Kékfény

Ugyan augusztusban még mindenki a Mourinho-rezsim gyors összeomlásáért imádkozott, amire a szeptemberi teljesítményünk is katalizátorként hatott, október végére eljutottunk oda, hogy malacunkat ugyan időről-időre sokkolják, a késszúrás elől valahogy mindig el tud szaladni. A mai napon soros böllér Liverpoolból érkezik az álmok óljába, vendégünk az Everton.

Kevés rapszodikusabban teljesítő csapat van jelenleg a mezőnyben, mint a Manchester United. Szégyenteljesen kikaptunk a West Hamtől, a szarból hoztuk vissza a kormányzást a Newcastle ellen, majd egy hősies babagyári fordítás ellenére leikszeltünk a Chelsea-vel, így hát szurkoló legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy szarok vagyunk, edzőt buktatunk, vagy a padlóról is fel fogunk állni.

A mai, Everton elleni meccs erre aligha fog útbaigazítást jelenteni, de a minta alapján most egy győzelemmel végződő meccsnek illene következnie. Pláne azok után, hogy a BL-ben már a sorsoláskor elkönyveltük, hogy nem nyerhetjük meg a csoportot. Ellenfelünk a 8. helyen tanyázik a tabellán, pontosan 1 ponttal előzve minket, a tejkaramellások formája azonban jóval konzisztensebbnek tűnik, legutóbbi 3 meccsüket megnyerték, pontosan ugyanannyi gólt (15) rúgva, mint mi, akik viszont 4-gyel többet kaptunk, ezzel beállítva a két csapat közti 2 helyezésnyi különbséget.

Bournemouth, Watford, Everton, Wolves. Ez a négyes áll közöttünk és az 5. helyet éppen elfoglaló Tottenham között. Hogy mire lesz elég ez a szezon végén, azt egyelőre nehéz megjósolni, de egy esetleges vereség esetén az idei reális cél valószínűleg a felsőházba kerülés lesz, kérdés, hogy ezzel tényleg meg kell-e várni a BL indulás matematikai elbukását márciusban.

Hogy milyen meccsre számíthatunk? Idén ezt lehetetlen megmondani. Lukaku 8 meccs óta nem talált be, de biztosra vehetjük, hogy kezdeni fog, aki ugyan a tavalyi 4-0 alkalmával betalált egykori csapata ellen, formájából kiindulva nem biztos, hogy ő lesz az, aki a Zouma – Keane kettősön ma ki tud fogni. Persze igazságtalan dolog Lukakura kihegyezni a csapat gyenge támadóteljesítményét, hiszen egy edző se ártana, aki egyáltalán eldöntené, hogy támadni is akar, Martial (6 meccs – 3 gól) azonban láthatóan kezdi visszanyerni az önbizalmát, Rashford pedig legalább olyan rapszodikus, mint a csapat, egy-egy gólt és gólpasszt ő is jegyez, de a megindulásai legalább annyira vehetőek komolyan az elmúlt időszakban, mint a MÁV menetrendje.

Sérültjeinket tekintve nem lesz Sanchez, Fellaini, Rojo, Dalot, de Mektomi, Valencia is Lingard is sérülésből térhet vissza, így ha véletlenül nem nyernénk, José helyében megemlíteném, hogy ennyi hiányzóval a pályára is felesleges volt kimenni.

A kékek egyetlen hiányzója az a McCarthy, aki még januárban szenvedett lábtörést, így vélhetően Marco Silva korlátozások nélkül elképzelt csapata ellen jeleskedhetnek majd fiaink. És hogy kitől kell tartanunk? Nos Richarlison és Sigurdsson egyaránt jó formában vannak idén, de érdemes lesz a védőinknek Walcottra és Tosunra  is odafigyelniük.

A kezdőt szopásomhoz szokásomhoz híven nem tippelem meg, hiszen megteszitek majd itt elég sokan helyettem. Mindenkinek jó szurkolást, 17:00-kor indulunk!