Akik mindig sírnak – kommentfogó

A múlt hétvégi petrezselyem-árusítás után tárt karokkal fogadjuk a mai napon a harmadik bajnoki forduló keretein belül a Kristálypalotát (akiknek a kapujában valaha egy Király állt).

Ugyan 1922 óta íródik a két klub összecsapásainak története, de volt olyan időszak, amikor két meccsünk között 44 év is eltelt. A poszt-Ferguson érában azonban minden évben találkozunk velük, mivel pont a Főnök úr visszavonulásakor sikerült megvetniük magukat az élvonalban. Azóta gyakorlatilag hárompont-automatának használjuk a Crystal Palace csapatát, a legutóbbi 13 meccsből 11-et sikerült behúzni, két gólt nélkülöző döntetlen mellett. Tavaly egy színtelen-szagtalan 12. hellyel kocogtak be a célba Hodgson legényei, aki egyelőre meglepően sokáig húzza a padon, az érkezése előtti 7 éves időtartamban 14-szer cserélt managert a Palace, úgyhogy az öreg Roy mondhatni kisebbfajta házi rekordot állított fel – ezúton is kívánok neki az egész szerkesztőség nevében hasonló sikerekben gazdag tevékenykedést.

A múlt héten történtek ellenére továbbra is mi vagyunk a favoritok, a kezdőt illetően pedig sok variációs lehetőség nemigen adódik. Szerencsétlen James a debütálásán azonnal feliratkozott az eredményjelzőre, de az első teljes meccse nem sült el valami jól, elképzelhető, hogy most egy körig kimarad a dobásból, ha Solskjaer következetes, akkor Lingarddal egyetemben. A további posztokon mindenki más adja magát, ifjú padavanunk, Obi Wan-Bissaka pedig máris farkasszemet nézhet nevelőegyesületével.
Részünkről tehát:
DdG – Shaw, Lindelöf, Maguire, Bissaka – Pogba, McTominay – Martial, Pereira, Mata – Rashford.
Hodgsonék vélhetően a Guaita – Aanholt, Dunn, Cahill, Ward – Schlupp, Milivojevic, McArthur, Townsend – Benteke, Zaha sort készítik fel ellenünk, és reméljük sírás lesz a vége a MUN-CRY összecsapásnak ismét.

Jöhetnek a kommentek, a meccs után pedig rövid időn belül próbáljuk prezentálni az értékelést is, a közvetítést a Spíler 1 bonyolítja délután 4-től.