Nem szoktunk hozzá ekkora (és ilyen kaliberű) mozgolódásra az átigazolási szezonban, mint amilyet a mögöttünk lévő hetekben tapasztalhattunk, idővel azonban ennek is el kellett jönnie: az idősödő keret frissítése és az egyre csak duzzadó gyenge pontok erősítése évek óta váratott magára. A nyers számok mindenesetre így is sokkolóak: 170 millió elköltött euró, 15 távozó és 6 érkező a nyári időszak mérlege, ami manchesteri (mármint United) szemmel joggal nevezhető totálisan idegennek. Úgy gondoltuk, hogy ezen izgalmas időszakot követően érdemes egy gyors létszámellenőrzést tartani – nem csak azért, hogy lássuk, kik maradtak végül, hanem azért is, hogy elmélkedhessünk kicsit afelett, mit is tervezhet LVG a szezonra.

A visszavonuló Giggs, valamint Vidics, Ferdinand, Evra, Büttner, Bébé és Macheda távozása már régi – előbbi négy esetében persze még mindig fájó – nóta, Kagava, Lawrence, illetve Welbeck eligazolásai azonban viszonylag frissnek mondhatók. A japán a várakozásoknak megfelelően visszatért Dortmundba, ahol remélhetőleg feledtetni tudja majd élete nálunk elvesztegetett két évét, walesi tehetségünk visszavásárlási opcióval került a Leicesterhez, Dannyboy pedig a padozás helyett inkább Londont és az Arsenalt választotta, pénzügyileg a legértékesebb kilépőnkké avanzsálva.

Kölcsönbe is mentek páran az első csapattól: Nani ugyebár a Sportinghoz, még a Rojo-ügylet keretein belül, de egy másik mellőzött szélső, Zaha arcképe mellett is az „on loan” plecsni díszeleg, ő előző klubjához, a Crystal Palace-hoz tért vissza. Welbeck mellett a másik nagy „durranás” Hernández kölcsönadása volt, méghozzá a Real Madridnak, ahol reményeink szerint Borsó aktívabban onthatja majd a gólokat, mint ahogy azt nálunk tehette mostanában, de lényeges távozó Cleverley is, aki fél évig egészen biztosan az Aston Villa játékosa lesz. A fiatalok közül M. Keane és Powell is kénytelen lesz hanyagolni egy ideig a vörös mezt: előbbi a Burnley-hez, utóbbi pedig Lawrence-hez hasonlóan a Leicesterhez került.

A néhány biztosnak vélt távozó (Young, Anderson, Fellaini) maradása ellenére komoly nagytakarítás történt tehát, az így keletkező űrt pedig hat új arccal (Herrera, Shaw, Rojo, Di Maria, Blind, Falcao), valamint a fiatalokkal (Blackett, Lingard, James, Wilson) igyekszik megtölteni LVG. De vajon hogyan?

• A kapusok: De Gea, Lindegaard, Amos

Kapusposzton nincs sok kérdés: De Gea egyértelmű első számú jelenleg – még akkor is, ha az elmúlt fél évben mutatott formáját tekintve (értsd: semmi extra) ráférne egy kis versenyhelyzet. Azt az évek során már megtudtuk, hogy Lindegaard képességei vannak annyira jók, hogy adott esetben megfelelő legyen ennek megteremtésére, és ha már úgy alakult, hogy az előjelek ellenére mégsem igazolt el, érdemes lenne talán meghúzgálni egy kicsit a spanyol fánktolvaj bajszát, az igazán nagy bravúrokkal ugyanis adós mostanában. Aggódni mindenesetre nem kell: ez az a poszt, ahol gond egy szál sincs – nálunk a jövő egyik legnagyobb potenciális kapussztárja, mögötte pedig egy megbízható tartalék. Meg Amos, bár őt alighanem legfeljebb félpályányi közelségben szeretné látni a menedzser.

