2011. április 6. és 2012. október 28. Alighanem minden Manchester United szurkoló számára egyértelmű jelentéssel bír ez a két dátum. A United pontosan ezen két alkalommal tudta legyűrni idegenben a Chelsea csapatát a Stamford Bridge gyepén az elmúlt tizenöt esztendőben. Első sikerünk egy meglepő BL győzelem volt, egy felejthetetlen Rooney gólörömmel és egy földön túli van der Sar bravúrral. A második pedig egy nyögvenyelős, lesgólos siker a meccs végére kilenc emberrel maradó Chelsea csapata ellen. Mégis mire számíthatnánk ezen a napon?

Egy győzelemre? Kérdezhetné az ártatlan vörös ördög, de ennyire azért mégsem egyszerű a képlet. A Chelsea igazi hullámvölgyet jár a szezon eleje óta és az elmúlt időszak látványos kikecmergése után újra a gödör alján járnak a londoniak. A középpályán lévő három kulcsember közül Kanté már régebb óta sérült, Bakayoko és Drinkwater felváltva hiányoznak és olykor kisebb sérüléssel kénytelenek vállalni a játékot. Morata a sérülésből visszatérve egyelőre nem találja a góllövő csukát és szeptember vége óta eredménytelen a kékek mezében. Conte csapata a bizonytalan középpálya miatt zsákszámra nyeli a gólokat. A rómaiak hat gólt rámoltak be Courtois kapujába két BL éjszakán és a Watford-Crystal Palace duó is elhelyezett két-két dugót a problémákkal egyre csak hiába harcoló londoni oroszlánok kapujába. Ugyanakkor a Chelsea együttesénél pontosan tudják, hogy itt a lehetőség, hogy egy rangadón sikerüljön megragadni a lehetőséget a felzárkózásra, ráadásul Kanté visszatérése még akkor is óriási plusz pont lehetne, ha nem teljesen egészséges a francia, ráadásul némi meccshiánnyal is küzd. Mosesre azonban továbbra sem számíthat az olasz tréner, így a megszokott háromfős védelemből (elsősorban Azpilicuetaé a dicsőség) kell kirángatnia embereket ahhoz, hogy pótolva legyen a nigériai játékos.

Sérülésfronton ráadásul nálunk sincsenek teljesen rendben a dolgok. Ugyanis a középpályáról továbbra is hiányzik Pogba, Fellaini és Carrick is. Mindez jelentősen limitálja a csapat lehetőségeit. Ugyanakkor Mourinho mind a három játékos esetében eléggé lebegtetett a kommunikációt illetően, így akár még meg is lepődhetünk a vasárnap esti összeállítás láttán.

A mérkőzésen ismét várható néhány nagyobb párharc, éppen ezért megint érdekes lesz, hogy Hazard és Pedro semlegesítését vajon újra a Darmian-Herrera kettősben találja-e meg José vagy valami teljesen új fordulatot láthatunk a legutóbbi összecsapáshoz képest. A kezdőnk igen limitált üzemmódban működik az elmúlt időszakban, így jelen helyzetben a Smalling/Jones és a Rashford/Martial kérdéskörön túl alighanem nincsen más lehetőség a felállást illetően. Hacsak Mourinho nem dönt úgy, hogy eggyel több középhátvéddel tölti meg a csapatot és ez esetben Young is feltűnhet a baloldali wingback pozícióban.

Abban viszont továbbra is biztosak lehetünk, hogy a podcastunk során tippelt három döntetlen gyakorlati kivitelezésével nem lenne elégedetlen portugál hadvezérünk. Ám ezt követően valószínűleg hosszú, több napos hideg élelemmel megsegített vita kezdődne a blogon arról, hogy vajon kellett volna-e győzelemre hajtanunk és arról is, hogy Mourinho vajon mit súgott Conte fülébe a lefújást követően. A győzelem mindenesetre még azok látását is elhomályosíthatja, akik nem ejtenek örömkönnyeket egy esetlegesen megszerzett három pontot követően, egy vereség viszont jelentősen visszarángatna minket a valóságba a Spurs legyűrése után alig egy héttel. Nemhiába, Manchester United szurkolónak lenni sosem volt egyszerű!