Egy remekül sikerült három győzelmes szezonrajt után hatalmas pofáraesés következett három vereséggel, majd egy szépségtapasznak ható továbbjutás a szerény képességű Northampton Town ellen a Ligakupában. Így vártuk a bajnok Leicester City vendégjátékát az Old Traffordon, és bizony vegyes érzések kavarogtak bennünk, mert egy esetleges újabb bajnoki bukta elég mélyre taszíthatta volna a csapatot minden szempontból. Ám végül igen kellemes csalódást okozott ez a szombat délután, hiszen egy félidő alatt helyre tettük a rókákat. Sajnos a második játékrészben elzárták a gólcsapot, de nagyon bánkódni nincs okunk, jó játékkal szép győzelmet arattunk. Ráadásul mintha Mourinho olvasná a Stretford Endet – minden bizonnyal nem Fructie vagy EZS név alatt – ugyanis engedett a nyomásnak, és ez alkalommal a padon jelölte ki Rooney helyét, ráadásul a csapat formációja is kezd a vágyott 4-3-3-ra hasonlítani. Nemzetközi osztályzás következik, ezúttal a szerkesztők véleménye mellé bevontuk a busbybabes oldal érdemjegyeit is.

De Gea – 6

Sok dolga nem volt Dávidnak ezen a meccsen, bár tíz lövéssel is kísérletezett a bajnok, abból mindössze három talált el Donut Dave-ig. Abból egy túl is ment rajta ugyebár (igaz beleért), amiről igazából nem tehetett, hisz igen jól eltalálta Szürkefarkasróka. De lehet, Stanley másként vélekedik az esetről. Mindenestre Grey második – az elsőt kopizott – lövését már bravúrral védte spanyol hálóőrünk.

Valencia – 7

Jobb oldalon előre és hátra is remek volt, a szokásos játékát hozta, gyors, lendületes, jobblábas megoldásokat. Albrightont le is cserélte Ranieri a 61. percben, és bár Tónió most nem osztott ki gólpasszt (igazából jó beadása se nagyon akadt), megfelelően oldotta meg a feladatát. Egy alkalommal még a Blackburn ellen szerzett emlékezetes gólját is megpróbálta felidézni, de végül csupán egy bebikázott rossz beadás lett belőle. Bár a gólt az ő oldaláról kaptuk, de Lingard volt az, aki felvette (majd gyorsan le is tette) az embert, mielőtt elsült a lába.

Bailly – 7,5

Dávid kevés dolga jórészt két remek középhátvédünknek köszönhető. Bailly idén talán még nem is mutatott be gyenge teljesítményt (na jó, a City ellen esetleg, de ott ki nem?), három szerelése, hét labdaszerzése és nyolc tisztázása önmagáért beszél. Első gólunknál pedig remekül támasztotta meg hátulról Mike-ot, hogy kapitányunk még biztosabban tudja a hálóba juttatni a labdát.

Smalling – 7,5

Kicsirió másodszor került be a kezdőcsapatba idén, és máris magán tudhatta a csapatkapitányi karszalagot, köszönhetően Wayne új posztjának. Kapitányhoz méltón jól mozgatta a védelmet. Remélhetőleg ez a Smalling-Bailly CB kettős tartósan stabil teljesítményt tud felmutatni a jövőben, még ha egyikük sem az a tipikus passzer középhátvéd, amilyen elvileg nélkülözhetetlen Mourinho taktikája szempontjából.

Blind – 8

A City meccs után – ha nem Guardiola ül az ellenfél padján, hisz így természetesen kizárólag az ő zsenije lett a vesztünk – szinte kilövési engedélyt kértek volna sokan Blindre, az egyik legtöbb vitát kiváltó játékosunk ő. Jól passzoló középhátvédként számított rá eddig Zsozé – bár lehet, fontosabb lenne egy jól védekező CB erre a fontos pozícióra – de most baloldali jibbekként mondhatni kivirult. Előzetesen sokak homlokára ültek ki az aggodalom szülte ráncok arra gondolva, hogyan és hányféleképpen fogja lóvá tenni Mahrez Daley-t, de végül úgy eltüntette a rókák kulcsemberét, hogy szegény algériai a szünetben cserét kért, mikor ki tudott végre kászálódni hollandunk farzsebéből. A szögleteit is meg kell említeni, négyből három gólt eredményezett, két és fél gólpassz fűződik a nevéhez, átírva a közhelyet: a szöglet nála háromnegyed gól.