• A védők: Rafael, Shaw, Jones, Rojo, Evans, Smalling, Blackett

Hosszúnak aligha mondhatjuk a névsort, ráadásul amíg tavaly különösebb megerőltetés nélkül ki tudtunk állni egy 30 feletti átlagéletkorú négyessel, addig most Evans a rangidős a maga 26 esztendejével. A kevés tapasztalatot tovább súlyosbítja a keret számára teljesen új háromvédős szisztéma, amely eddig csúfos kudarcot vallott, és friss igazolásaink alapján talán LVG is belátta ezt, így remélhetőleg váltani fog. Ehhez azonban fel kell épülnie Rafaelnek és Shaw-nak, Jonny-nak és Smallingnak pedig nagyon sürgősen össze kell kapnia magát, az öregek távozásával egyre inkább vezérré váló Jones, valamint a korához képest kiválóan bemutatkozó Blacketthez képest ugyanis jelenleg sehol sincsenek. Rojo meg már játszhatna egy meccset is lassan, ugye.

• A középpályások: Carrick, Blind, Herrera, Fletcher, Fellaini, Anderson, Di Maria, Mata, Januzaj, Valencia, Young, Lingard, James

A védekező középpályás posztján Fletcher eddig csalódást keltően teljesített, így a hollandokkal és LVG-vel bronzérmet szerző Blind (aki amúgy balhátvéd is) jó alternatívát jelenthet. Na meg Herrera és Carrick is, ha egyszer felépülnek – Fellaini és Anderson számára nem hinnénk, hogy sokat tartogat a mostani szezon. Di Mariában már a Burnley ellen is látszott, hogy óriási lehetőség van, és az ő helyét bizonyára könnyebb is lesz megtalálni a pályán, mint Matáét, aki az eddigi három meccsen sajnos éppen egy olyan játékos képét festette, akitől joggal szabadult meg Mourinho és a Chelsea. Hogy szélek lesznek-e, azt egyelőre nem tudni, de ha nem, azt biztosan nem fogjuk bánni – legfeljebb Januzaj, de ő reményeink szerint túl nagy tehetség ahhoz, hogy LVG ne találjon neki helyet. Valencia ugyanis továbbra sem tűnik többnek megbízható kiegészítőembernél, Young pedig a biztató előszezont követően visszatért tavalyi formájához, csak most már a büntetőket sem fújják be róla. A fiatalok közül Lingard és James az, akik reálisan lehetőséget kaphatnak majd az első csapatban, de ők is inkább a széleken bizonyulnának hasznosnak, így egyelőre velük sem tudni, hogy mi lesz.

• A támadók: Rooney, van Persie, Falcao, Wilson

Hiába Chica és Welbz távozása, Falcao személyében nem akármilyen „helyettes” kapta a még Berba által hátrahagyott 9-es mezt. Alkatra jó lehet a Premier League-ben, így inkább csak az a kérdés, hogy miként tud majd túllendülni a több hónapos kihagyáson. Na meg az, hogy a Rooney, van Persie, Falcao hármas fog-e együtt játszani, és ha igen, milyen formációban. És hogy egy ifjú ördög itt is legyen: Wilson jelenleg egyértelműen az egyik legnagyobb reménységünk, így az előbb-utóbb itt is beütő sérülések esetén egészen biztosan szerephez fog jutni.

A totálisan impotens rajt, valamint az átigazolási időszak végének eseményei (Di Maria és Falcao érkezése, Welbeck és Chicharito távozása, nem jött klasszis középső védő, ellenben M. Keane kölcsönbe került) alapján könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a menedzser formációváltást tervez, ám hogy a háromvédős rendszer elhagyásával melyik kerülhet előtérbe, azt nehéz megjósolni. Leginkább azért, mert támadókvartettünk (Rooney, van Persie, Falcao, Mata) együttes játszatása nagyjából lehetetlen, de Di Maria és Januzaj posztjai sem mondhatóak egyértelműnek – márpedig egyikük sem lenne jó, ha kárba vészne. Lássunk tehát inkább néhány variációt.

• 4-3-1-2: De Gea – Rafael, Jones, Rojo, Shaw – Di Maria, Blind, Herrera – Mata – Rooney, Falcao
• 4-2-3-1: De Gea – Rafael, Jones, Rojo, Shaw – Herrera, Blind – Di Maria, Rooney, Mata – Falcao
• 4-3-3: De Gea – Rafael, Jones, Rojo, Shaw – Di Maria, Blind, Herrera – van Persie, Falcao, Rooney

Hogy végül mi valósul meg, és mi nem, azt jelenleg legfeljebb csak LVG tudja – két hete van kitalálni, mihez kezd a napokban felforgatott kerettel -, ám addig is szívesen olvasnánk a kommentek között, hogy ti miként képzelitek el az idei szezon legideálisabb United kezdőjét.