A West Ham ellen ismétlünk, mint a történelem önmagát. Megint egy korábbi managerünk ül a padon, megint a negyedik helyért pedálozunk, megint utolsó pillanatban jut eszünkbe beharangot írni.
A fenenagy buzgalomnak köszönhetően Strigoval teljesen tudatosan, előre eltervezve álltunk neki közösen beharangot írni párhuzamosan, véletlen sem úgy történt, hogy közben kaptunk észbe, hogy mit csinál a másik kooperációban készült a mai beharang, fogadjátok szeretettel.
Idén már harmadszor játszunk a West Hammel a Unitedek csatájában, a meg nem adott és nem értékesített büntetőkkel spékelt őszi 2-1-es bajnoki győzelmünk, valamint a kitérdekel hazai Ligakupa-zakó után most ismét egy létfontosságú meccset a PL-ben. Azt talán még a legelvetemültebb veszthemesek sem gondolták volna, hogy januárban az ő csapatuk áll majd előkelőbb helyen a tabellán, még ha a képet kicsit torzítja az eggyel több lejátszott meccs. Londonban éppen időt adnak Moyes mesternek, akinek karrierje a manchesteri blama után végre helyreállni látszik, bizonyítva hogy talán mégis ő a legjobb elérhető brit menedzser, még ha ez a külföldi edzőkkel nyomuló big6 árnyékában trófeákkal azért nem nagyon kecsegtet.
A Premier League tabella egyébként per pillanat olyan összevisszaságot mutat, mint egy hétvégi kispályás amatőr bajnokság, a Chelsea például 23 meccset játszott eddig, míg a Tottenham pl. csak 19-et, a többiek meg e között a két szám között ingadoznak, a Burnley meg 17-nél áll. Ideje lesz áttérni a „szerzett pontok” helyett a „vesztett pontok” táblára, amit most meg is teszünk, ladies and gentleman, may I introduce you the one and only, original, „Vesztett Pontok” TM Tabella, powered by Stretford End (meg a Microsoft Office).
Vesztett pontok tekintetében nem állunk olyan szarul a West Hammel szemben, de a többi riválissal összehasonlítva már kellemetlenebb a helyzet, leginkább a Spurs és az Arsenal vitézkedése fájó, egyelőre több eséllyel fordulnak majd rá tavasszal a célegyenesre, mint mi.
Ez a tábla azonban kicsit felfordított gondolkodást igényel, ugyanis a táblán elfoglalt helyéhez képest az teljesít jobban, aki több meccset lejátszva érte el a helyezését (azaz kevesebb meccse van hátra, ahol értelemszerűen kevesebb pontot veszíthet), úgyhogy ezért, hogy tényleg teljesen összezavarjunk mindenkit, érkezik a one and only, not so original, „Performance %” tabella, powered by kézzel beírt Excel függvények.
Itt a megszerezhető összes pontból eddig elért mennyiség hányadosa rangsorol, itt azért kitűnik, hogy a látszat ellenére mi a West Hammel per pillanat nagyon nem a negyedik helyért megyünk. Alakulhat persze még ez másképp is, de ahhoz komoly huszárvágások fognak kelleni.
Az a David Moyes lesz hát ismét az ellenfél, aki 2017-ben átvette már egyszer a kevésbé patinás londoniak kispadját, a West Ham ekkor a kiesőzónában szerénykedett, Moyes pedig Sam Allardyce-t idézve taposott rá a menekülő Fiat 600-asának gázpedáljára, hogy aztán két meccsel a szezon vége előtt biztossá váljon a bennmaradás.
Az megvan egyébként, hogy Moyes csupán a negyedik olyan manager, akinek összejött 200 győzelem a Premier League-ben? Oké, hamarosan Guardiola és Klopp is csatlakozni fognak, de nekik ez még fejenként egy ötvenes lesz, azt meg 2 szezon alatt lehet csak összehozni. Fergie 528 győzelméről meg egyelőre álmodni sem tud senki.
Visszatérve Moyes és a West Ham különös párkapcsolatára, a kiesés elkerülése után a londoniak szakítottak Daviddel, gondolom a „te nálam jobban érdemelsz”, és a „nem benned van a hiba”, meg a „most egyszerűen különböző életszakaszban vagyunk” dumákkal próbálkoztak, mert a Tinderen már két hete jobbra húzta őket a kínai ligában bohóckodó Pellegrini. Manuel pedig igazi dél-amerikai szeretőként viharzott be a szerelmi háromszögbe, hamar elszórta a pasija pénzét mindenféle méregdrága luxusholmikra (36 millió font Felipe Andersonra, 45 millió font Sebastien Hallerre, ő már egyébként az Ajaxnál szaladgál), aztán amikor le lett szívva apuci bankszámlája, akkor lépett is tovább.
A West Ham ezután valahogy visszakönyörögte magát („óriási hibát követtem el, olyan ostoba voltam, nem vettem észre, pedig olyan világos volt, hogy nekünk egy párnak kell lennünk, meg tudsz nekem bocsájtani?”), Moyes pedig 2019 decembere óta ismét az exével van újra a West Ham managere.
