2260-at írunk, a helyszín a Babylon 5….majdnem…szóval 2017-et írunk, és az év első meccse előtt a másnapos és harmadnapos szurkolók gyógyulására érkezik a szezon első olyan meccse, ahol mindkét United kvázi idegenben játszik, és ugyan ebből következtetést nehéz levonni, felhangnak tökéletes a mai mérkőzés elé.

Új év kezdődött, és ahogy tavaly ezt Lajosnak is tettem, 2017-ben José Mourinho is megkapja tőlem a tiszta lap esélyét. No, nem azért, mert végre sikerült a megnyert meccseinket valóban megnyerni, hiszen a TOP 4 így is csak annyira elérhető, mint rövidlátó gyereknek a távolba révedés, hanem mert a csapat végre elkezdett „United”-ként muzsikálni, még ha Pély Barna ezzel nem is feltétlenül értene egyet.

A West Ham United „otthonába” látogatunk így a visszavágóknak szentelt félévben, amiről már csak azért nehéz újat mondani, mert idén már kétszer játszottunk velük, és mind a kétszer megvertük őket, és ebből egyszer még több gólt is rúgtunk, mint ők. Ha van a must win fogalomnak szótári bejegyzése, akkor oda ezt a meccset is nyugodtan be lehetne illeszteni, mint ahogyan egyébként a Manchester United összes mérkőzését illene, de ahhoz, hogy a fiúk a pályán a szezon végéig motiváltak maradjanak, minden hasonló kvalitású csapat ellen nyerni kell a meccseinket.

A WHU egyébként is borzasztó formában van – amit egy három meccses győzelmi széria ugyan megszakított, a Leicester ellen azonban ismét betonba nyúltak – és ezen az sem segít valószínűleg, hogy az angol sajtó szerint Payet is hetente mesél a csapat elhagyásáról szóló terveiről. Lássuk be, Bilic tavalyi csodája és óriásverő plakettje a tavalyi szezonban ragadt. A sérüléseket tekintve pedig kimondottan pocsékul állnak a meccs elébe, hiszen Oxford, Collins, Sakho, Arbeloa, Masuaku és Töre biztosan nem, Byram, Noble és Zaza is csak nagyon kis valószínűséggel foghatóak hadra, ehhez képest nálunk „csak” Carrick, Rooney, Shaw és az emberiség bölcsőjének tornájára repülő Bailly hiányoznak.

A legnagyobb fejtörést minden bizonnyal Antonio okozhatja nekünk, aki amellett, hogy a West Ham házi góllövő listájának élén áll 8 PL góljával, nem biztos, hogy méltó ellenfélnek fog mellette tűnni Blind, ha éppen ismét a holland lesz a balbekkünk, amire a szilveszteri produktuma alapján én személy szerint nem számítok. De jó szokásomhoz híven ismét a Guardian hasábjait hívom segítségül a kezdő megtippeléséhez.

Azt ugyan nem tudom, hogy Bilic melyik lemezeket készítette be a táskába, de bízom benne, hogy Hammerfall, vagy még inkább Hammerfail fog szólni.