A válogatott szünet után újult erővel vethetjük magunkat a Premier League küzdelmeibe, a közelgő téli rohanás felvezetéseként egy kellemesnek éppen nem nevezhető sheffieldi kirándulás vár Solskjaer Olekulatára. A bajnokság előtt kevesen fogadtak volna arra, hogy november vége felé a két United közül az újonc áll majd előkelőbb helyen a tabellán, ezt a tarthatatlan állapotot orvosolandó (na meg a jelenlegi 10. helyünk miatt) a három pont megszerzése kötelező lenne.

Viszont ezt a három pontot nem lesz könnyű elhozni a Bramall Lane-ről. Nem sok PL meccset van lehetőségem mostanában végig nézni, de történetesen a Sheffield United (és Pochettino) utolsó bajnokiját láttam, és akkor a következő kérdés merült fel bennem: vajon a Sheffield ennyire jó, vagy a Spurs lett ennyire szar? A válasz valószínűleg az lett volna, hogy mindkettő igaz (a második részt Zsozéval még cáfolhatja a londoni KFC). Az újonc meglepően jól és szervezetten játszott, és ha a jobbszélső lábfeje két és fél centivel rövidebb, lehet a VAR talán nem érvényteleníti vezető góljukat és győzelemmel jöhetnek el a White Hart Lane-ről.

A Blades hazai bajnoki mérlege nem túl meggyőző, mindössze 50%-os. A Leicester, a Soton és a Pool is nyerni tudott náluk, a kevesebbre hivatott gárdákat, a Palace-t, az Arsenalt és a Burnleyt viszont megverték (ez alapján baszhatjuk). Csakhogy a mi idegenbeli mérlegünk ennél is siralmasabb, egy győzelem mellett két döntetlen, három vereség, és tudjuk, mennyire acélos ellenfelek ellen sikerült ezt összehozni.

Az utóbbi meccseinken azonban egyre meggyőzőbb teljesítményt mutatnak Rashiék. A szezonnyitó négynullás Chelsea verés után 12 olyan meccs következett, amin legfeljebb 1 db. gólt sikerült lőnünk, összesen kilencet (ha minden sorozatot figyelembe veszünk), viszont az utolsó öt találkozón 11-szer is betaláltak a támadóink vagy Mektomi (kár, hogy ebből egyet sem a Bournemouth kapott). Az utolsó hat meccsünkből ötöt megnyertünk (kár, hogy a Bournemouth a hatodik). Szóval gólokat már tudunk lőni, és ez, valamint az a tény, hogy a Sheffield nagy valószínűséggel kurvára nem fog beállni védekezni – ami számunkra kedvező lehet – bizakodásra adhat okot.

De, hogy ne töltsön el bennünket a hurráoptimizmus mindent elsöprő katartikus eufóriája, íme a rossz hír: összeállt végre a Pogba-Mektomi duó… csakhogy az orvosi szobában. Így Ole a Perreirra Pereirrra Perreira az Andreas, Fred, Matic, Garner négyesből választhatja ki a középpálya tengelyét alkotó párost, ami szurkolótársaink többségét kétségbeeséssel tölti el annak ellenére, hogy mindkét plasztik-brazilunk javuló formát mutatott az elmúlt időszakban. Nos, azért azt tegyük hozzá, nem volt túl nehéz dolguk játékuk eddigi minőségét szemlélve.

A jó hír, hogy Shaw, Dalot, Fosu-Mensah, a fent említett Matic, Tuanzebe és Bailly is játékra készek állítólag. Rojo viszont megsérült, ő az elmúlt válogatott szünet egyetlen áldozata, így rá nem számíthatunk a hétvégén. Ellenfelünknél a biztos hiányzó Dean Henderson lesz, aki nem léphet pályára a Manchester United ellen a kölcsönszerződése alapján. De nyugodjunk meg, ez csak annyit jelent, hogy a tartalék kapus, Simon Moore védi majd ki Marciék szemét délután, élete teljesítményét nyújtva.

Egy szó, mint száz, nehéz lesz, de b@sszuk meg őket!