Herrera – 8

Mindent megtesz, hogy – az idén nem is rossz – Fellaini ne kerüljön vissza a kezdőcsapatba, rohan, labdát szerez, indít, szervez. Sőt feltalálta a verbális kulcspassz fogalmát: ő hívta fel Blind és Mata figyelmét üvöltve a lapos szögletből szerzett gólunk előtt a lehetőségre. Fasza volt védekezésben, kreatív támadásépítésben, végre olyan performansszal rukkol elő az utóbbi meccseken, amit joggal várunk baszkunktól. Mindezt a tőle megszokott elszántsággal művelte.

Pogba – 8 (MOTM)

Eddigi formája alapján Paul Labilis Pogba ezen a meccsen megérkezni látszott Manchesterbe. Övé volt a legtöbb átadás, közte három kulcspasszal. Védekezésből és támadásból is kivette a részét, löbbölős indításai pedig életveszélyesek voltak. Mata gólja is ebből indult, de amit Ibrával hoztak össze, az világklasszis teljesítmény volt. Góljával pedig fel is tette a pontot az i-re. a szerkesztőségi osztályozások alapján ő lett ezen a meccsen Mon Mothma Tudta? Pogba árából két Groupama arénát is fel lehetett volna építeni!

Lingard – 7

Jesse ma is hozta az elszántságot, a keményen dolgozó team member attitűdöt. Szép volt a pörgetett gólpassza Matának, 90 százalékos passzhatékonyság mellett volt két kulcsátadása is. Ám Gray a gólja előtt épp Lingardot forgatta be, amivel lövőhelyzethez jutott. Én ahhoz a kisebbséghez tartozom, akik kedvelik Jessét, de a Marci-Rashford szélsőpáros sokkal üdvözítőbb lenne véleményem szerint hosszabb távon.

Mata – 8

Az első meccsek tapasztalatai alapján Juan a csapat legfontosabb embere. Eddig, ha pályán volt nyertünk, ha nem akkor vesztettünk. Wayne helyén játszott a csatár mögött, végre tízes poszton, és meg is hálálta a bizalmat. Egy csodálatos akcióból szerzett góllal és egy szemfüles assziszttal vétette észre magát, remekül mozgatta a társait. Ha így folytatja, Roo-nak és Mou-nak is álmatlan éjszakákat fog okozni, hisz előbbi nem kerül vissza a csapatba, utóbbi pedig nem hagyhatja így ki a csapatból.

Rashford – 7

Rashford olyat tett, amit még sosem láttam tőle az első csapatban: egy nagy helyzetben rossz labdakezelés után csúnyán a lelátóra baszta a labdát, Ibra önzetlen átadása után, önmagához nagyon méltatlanul. Három lövéséből csak egy ment kapura, mondjuk, ha az nem megy be, akkor kezdhetnénk is aggódni fiatal csatárunk jövőéért. A váratlan szögletkombinációnkat ő váltotta gólra, egyetlen szépséghiba, hogy Marci helyén játszott. Reméljük francia tinink sérülése után jobb formában tud visszatérni, és akkor Rashi átkerül jobbszélre, és együtt fogják őrületbe kergetni az ellenfelek védőit.

Zlatan – 6,5

Ibra igazából nem volt rossz, ötször is kísérletezett góllövéssel, és egy aszisztot is majdnem a neve mellé írhattunk volna, ha Marcus kicsit higgadtabb a befejezésnél. Rendre visszalép labdáért, sokszor talán indokolatlanul. A fentebb látható akció Pogbával mástól már wtf kategória lenne, Zlatantól viszont ezt várjuk, mondhatni természetes lett volna, ha egyenesen a pipában köt ki a lövése. Gólt nem lőtt, így nem is kaphatott magasabb osztályzatot, hiszen nagyon szigorúak vagyunk.

Carrick, Rooney, Young – ők már a meccs azon szakaszában álltak be, amikor mi már feladtuk a további gólszerzés lehetőségét, a Leicester pedig a meccset, így nagyon nincs is mit értékelni a teljesítményükön.

Mourinho – 10

Kovács Tomi értékelése alapján maximális pontszámot érdemel, mert végre megtalálta szegény Wayne helyét, ahol a leghasznosabban tudja segíteni a csapatot.

Összességében a Leicester is kiváló partnernek bizonyult megtépázott önbizalmunk visszaszerzésében, hiszen finoman szólva sem játszottak jól. De Zsozé mellett szól, hogy mert és tudott is változtatni. A közeljövőben két kvázi ujjgyakorlatnak tűnő meccs – a Luhanszk és a nem túl jó formában lévő Stoke ellen – és egy válogatott szünet után (hurrá!) egy fokmérő sorozat következik: a Liverpool, Fenerbahce, Chelsea hármas megmutatja majd, hogy a Leicester volt ennyire rossz, vagy Mourinho találta meg végre a győzelmekhez vezető utat.