A top négyért folyó csata fontos állomásához érkezünk vasárnap délután. Ellenfelünk az ősi rivális Arsenal együttese, és bár egy esetleges győzelemmel még korántsem biztosítanánk helyünket BL indulásra jogosító pozícióban (főleg, hogy előttünk van a Pool és a City is), de a Wenga’boyst végleg elütnénk a menedzserükről elnevezett „kupa” elhódításától. Talán a két csapat közötti rivalizálás az utóbbi időben kissé megkopott – hisz mostanában nem a Fergie Trophy-ért, azaz a bajnoki címért küzdenek – az ágyúsokat a Bajokok Ligájától megfosztani azért nem lenne rossz érzés egy Manchester United szurkoló számára. A tét és a rangadó presztízsértéke miatt akár egy jó meccs is kerekedhetne ebből, nyomokban felidézve a kétezres évek parázs hangulatát, sok helyzettel, küzdelemmel, izgalommal.

Mindez jól hangzik, de mint nagyon jól tudjuk, számunkra a Bajnokok Ligája kvalifikációhoz nem csak a bajnokságon keresztül vezethet az út. A Swansea elleni hazai döntetlen és a Celta Vigo legyőzése után vált végképp egyértelművé az, amit azért eddig is tudtunk, azaz az Európa Liga jelentheti nekünk azt a kiskaput, ami a cudar bajnoki szereplés ellenére a legrangosabb nemzetközi kupába juttathat minket. Ezt barátságos és közkedvelt menedzserünk is elismerte, mikor kijelentette, hogy Wengerék ellen valószínűleg több játékost is pihentet a jövő csütörtöki, spanyolok elleni visszavágóra gondolva.

Pedig az Arsenal nincs túl jó formában. Az utolsó tíz meccsükből csak négyet tudtak megnyerni, ötöt elvesztettek, amiből a Palace-tól elszenvedett 3-0-s zakó volt a legkínosabb. A legutóbb simán kikaptak a Tottenham-től az észak-londoni derbin, de a Leicester elleni győztes góljukra se lehetnek túlságosan büszkék (Own Goal te áruló fasz!). Ki gondolná, Wengernek négy sérült miatt főhet a feje, bár Mustafi szinte biztos, hogy játszhat ellenünk, Xhaka állapota bizonytalan, Cazorla és Lucas Perez viszont biztos nem áll még Arséne bá’ rendelkezésére.

 Ami minket illet, van jó és rossz hírem is – ahogy szokták mondani – melyikkel kezdjem?Az eddigi betegeink mellé csatlakozott Young, aki a Celta ellen tolt egy Fosut, azaz cirka 10 percnyi játék után sikeresen lesérült, de legalább láttuk, hogy Mike kevésbé acélos ikertestvére, Chris is játékra képes.

És ebből következően örömhír is van, a héten már Smalling és Jones is visszatért, edzett, és le se rúgták egymást újra. Rajtuk kívül Mata felépülése is bizakodásra ad okot, így a tartalékos felállás nem is lesz talán annyira vészes. A középpálya nagy kérdés, Fellaini eltiltása miatt a Celta ellen készül már, Carrick, Herrera és Pogba közül mindenkire ráférne a pihenés, így Rooney középpályán való szerepeltetése előtérbe kerülhet újra – mindenki örömére. Azt azért megjegyezném, hogy  Lajosnak természetes közegnek számított a sérültekkel tizedelt kerettel való munka, és így is igen jól szerepelt a rangadókon.

Az utolsó – igen csúfos – Emirates-beli fellépésünk, és az őszi, igazságtalan döntetlen miatt nagyon jó lenne megviccelni Giroudékat, de az EL elsődlegessége és az utóbbi időben mutatott bajnoki forma miatt nem valószínű, hogy pont most iskoláznánk le az Arsenalt. Ha viszont kikapunk, akkor a bajnokság végén a helyezésünket szemlélve könnyen járhatunk úgy, mint annak idején lottó húzásnál a bácsi: a négyes… faszt, a hatos!