Egy új kezdet

Közzétéve Szerző:

Az a megtiszteltetés ért, hogy én írhatom az Ole menedzserré avatása utáni első beharangozót – nem is lehet kérdés, hogy a szombati Watford-meccs kapcsán is ez lesz az első számú téma mindenhol, legalábbis a kezdő sípszóig. Hogy ez jó-e vagy rossz (mármint maga a döntés a klub részéről), arról sokan sokféle véleményt megfogalmaztak: a mérleg egyik serpenyőjében ott van az, hogy sikerült lesöpörni az asztalról egy jókora kérdőjelet, ami a következő szezon tervezését is nagyban megkönnyítheti, míg a másikban az, hogy a klub már megint hozott egy elhamarkodott döntést, hiszen az eredeti tervvel ellentétben nem várták meg a májust. Érvek tehát vannak mindkettő mellett, egy okból azonban mindenképpen örülhetünk a döntésnek: a játékosok úgy készülhetnek, hogy kis túlzással senki nem foglalkozik most velük. Ne feledjétek ugyanis: két vereséggel a hátunk mögött megyünk neki most ennek a meccsnek.

Már csak azért is jó, hogy Solskjaerra terelődött a média fókusza, mert a keretet illetően meglehetősen rosszul jött ki a válogatott szünet. Nem elég, hogy a gálakezdőnkből mindössze Lingard, Herrera, Young és Smalling maradtak Manchesterben, pár nappal később sorra jöttek a hírek, hogy postafordultával jönnek vissza a játékosaink a válogatottból: Rashford, Martial, Lukaku, Matic, Shaw és Lindelof sem játszott végül, többségében sérülés miatt. A hét elején tehát még lövésünk sem volt arról, hogy kik azok, akik egyáltalán elérhetőek lesznek, a meccs előtti sajtótájékoztatón azonban a menedzser szerencsére megnyugtató híreket hozott: elmondása szerint csak Sanchez, Valencia és Darmian nem elérhetőek. Üröm az örömben: ezzel az is egyértelművé vált, hogy Valenciát már nem nagyon fogjuk látni tétmeccsen United mezben, hiszen a klub háziszellemévé avanzsált ecuadori múlt héten gond nélkül végigjátszotta az USA elleni meccset.

Hogy ki milyen állapotban van most ténylegesen, azt persze csak az edzői stáb tudja, ám ettől függetlenül kijelenthetjük, hogy végül baromi jól jött a fizikailag totálisan kifacsart keretünknek ez a válogatott szünet, hiszen az elmúlt két hétben mindössze Pogba és De Gea gyűjtögették a játékperceket. A frissességre márpedig óriási szükség lesz, hiszen hiába végzett eddig csodaszámba menő munkát Solskjaer és a csapat, a nagyja még hátra van: már a dobogó is karnyújtásnyi közelségbe került, de épp úgy lehetünk akár hatodikak is, ha nem pörgünk fel a hátralévő nyolc meccsre. Már csak azért is, mert két kivétellel csupa felsőházi csapat vár ránk.

Lindelöf időközben apuka lett

A mai, Watford elleni összecsapás ilyen szempontból pont ideális erőfelmérő lesz: a meccs több mint nyerhető, hazai pályán nem is lehet kérdés, kisujjból azonban biztosan nem fogjuk hozni a győzelmet, hiszen a Darazsak pazar szezont futnak. Amíg 2015-ös feljutásuk óta eddig mindig az alsóházban végeztek, többnyire a kiesés ellen harcolva, addig most a Top 6 mögötti sűrű középmezőnyben viaskodnak, sőt, jelen pillanatban még európai kupaindulásról is álmodozhatnak – már ha egyáltalán vannak ilyen céljai a gárdának, amely egyébként három volt United-játékost is a soraiban tudhat (Cleverley, Foster, Cathcart).

Summa summarum: a kéthetes pihenő és Solskaer előléptetése miatt nyugodtan nevezhetjük egy új kezdetnek a szezonvégi hajrát beindító mérkőzést. Méghozzá mindenféle túlzás nélkül, hiszen amíg az év elején többnyire nyomás nélkül játszhattunk, most – a sorozatos jó eredményeknek köszönhetően – bizony minden egyes meccsnek komoly tétje van. Bízunk benne, hogy ekkora győzelmi kényszer mellett is működik az Ole-medzsik!