Ruszkik, hazai – EL-negyeddöntő

Miután José a maga módján végleg elengedte az FA Kupát és ezzel a csicskatripla lehetőségét is, valamint a bajnokságban is eldőlt, hogy bravúrok nélkül aligha érünk oda a BL-helyekre, az Európa Liga répaligából hirtelenjében Szent Grállá változott, vagy legalábbis ama hőn áhított BL-himnusz pályán való meghallgatásához vezető kiskapuvá, amelynek kulcsát azonban még így sem lesz könnyű megszerezni. Vagy valami ilyesmi, a képzavart kihámozni nem tudók vagy nem akarók számára leegyszerűsítve annyi a helyzet, hogy mostantól az EL élvez prioritást.  Nyilván jobb lenne mindig mindent megnyerni, de ha erre képtelen a csapatunk, akkor valóban érdemes a két fennmaradó sorozatból az egyikre fókuszálni, nehogy aztán két szék között a padlóra essünk, aztán a Szent Grálból jövőre ismét szaros répaliga legyen. Ha csütörtök, akkor EL, tartja magát az ősi tottenhami mondás, mi pedig megnézzük, mire számíthatunk a Rostov elleni visszavágón. Egy kattintás ide a folytatáshoz….