Ő egyébként még az Evertonnal párban az Evertonnál hozta össze legjobb bajnoki szezonját, 2005-ben negyedik helyre futottak be a Chelsea, az Arsenal és a mi hátunk mögött, hogy aztán az augusztus páros lábbal rúgja tökön őket, képtelenek voltak ugyanis legyűrni a Villarrealt, odahaza és idegenben is 2-1-es vereséggel végezve már idejekorán le is mondhattak a BL-szereplésről. Ennél egy fokkal nagyobb poén, hogy utána az UEFA kupában a Bukarest is irgalmatlanul elseggelte őket, 5-1-re kaptak ki a román fővárosban, rövidre zárva mindenféle európai kupamenetelést.
Moyes ezért készül revansot venni, de aligha érnek majd oda a negyedik helyre, jelenleg a fogadóirodák valahol kerek 9,00-ás szorzóval adják ezt az eseményt, miután a Leeds elintézte őket vasárnap. Mindez így sem olyan rossz, úgy néz ki Moyes örökké a „kisebb csapatokkal felülteljesítő” kategóriában marad, úgyhogy ha majd egy szép napon esetleg a Brightont, vagy a Crystal Palace-t is felvásárolják a közel-keletiek, akkor lesz egy tippünk, hogy ki lesz a következő managerük.
A West Hammel kapcsolatban egyébként az első jelző ami eszembe jutott, az a „kellemetlen”. Na nem a korábbi élmények miatt, hiszen mikor legutoljára győzni tudtak az Old Traffordon, Tévez szerezte a góljukat, hanem a játékstílusuk miatt. Fizikális, gyors, jól szervezett – még néhány jelző, amik sajnos pont megegyeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek az ellenünk jól szereplő csapatokat jellemzik. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ebben az idényben ők szerezték a legtöbb gólt pontrúgásból, illetve úgy alapból is többször találnak a kapuba (41 a 35 ellen), akkor bizony kijelenthető, hogy van okunk aggódni, nem lesz ez egy könnyed szombat délutáni 90 perc.
Ami meg minket illet, nem ártana még ezt a rendkívül aspiráns Moyes-projektet idejében elhallgattatni, aztán kicsit jobb közérzettel menni a kéthetes PRM-pihenőre (február 4-én folytatjuk az FA-kupát a Boroval, aztán 8-án robog tovább a bajnokság a Burnley zombihordája ellen a Turf Moore-on).
A legtöbb csapat az ilyen szünetek alkalmával melegebb éghajlatra költözik (ez az esetek 90%-ában Dubajt jelenti), hogy a kedvezőbb időjárásban este és kora reggel is lehessen edzeni, illetve ne hűljenek ki azonnal a játékosok, ha valamilyen taktikai elem oktatásánál meg kell szakítani a gyakorlatot, és negyed órán át nézni, ahogy az edzői stáb nyilakat rajzol a mágnestáblára.
Na, hát mi ezt baromira nem így fogjuk csinálni, elsősorban a vírushelyzetre való tekintettel (gondolom senkinek sincs ideje sem kifelé, sem befelé menet karanténban vesztegelni), a játékosaink közül ráadásul többen nem is lesznek elérhető státusban (Fred, Cavani és Telles is megy haza vébéselejtezőt játszani), úgyhogy maradunk otthon.
A maródiak listájára visszatérve: McTominay a Brentford ellen hátfájásokkal próbálta végigjátszani a meccset, végül a lényeges kérdések eldőlése után, a 84. percben lekapta őt Rangnick, de számítunk rá ma a kezdőben. Shaw-nak ugyan lejárt az egymeccses eltiltása a Villa-meccsel, de már szerdán sem játszott térdproblémák miatt, úgyhogy 99%, hogy Telles lesz a helyén, hogy meddig, azt még a stáb sem tudja, a tréningen nem festett túl jól a helyzet. Egyébként Hector Moreno (avagy a PSV, ez fakultatív) továbbra is tehet egy szívességet.
Cavani már a Brentford ellen is hiányzott, ebcsont beforr, ma valószínű már bevethető lesz, és hogy valóban pályára is lép, az leginkább Ronaldo hisztizésétől a meccs alakulásától függ. AWB meg egyszerűen lebetegedett (nem Covid), már lassan 2 hete fetreng, őt majd a nemzetközi szünet után látjuk viszont legközelebb ha Rangnick addig lejön arról a szerről, amitől azt haluzza, hogy Dalot védekezésben még „pont elmegy” kategória.
Mit van mit mondani, a Rangnick által elképzelt játék még mindig csak formálódik, a végét még távcsővel sem látjuk innen, a Brentford ellen is kész csoda volt, hogy nem 0-2-vel mentünk be a szünetben az öltözőbe, továbbra is de Gea kell, hogy bevédje a seggünk – csak Solskjaer menesztése óta 8,1-gyel „védte felül” az xG-jét minden sorozatot nézve (ennyi valószínűsíthető góltól mentett meg minket), a komplett szezont nézve ez a szám kerek 7,00 (legalábbis az fbref szerint). Két remek hónapot tudhat hát maga mögött, de végérvényesen eldőlt vele kapcsolatban, hogy jogosan nevezték mindig is vonalkapusnak. A West Ham előszeretettel alkalmazza a védelem mögé bejátszott labdákat, még szívesebben íveli pontrúgásait az ötösre, ez pedig gondokat okozhat a tizenhatosát uraló modern kapus modellje helyett a gólvonalon kapus-látványpékséget működtető DDG-nek. Főleg akkor, ha az előtte játszóktól nem kap segítséget.
