Úgy tűnik, a sors vicces kedvében volt szombat délután, úgy döntött ugyanis, próbára teszi csapatunkat (meg persze annak menedzserét), fényt derítve arra, hogy vajon tanult-e valamint a United a Leicester elleni összeomlásból. Szükségtelen izgalmak kétgólos vezetést követően? Pipa. Általános negatív játékvezetői hátszél? Pipa. Piros lapos megmozdulás az ellenfél egyértelmű szabálytalankodását követően? Ez is megvolt. Most azonban – még ha félórás intenzív bekkelés árán is, de – sikerült kihúzni egygólos előnnyel, így ha nem is kitörő örömmel, de végül a három pont birtokában hagyhatták el játékosaink az Old Trafford gyepét. Lássuk, milyen értékelést tehetnek zsebre.

De Gea – Bár ezen a meccsen végre nem lett minden épkézláb kapuralövésből gól, De Gea teljesítménye most is adott okot az aggodalomra, hiszen a West Ham szépítő találata elsősorban az ő lelkén szárad. Hiába tanult sokat Fánk az itt töltött évei alatt, totálisan úgy tűnik még mindig nem sajátította el a beadások hatástalanításának módját Premier League-viszonylatban. Márpedig amíg erre képtelen, addig a top kapusokig vezető útját is kénytelen lesz rövidebb-hosszabb időre megszakítani. [5]

Rafael – Sérülése miatt ugyan nem sok meccsen láthattuk még idén, mostani szezonja azonban az eddig látottak alapján kiválóan indul a kis brazilnak. Az első felidőben beadásaival két helyzetet is kialakított, melyek közül az egyikből gól is lett, a defenzívre sikeredett második félidőt pedig hiba nélkül hozta le. Óriási szükségünk lenne arra, hogy kihúzzon végre egy hosszabb időszakot sérülés nélkül, most ugyanis bizonyította, hogy ha ép és formában van, nem nagyon kell aggódnunk a védelem jobb oldala miatt. [8] [MotM]

McNair – A védőhiány közepette Blackett után újabb fiatalnak adta meg a lehetőséget LVG, és úgy tűnik, ehhez valóban jó érzéke van a hollandnak, McNair ugyanis elismerésre méltó teljesítménnyel bizonyította, hogy adott esetben lehet rá számítani. Egyetlen komolyabb eladott labdára emlékszünk tőle csupán a középpálya környékén, ezt leszámítva azonban hiba nélkül játszott, a legtöbb tisztázást bemutatva a mérkőzésen. Például ehhez hasonlókat. [7]

Rojo – Shaw debütálásával Rojo végre arra a posztra került, ahova elsődlegesen szántuk őt, az argentin pedig szerencsére nem vallott kudarcot, stabil produkcióval hozva le a mérkőzést. A “védelem vezére” címért azért még hajtania kell (főleg akkor, ha Jones végre visszatérhet), már csak azért is, mert a szögleteknél némileg komolyabb jelenlétet várnánk el tőle (ez már a korábbi mérkőzéseken is feltűnt), de egyelőre nincs különösebb okunk az aggodalomra. [7]

Shaw – Ez utóbbi (mármint az aggodalom hiánya) szintúgy elmondható a bajnokságról egészen idáig lemaradó Shaw-ról is, aki Rafaellel összehasonlítva nyilvánvalóan nem nyújtott óriási produkciót, önmagában nézve azonban egy megbízható, és ami még fontosabb, látható Premier League-tapasztalattal bíró balhátvéd képét mutatta. Di Mariával párban sokra vihetik majd, komolyabb ellenféllel szemben azonban védekezésben is többet kell majd mutatnia. [7]

Blind – Csendben tette a dolgát, ahogyan azt az eddigiek során már “megszokhattuk”, láthatatlan ténykedése azonban ezúttal kevésbé volt hasznos, ami a statisztikákból szűrhető le. A 4 szerelés ugyan jól mutat (a mezőny egészét szemlélve is), a 60 átadás és a 80 százalékos pontosság azonban olyan adatok, melyeknél tud ő (és a jövőben fog is produkálni) jobbat is. [6]

