Mint a Tottenham

A jelenleg is tartó hat meccses győzelmi sorozatunk kellemes hangolódásnak mondható az új esztendőre, a bajnokságban elfoglalt pozíciónk alapján viszont leginkább az In Bruges egyik ideillő idézetével tudnám jellemezni a szezon eddigi teljesítményét: “amikor nem voltál nagyon rossz, de túlságosan jó sem – mint a Tottenham.” Minő véletlen: tényleg éppen annyi pontot gyűjtöttünk idén, mint a nemrégiben edzőváltáson átesett Spurs. Őket fogadjuk ma este.

utd_tham

André Villas-Boas legényei az elmúlt másfél hónapban két rangadót is megalázóan soknullás eredménnyel zártak (a kettő között persze nyilván legjátszották idei legjobb meccsüket – ellenünk), melynek eredményeként a portugál tréner elmondhatja magáról, hogy két nagy múltú londoni klubtól is eltanácsolták már angliai pályafutása során – a csapat meg azt, hogy mínusz kettes gólkülönbséggel áll a hetedik helyen. A megbízott menedzserből végleges megoldássá előrelépő Tim Sherwood irányítása alatt minden esetre némileg összeszedték magukat: a West Brom elleni otthoni döntetlennel ugyan nem fognak büszkélkedni, a Southampton otthonában, illetve a Stoke ellen odahaza bekotort hármas azonban már jobb formáról árulkodik – főleg azok után, hogy a Spursnek komoly gondjai voltak a gólszerzéssel az évad első felében.

Szerencsére – ahogy arra a felütésben már kitértünk – a mi formánk sem éppen gyenge, így bármennyire is rossz a hazai statisztikánk, mindenképpen illene bepótolni az egy hónapja még elmaradt győzelmet. Már csak azért is, mert ezúttal biztosan nem kell majd nélkülöznünk 5 alapembert, mint a Norwich ellen, miután az eltiltásából visszatérő Valencia egészen biztosan rendelkezésre fog állni, és Rooney pályára lépésére is van esély. A Rafael, Jones, Fellaini, Nani, van Persie sérültnévsor persze továbbra sem örömteli, ám vígasztaljon a tudat, hogy a túloldalon sem állnak ilyen szempontból jobban a dolgok, hiszen Paulinho, Townsend és Vertonghen biztosan nem fognak játszani, de a hírek szerint Defoe, Dembelé és Lennon is a hiányzók között lehet. Van esély tehát arra, hogy a két kezdő közül a miénk lesz az erősebb.

Minden esetre ha valamiben, hát a sokat emlegetett formánkban most jó eséllyel bízhatunk: a védelem a sok forgatás ellenére viszonylag stabilan teljesít, középpályán az újjászülető Cleverley mellé végre Carrick és Fletcher is visszatértek, elöl pedig Welbeck a legjobbkor táltosodott meg. Young meg úgy lő gólokat, hogy továbbra is szar. Reméljük, hogy nem most terveznek csalódást okozni – szívesen látnánk már meggyőző teljesítményt egy fontos PL meccsen is.