Védelem-fronton ugyanis összességében elég siralmas a helyzet. Bár a sérülések sem könnyítették meg az új menedzser dolgát, egyelőre nem találta meg az ideális középhátvéd párost. Az eddigi kilenc meccsen hat különböző kombinációt próbált ki, egyénileg pedig a következőképp néz ki a lista: Varane 474 perc, Lindelöf 434, Maguire 379, Bailly 172, Jones 90. Nagyjából így lőnénk be teljesítmény/forma alapján is a védőket, ezek szerint pedig a legutóbbi 3 meccsen kezdő Varane – Lindelöf kettős kezdene, de a svéd otthonába betörtek (míg ő Londonban, a családja pedig otthon volt), emiatt nem is edzett a Brentford-meccs óta. Így valószínűleg a visszatérő (ex?)csékánk feladata lesz az Antonioval való közelharc. Wan-Bissaka még mindig beteg, ezért a jobbon biztosan Dalot fog védekezni játszani, bal oldalon pedig továbbra is a hátul bármikor hibázni képes Tellest csodálhatjuk, akitől igencsak hiányoljuk azokat a bizonyos veszélyes beadásokat, amikben elvileg jó (a szörnyű szögleteinknek is oszlopos tagja, a száztizennégyből tizenhatot ő tett a közösbe, Telles kifli-tejes kifli, wehehöhö).
Középpályán megbonthatatlannak tűnik a McFred duó, hiszen McTominay néha napján terminátor üzemmódba kapcsol (ínyencségnek ígérkezik a Rice – McTominay csata), Fredbe pedig újabb menedzser lett szerelmes, bár az utóbbi idők kapu előtti teljesítménye alapján némileg jogosan. Főleg, hogy Matic már nem bírja a középpályás durva pogót, pláne nem 90 percig, Donny pedig nem bírja a PL-t, pláne nem 90 percig. Pogbával meg ki tudja mi lehet, nem ártana ha azért a BL-meccsekre felépülne.
A csapat támadójátékát meg továbbra is Bruno határozza meg (ha tetszik Ralfnak, ha nem), és úgy tűnik hogy mind a kedvenc posztjáért, mind a vezérbika szerepéért vívott harcban nyerésre áll. Ralf bölcs embernek tűnik, így mérlegre tette a futballfilozófiáját és a legjobb játékosa képességeit, és egyre inkább utóbbi felé tolódik a taktikai elképzelés, legalábbis Bruno a szélről (?) bekerült középre, még ha egyelőre kicsit hátrébb is az ideálisnál. Rangnick presszingben is számíthat Fernandesre, aki a csapatkapitányi karszalagot két góllal, majd két gólpasszal hálálta meg.
A változatosság kedvéért elöl sem rózsás a helyzet. A csapat házi gólkirálya, CR a szerdai lecserélése után annyit rázta a fejét, hogy nyaksérülést szenvedett, ugyan bekerült a meccskeretbe, de nem biztos hogy a kezdőben fog szerepelni. Pedig góllövőkre szükségünk lesz, hiszen a papíron jól mutató támadóink („orrnehéz” csapatunk), vagyis Cavani, Rashford, Greenwood, Sancho, Martial és Elanga eddig a bajnokságban összesen 13 gólra voltak képesek (ráadásul ebből szerdán szereztek hármat), pedig lassan eljöhetne már az a szezon, mikor így a bajnokság felénél valamelyikük egymaga jár ennyinél. Sancho még nem heverte ki a szerdai temetést (nagynénjét vesztette el), Cavani épphogy edzésbe állt, Martial és Rangnick pedig továbbra sem öribarik, így nagyjából az a kérdés, hogy a Rashford – Elanga – Ronaldo hármasból melyik kettő fog kezdeni Greenwood mellett. Az igazi nagy húzás az lenne, ha a két csapat őszi meccsén győztes gólt szerző Lingard is lehetőséget kapna valamilyen formában. Legutóbbi podcastünkben őt tévesen lehuszonnyolcéveseztük, de immár egy hónapja 29 évesnek mondhatja magát, mindenesetre megnéznénk hogy ünnepelné-e a gólját leendő volt csapata ellen.
A beharang meg kezd kicsit elszabadulni, már ami a méretét illeti, 16.00-kor vár mindenkit szeretettel a DigiSport 1 (többieket meg a teljesen legális, táncoló sztriptízlányos, f***növesztős, KISORSOLTUK ÖNT, ÖN JOGOSULT AZ 500 000 FT ÁTVÉTELÉRE streamoldalak).