Miután José a maga módján végleg elengedte az FA Kupát és ezzel a csicskatripla lehetőségét is, valamint a bajnokságban is eldőlt, hogy bravúrok nélkül aligha érünk oda a BL-helyekre, az Európa Liga répaligából hirtelenjében Szent Grállá változott, vagy legalábbis ama hőn áhított BL-himnusz pályán való meghallgatásához vezető kiskapuvá, amelynek kulcsát azonban még így sem lesz könnyű megszerezni. Vagy valami ilyesmi, a képzavart kihámozni nem tudók vagy nem akarók számára leegyszerűsítve annyi a helyzet, hogy mostantól az EL élvez prioritást.  Nyilván jobb lenne mindig mindent megnyerni, de ha erre képtelen a csapatunk, akkor valóban érdemes a két fennmaradó sorozatból az egyikre fókuszálni, nehogy aztán két szék között a padlóra essünk, aztán a Szent Grálból jövőre ismét szaros répaliga legyen. Ha csütörtök, akkor EL, tartja magát az ősi tottenhami mondás, mi pedig megnézzük, mire számíthatunk a Rostov elleni visszavágón.

A két csapat előző meccséből ítélve klasszikusra aligha, hiszen nem csak a rostovi libalegelő állapota, de a két csapat játékosai sem tettek meg mindent ennek érdekében a múlt heti mérkőzésen. Az oroszok nyilván védekezni jönnek, és még ha a 0-0 a United továbbjutását is eredményezné, valójában joggal bízhatnak abban, hogy a semmiből majd talán kapnak egy ajándék gólt, mint arra már láthattunk példát idén az Old Traffordon. Pedig a statisztikák semmi jót nem ígérnek az orosz meglepetéscsapat számára: a United ebben a szezonban minden hazai EL-meccsét behúzta (4 meccs, 12-1 gólarány), a Rostov meg legutóbbi 5 idegenbeli BL/EL-meccsén nem tudott győzni. Egyébként is, ha mi sírunk a sok hétközi meccs miatt, mit szóljanak ők, akiknek a ma esti már a tizennegyedik nemzetközi fellépésük lesz a szezonban, úgy hogy előtte még soha nem élték meg, hogy rájuk tavaszodjon az európai futballnaptár?

Ha jobban megnézzük eddigi menetelésüket, azért találhatunk aggasztó jeleket is. Nagy európai vándorlásukat még júliusban kezdték, a Bajnokok Ligájának nem éppen az orosz második helyezetteknek kitalált nem bajnokok ágán, ahol a selejtezőben kisebb meglepetésre először az Anderlechtet intézték el (otthon 2-2, idegenben 2-0), majd a playoff körben az Ajaxot ütötték el a BL-csoportkörbe jutásért (idegenben 1-1, otthon 4-1). Érdekesség, hogy mindkét legyőzött csapat azóta is nyomul az Európa Ligában, az meg még inkább, hogy a Rostov is, hiszen a könnyűnek semmiképpen sem nevezhető Bayern-Atlético-PSV csoportban a harmadik helyet szerezték meg. Münchenben kezdésnek ugyan kaptak egy ötöst (az vesse rájuk az első követ, aki szerint wengerout), és az Atlético ellen is kikaptak kétszer (0-1 és 1-2, abszolút vállalható) de a PSV elleni két döntetlennek és a Bayern hazai 3-2-es legyőzésének köszönhetően az EL-ben folytathatták. Ha már folytatták, ezt újra egy BL-ből kiesett csapat ellen tették: a Sparta Praha még nyáron váltott az Európa Liga küzdelmeire, majd többek között a Southamptont és az Intert megelőzve, csoportelsőként várhatták a sorsolást, hogy aztán beleszaladjanak egy négyesbe a már említett strandfocipályán, és a Unitednek ne Prágába, hanem a halál faszára Rostovba kelljen utaznia március elején.

Március közepén viszont a ruszkiknak kell megtenniük a majd’ háromezer kilométeres utat, és még a United idei otthoni döntetlenhalmozásának ellenére sem számítanak esélyesnek egy kicsit sem. A hajtós, eléggé fizikális focijukból ízelítőt kaphattunk múlt csütörtökön, játékosaikat EZS kolléga remekül bemutatta, így elvileg nem nagyon érhet minket meglepetés. Eltiltás miatt nem játszhat majd az első meccsen kisárgázott középpályás Alekszandr Gatskan, jobban kell figyelnünk a gólt is szerző Bukharovra, illetve talán kezdőként kaphat lehetőséget az elég ügyesnek tűnő iráni Azmoun is. Az öt védő és a kontrajáték garantált, valószínűleg legalább két gólt kell majd szereznünk a továbbjutáshoz, meg hát ugye a szurkolók lelkiállapotának pátyolgatására, ugyanis nem nagyon szeretnénk a hétfői betli után ismét egy egygólos mérkőzést látni.

Jó hír, hogy a hétfőn látottnál erősebb kerettel készülhetünk a meccsre, Zlatan eltiltása ugyanis csak a hazai sorozatokra vonatkozik, és piros lapja után Herrera esetében is eldőlt, melyik sorozatban fog pihenni. Hogy milyen felállásban fogunk pályára lépni, az az utóbbi hetek fényében erősen kérdéses, mindenesetre nem hiszem hogy az utóbbi meccseken látott 3/5 (néha 6) védős rendszernek egy kötelező hazain lenne létjogosultsága. Sokkal valószínűbb a De Gea előtt elhelyezkedő Valencia, Smalling, Rojo, Blind védőnégyes, előttük a kihagyhatatlan Pogba és Herrera kettőssel. Elöl Ibra, Miki és Mata valószínűleg kezdeni fognak, de hogy ki lesz a tizenegyedik ember, az a felállástól, konditól és José szimpátiaindexétől függően bárki lehet a betegségéből felépülő (?) Rashford, sérüléséből visszatérő Martial, formaingadozástól sújtott Lingard hármasból, sőt igazából azon sem lepődnénk meg ha a középpálya megerősítésére Carrick kerülne be a kezdőbe, de úgyis az lesz, hogy a sajtótájékoztatón is feltűnt Fellaini fog bénázni a pálya közepén.

Tippelni most különösen nehéz, hiszen esélyességünket beárnyékolja a tény, hogy legutóbbi két próbálkozásunkkor ebben a körben búcsúztunk az Európa Ligától (Bilbao és Liverpool), illetve hogy idén hajlamosak vagyunk nem behúzni a kötelező hazai győzelmeket, de ha a Rostovot nem ütjük otthon, akkor jövőre nem hogy a Bajnokok Ligájában, még a répaligában sem kéne elindulnunk. Egy kicsit megijedős, de a végén sima 3-1 a tippem, meg hogy Pogba a médiában elhangzott dicséret és születésnapi ajándék helyett valójában hajszárítót kapott Mourinhotól, és ma este gólt is fog szerezni. A szokásos Zlatan-gól mellett, persze.

* a címben szereplő negyeddöntő meg természetesen nem elírás, csak teszteljük hogy elolvassátok-e a címet is