcsönben (35 volt ekkor), vagy esetleg Ronaldót (37, wehehöhö), de példának okáért a Rayo Vallecanoban (La Liga hatodik hely) is focizik még 37 évesen egy bizonyos Radamel Falcao.
A legfelsőbb szinteken abszolút széllel szemben hugyozik mindenki, már ha a centerekről van szó, mintha erőszakkal próbálnák meg visszafordítani a labdarúgás fejlődésének folyamát, de ezt már nem tehetik meg sokáig, mivel az idő végül mindenki felett eljár. Ezért van csatárpiacon óriási vákuum már sok-sok átigazolási ablak óta, egyedül Haaland volt az egyetlen értékelhető áruja a piacnak, ő az egyetlen center, aki a letűnt korszak játékosainak szintjét produkálni tudja, az újonnan felbukkanó, régimódi stílusban focizó Sorlothok, Weghorstok, Choupo-Motingok, Tammy Abrahamok ennek a szintnek a felét sem ütik meg.

Visszatérve a Barcelonára, a viharfelhők csak nem akarnak elülni, a szuperliga botrány és a pénzügyeik után most, mikor ezeket a sorokat írom, épp egy harmadik ügy van kibontakozóban: fény derült egy kellemetlen tényre, miszerint a Barcelona 2016 és 2018 között másfél millió Eurónak megfelelő összeget fizetett ki egy cégnek, amit a spanyol játékvezetői tanács elnöke tulajdonol. Az pedig még kellemetlenebb a dologban, hogy maga a tanács elnöke, Enriquez Negreira vallomásában a vizsgálódó adóhatóságnak kerek perec kijelenti, hogy a Barcelona azért fizetett, hogy „ne fújjanak ellenük a sporik és semleges maradjon a játékvezetés feléjük”.
Mintha erre különben szükségük lenne, egy apokalipszis esetén is legrosszabb esetben harmadik helyre futnának be a La Ligában.
Hogy egyelőre ennek mi lesz a vége, azt még csak találgatni lehet, nyilván a clickbait cikkek már előre látják a 70 pontos levonásokat, a kizárásokat, meg a több osztállyal visszasorolásokat, de ilyen szankciókat aligha ér egy ilyen manőver, vagy ha mégis, akkor is csak hosszú évek múlva.
Visszhang az még biztos lesz, de de a lényeg, hogy Xaviék háta mögött mindig lesz valami figyelemelterelő tényező, amivel küzdeni kell a színfalak mögött.

A színfalak előtt azonban egyelőre mi vagyunk, sajnos annyi hiányzóval, amennyivel egy komplett kezdőt össze lehetne rakni. Hiányozni fog Eriksen, McTominay, Martial, Antony (ja, Donny is), Lisandro Martinez és az alig pár kilométeres Sabitzer pedig eltiltását tölti, úgyhogy a középpályánk valószínű a Casemiro-Fred-Bruno hármasból áll majd, elöl a Rashford-Sancho-Garnacho trióval esetleg.
A túloldalt egyedül DembelJét és Busquetset kell nélkülöznie Xavinak, úgyhogy a feljebb tippelt Koundé-Araujo-Christensen-Baldé hátvédnégyes előtt valószínű a de Jong-Pedri-Kessié középpályás háromszög lesz a kezdő, elöl meg Lewandowski és Raphinha mellett Gavi, Ferran Torres, vagy Ansu Fati lesz a harmadik tag.
A meccs közvetítését 18.00-kor kezdi az M4, kezdőrúgás 18.45-kor, addig szedje össze magát mindenki.
GGMU!