Herrera – Bizonyára kevesen vitatkoznának azzal, hogy a baszk volt a szeptemberi hónap legjobb játékosa, aki ezúttal sem okozott csalódást. Védekezésben és előrejátékban is nagy hasznára volt a csapatnak, egy (nem először használjuk ezt a hasonlatot) felturbózott Carrick-ként mozgatva a szálakat, és bár gól, illetve gólpassz ezúttal nem került a neve mellé, ne legyenek kétségeink afelől, hogy egy esetleges újabb sérülés (reméljük nem komoly!) óriási veszteség lenne számunkra. [8]

di Maria – A csapat egészéhez hasonlóan neki is jól indult a meccs, az első negyedóra végén helyzetet is láthattunk tőle, ám ezt követően szép lassan beleszürkült a mezőnybe – talán túlságosan a szélre kényszerült. Megindulásai persze még az efféle rosszabb napjain is életveszélyesek, így Mariska annyit most is bizonyított, hogy valóban klasszist igazoltunk a személyében, de a jövőben azért szívesebben dícsérnénk a kanadai táblázatra tett jótékony hatása miatt. [6]

Rooney – “Tíz hős és egy hülyegyerek”, írta valaki a kommentek között. Találó, nem vitás, itteni debütálása 10. évfordulóján ugyanis Rooney visszalényegült tinédzserré – akkor még megszokott volt tőle, hogy elborul az agya, és kiállíttatja magát. Oké, nyilván szép gólt szerzett, nyilván jól játszott az első félidőben, nyilván egyértelmű szabálytalanság előzte meg az esetet és nyilván csak egy United játékost küldenek le az ellenfél térfelén elkövetett taktikai faultért. De egy csapatkapitány akkor sem tehet ilyet. Reméljük, hogy tanul ebből, és újabb öt évre elkerüli a pirosat (ennyi ideje állították ki utoljára). [5]

van Persie – Újból betalált, tipikus RVP-s gólt szerezve kiszorított helyzetben, így azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy van Persie formája jelenleg felfelé ível. Aligha mondhatjuk azonban, hogy a két és három évvel ezelőtti gólkirály ott tart, ahol szeretnénk, mert bár a mezőnyben is egyre hasznosabb munkát végez, ennél igenis komolyabb jelenlétet várunk tőle. [7]

Falcao – Szegény Radamel most sem talált be, de legalább újabb gólpasszt adott RVP-nek, aki reméljük, mielőbb viszonozni fogja neki mindezt. A három meccsen szerzett nulla gól akár még kárörvendésre is adhat okot a riválisok szurkolói számára, de Falcao annyit szerencsére már mindenképpen bizonyított, hogy nem csak a kapu előtt hasznos, és a középpályán is képes megharcolni a labdákért. Meg hát szerencséje sincs egyelőre – a múltkori kapufa után most egyértelműen ő volt Rooney kiállításának a legfőbb áldozata. Lassan mindenesetre muszáj lesz betalálnia. [6]

Ami cseréinket illeti: Fletcher és Valencia jól ellátták az emberhátrány okán kapott védekező feladataikat (nagyjából ez az a szerepkör – mármint a “csere a vezetés stabilizálása érdekében” -, amiben a többség bizonyára látni szeretné majd őket a jövőben is), a fiatalok közül pedig Thorpe is bemutatkozhatott a Premier League-ben. Pontot ők most nem kapnak.

Ha nem is túl szépen tehát, de meglett a hőn áhított három pont, sikeresen teljesítve azt a missziót, ami a Leicester ellen csúfosan megbukott. A nyugodt hátradőlés ettől még persze várat magára: a sérültek listája továbbra is szép hosszú, Rooney hárommeccses eltiltása okán pedig Matára komoly feladat hárul majd októberben.