Pulinho vs. Mourinho

Még szinte el sem haltak az utolsó visszhangjai a Palace meccs végén felhangzó ZLATAAAAN üvöltéseknek szerte a világban, máris újabb feladat megoldása vár a Unitedre, a szombati játéknap zárómérkőzésén West Bromwich-ban kell ismét három pontot szerezni a felzárkózás érdekében. Az előző posztban pedzegetett komoly győzelmi szériánk immár tény, az egymás után két megnyert meccs (sőt, az ukrajnai diadallal három!) önmagáért beszél. Mégsem lesz könnyű dolgunk, a WBA masszív csapat, élén egy walesi edzőfejedelemmel, a csapataival rendszerint űrfocit játszató Tony Pulis-szal.

Formánk felfelé ívelő tendenciát mutat, a bajnokságban utoljára a Chelsea-től kaptunk ki még októberben, a Fener elleni 1-2 után pedig már kilenc meccs óta veretlenek vagyunk. Hurráoptimizmusra mégsincs okunk a rengeteg elidétlenkedett bajnoki döntetlen miatt. A tengernyi helyzet-egy rúgott gól kombó nem nyerő taktika, főleg akkor, ha az ellenféllel is lövetünk meccsenként egyet. Így elég messze került a mágikus top négy, de talán még nem lehetetlen visszakapaszkodni az élmezőnyhöz.

A tavaly decemberi teljesítményünket már bőven túlszárnyaltuk – négy meccsen egy hazai döntetlent és három vereséget nem nehéz felülmúlni – és reménykedhetünk, hogy az előző szezonban látott utunk ellenkezőjét fogjuk bejárni: akkor egy elég jó kezdet után (novemberben még a tabellát is vezettük) sikerült kivégezni magunkat, Zsozéval viszont egy elég felemás szezonrajt után indulhatnánk el végre a győzelmek szegélyezte diadalösvényen.

Ami a csapatot illeti, Miki formába lendülése utáni törvényszerűen érkező sérülése miatt (kurvaanyád Rose) még nem játszhat, Bailly térdsérülése szerencsére nem súlyos, de ő is kihagyja a meccset. Szegény Shaw pedig lassan kiérdemelheti az “új Jones” titulust (ez valami rontás lehet, ami egy játékosunkat mindig kell, hogy sújtson), nem lehet tudni, mikor térhet vissza (kurvaanyád Moreno). Smalling viszont lassan játékra alkalmas, a cserék között akár fel is tűnhet a neve. Valencia visszatérhet eltiltása után, és tulajdonképpen virtuálisan Rojo is, aki zsinórban kétszer úszta meg a nevéhez illő kártyát az előző meccseken. Ibra is biztos játszani fog Mourinho szerint, úgyis jön kilenc nap szünet Moyes hazatéréséig, ami elegendő lesz a pihenésre.

A West Brom az utolsó hat meccséből csak egyet vesztett el, a Stamford Bridge-en kaptak ki 1-0-ra, ezen kívül négyszer nyertek, és csak a Spurs volt képes ellenük egy döntetlenre. Evans játéka kérdéses, Jonny már a szerdai, Swansea elleni győzelemmel zárult mérkőzést is kihagyta vádli sérülés miatt. Myhill helyett önaknánk, Ben Foster hozza majd a bravúrokat, Berahino pedig nem elég fitt, szeptember óta először játszott múlt héten, az U-23-ban… Nagyon kell majd vigyázni a házi gólkirállyal, Rondonnal, aki remek formába lendült, a hétközi fordulóban 13 perc alatt intézte el a hattyúkat egy mesterhármassal. Ráadásul ő lőtte tavaly márciusban csapata győztes gólját a legutóbbi fellépésünkön a The Hawthornson. Ki ne emlékezne arra a meccsre, amin Mata expressz sebességgel állíttatta ki magát mindenki megrökönyödésére. Viszontláthatjuk Fletchert is, aki biztosan meleg fogadtatásban részesül majd a szurkolók részéről.

Egy ideje nem hoznak számunkra szerencsét a rekordok, talán ez a tendencia most megfordul, ezért álljon itt két érdekes adat: egyrészt immár KÉT éve nem tudtunk nyerni a WBA otthonában, másrészt eddig a bajnokság történetében 99 gólt lőttünk a birmingham közelieknek vendégként, ma illene belőni a 100.-at (101.-et, 102.-et) is. Mindent bele, kell az újabb három pont, fiúk, és akkor mi is ilyen vidámak leszünk!