Vannak emberek, akik ha fekete macskát látnak átmenni az úton, megpördülnek párszor a tengelyük körül és köpnek egyet a bal válluk fölött. Na, de mit csináljanak azok, akiknek az útját egy olyan döglött fekete macska keresztezi, amin 20 kamion rohant át? Nos, mi vélhetően megpróbáljuk még mesterségesen lélegeztetni, hiszen mi már nem sietünk sehova. De vajon így gondolja ezt Mourinho is? A vasárnapi látogatás a Stadium of Lightban fényt derít a kérdésre!Ha van csapat, akinek biztos az idei kiesése, az a Sunderland. David Moyes együttese idei 20 vereségével és 5 döntetlenével a kilátástalanság egy újabb példamondatát illusztrálja a jövő évi kiadású Oxford szótárakban. Szebb időket is megélt egykori managerünk, a csúfos kudarcot valló Chosen One hiába kapta az újabb pofonokat, mint szakember, a wearside-i csapat vezetősége mégis benne látta a kieséstől való megmenekülés kulcsát. Ugyan én nem látok a fejükbe, de minden bizonnyal még most is így gondolják, Moyesie ugyanis még mindig tevékenykedik, sőt, annyira tele van energiával a jeges tekintetű skót, hogy újabban igazi Vidéki Manként osztogatná a pofonokat a fehérnépnek. A Sunderland azonban még mindig inkább hasonlít egy őrületes bringagépre, mint egy pontosan tervezett gépezetre. Ugyanez nem mondható el szeretett csapatunkról, ahol ugyan a gép forog, de az alkotók az utóbbi mérkőzéseken pihentek. A bug reportot meg valamiért senki nem olvasta. A szenvedésnek azonban vége, Zlatan és Ander is visszatér, és bár 50%-nál nagyobb erőbedobásra senki ne számítson, egy motivációs győzelem simán benne van részünkről.

Moyes még nálunk is korábbi csapata és egyetlen értékelhető ténykedésének centruma, az Everton ellen ugyan sikerült egy újabb döntetlennel kibővíteni a veretlenségi listát, azonban sajnos a nyeretlenségi felsorolás is elgondolkodtató a csapat kapcsán. Akárhogy is, végre több rejtélyre is fény derült. Többek között, hogy Shaw mellőzése kizárólag annak volt köszönhető, hogy elfogyott a spárga, azonban az új szállítmány megérkezésével José újra gyakorolhatta a marionett-fifázást.

Na, de vegyük csak szemügyre jobban az ellenfelet. Azt mindenki tudja, hogy a Sunderland már jó ideje utazik a kiselejtezett áruk piacán, azonban elképzelhető, hogy egyetlen volt (vagy jelenlegi) United játékos sem lép pályára ellenünk. Paddy McNair, a szebb reményeket is látott észak-ír mindenes ACL sérülése miatt idén már nem lesz bevethető, Januzaj a kölcsönszerződéses feltételek miatt nem léphet pályára, O’Shea pedig „personal reasons” miatt hagyja ki a találkozót. Az exek becsületét esetleg még Lajos Valentin-napi ajándéka, Donald Love, vagy még régebbi barátunk Darron Gibson mentheti meg, előbbi szereplése játékperceiből kiindulva nem valószínű, Gibbo viszont az utóbbi 7 meccsen mindig pályára lépett, ez adhat némi reményt a nosztalgiázni vágyó szurkolóknak. A fix hiányzók csapatát erősíti továbbá Pienaar, Kirchoff és Watmore is a hazai oldalon. Egy biztos pont azonban garantált lesz a Sunderland részéről, mégpedig az a Jermain Defoe, aki mind korban, mind gólok számában igyekszik felvenni a versenyt Ibrahimoviccsal, és nem is áll rosszul, tegyük hozzá. 14 góljával nem csak csapata, de a liga szintjén is elismerésre méltó termést hozott össze, Rojo és Bailly dolga elsősorban az ő megállításában fog kimerülni. Akikre, azonban mi nem számíthatunk, az Jones, Mata és Smalling, kérdéses továbbá Rooney és Young játéka is.

Foglaljuk össze kicsit, hogy is állunk. Mert bizony érdekes helyzet állt elő a meccs előtt. Az összes olyan rivális, akinek a botlásaiban eddig reménykedhettünk, olyan lépéselőnybe került, ami a hátralévő meccseinket és az explicite kimondott EL-centrikusságot figyelembe véve nagy valószínűséggel fogja jelenteni azt, hogy idén nem kerülünk be a legjobb 4 közé. Ha az eddigi mintát figyelembe vesszük, vélhetően a 6. helyen maradunk a 38. forduló után is. Az most egy dolog, hogy ez mennyire egy gyalázatos, szégyenteljes és mindennel, amit a csapatról gondolok, összeegyeztethetetlen, az Európa Liga még kárpótolhat mindenkit. Rajtam kívül. Nagyon szurkolok az EL győzelemért, egyrészt a BL indulás, de még inkább egy komolyabb siker átélése miatt. (Nem, a Ligakupa nem az.) De a TOP4 szerény véleményem szerint nem elsősorban a BL indulásról szól. A legjobb négy közé jutás nekem azt jelenti, hogy egy olyan csapatunk van, aki ott tud lenni a legjobbak között. A mai angol futball kiegyenlített erőviszonyai között, ahol nem két vagy három csapat verseng a legelőkelőbb pozíciókért, hanem legalább 6, ott az első négyben lenni igenis komoly teljesítményt jelent. És nem azért, mert 5 sokkal jobb csapat van nálunk, hanem azért, mert a Manchester United José Mourinho vezetésével saját maga engedett 5 másik csapatot előre. Talán még meg is hajoltunk hozzá.

Szóval számít-e, hogy mi lesz a Sunderland meccs eredménye? Kicsit sem. Valószínűleg nyerni fogunk, ami elég lesz arra, hogy egy pár napra befogja a szurkolók száját. És, ha tényleg így lesz, akkor már remélem, hogy legalább Moyes alatt most tényleg lesz egy élvezhető meccsünk!