Atalantába utazunk kérem szépen, ahol 96-ban Olimpiát is rendeztek, úgy tűnik, hogy elég kicsi a világ. Egy híres űrhajós is megénekelte egyik számában ezt a kis városkát az All Stars névre hallgató együttesével, akitől egyébként később az összes Tour de France győzelmét is elvették doppingvétség miatt.
A viccet félretéve megpróbálunk gyorsan beharangot hegeszteni az Atalanta elé, mivel megint sikerült elnézni a naptárat, aztán meglátjuk sikerül-e érdemleges közlést is beletenni (avagy nem).
A klub életét érintő alapvetőbb történésekre majd egy podcastolást szánunk, úgyhogy azt egyelőre meghagynám oda, most csak az Atalanta elleni verekedés kerül majd a blog mikroszkópjának tárgylencséjére.
És hát hol is kezdjük.
Már a hetekkel ezelőtti odavágó is meglehetősen viharosra sikeredett, de ott sikerült amolyan United way-módon helyretenni a világ félrebillent egyensúlyát.
Sajnos ki kell jelentsem, hogy amíg az Atalanta bírta kondival, addig az első félidőben lefociztak minket az Old Trafford gyepéről, aztán a másodikra (hálistennek) sikerült elfogyniuk. Még mindig tartja magát az a teny, hogy az olasz élvonal a leglassabb az európai top 5 bajnokság közül (és a legkevésbé fitt is, véleményem szerint), cserébe viszont Olaszország a (jelenleg) legtechnikásabb középpályásokkal árasztja el a világot (a Verratti-Jorginho-Barella triónak a cipőjét sem köthetik meg még a spanyolok sem, ez egyébként egy EB-győzelmet ért nekik). Az Atalanta persze nem egyenlő az olasz válogatottal, de vélek némi hasonloságot felfedezni közöttük: az alapvetően türelmes, labdajáratós, tempót kontrollálós, reteszfeltörős játék fekszik mindkettőnek inkább, amikor kényelmesen rá tudnak telepedni az ellenfelükre a saját térfelén, aztán amikor futni kell, meg erőt kifejteni, akkor jön a sikítás, meg a visítás.
A fordítást is nagyrészt ennek köszönhettük: az olaszok a félidei szünet után „frissen” kikocogva megpróbálták az első percekben fenntartani ugyanazt a magasra tolt leshatárt, mint az első félidőben, aztán Rashford a második félidő nyolcadik percében úgy futotta le őket, mint a büdösszart. Utána belátták, hogy ez nem fog menni nekik, ezután pedig a saját tizanhatosára visszakényszerülő Atalanta nem sok mindent tudott kezdeni a boxon belül a védelmüket riogató Cavani-Ronaldo párossal, és a kifejelt/lecsorgó/gazdátlan labdákat is hiába kergették, másodikként érkezve rájuk legtöbbször.
Beugrik nekem erről egy apró érdekesség: a youtube-on megtalálhatjátok Zealand csatornáját (aki, mint a nevéből sejteni lehet, új-zélandi srác), ahol Football Manager témakörben készülnek videók, ahol sokszor a játék mechanikáját is boncolgatja – ez volt itt a reklám helye. Egy közelmúltban elkövetett videójában arra a kérdésre kereste a választ, hogy az FM20-ban vajon melyik a legfontosabb képesség a támadó játékosoknál (mert amúgy van vagy 36 képesség, amit a játék osztályoz, 1-20-ig terjedő skálán, ahogy azt megszoktuk).
Kíserletet végzett ennek eldöntésére, egy random modon választott bajnokságot izolált a játékban, majd hozzáadott 36 csapatot (ennyi különböző képességet osztályoz a játék a játékosoknál). Minden csapat minden játékosának minden képességét egy átlagos (10-es osztályzatú) szintre állította, majd minden csapatban a támadóknak más és más skilljeit állította 20-as szintre, létrehozva ezzel „Team Finishing”, „Team Passing”, „Team Agility”, „Team Long Rage Shooting”, (valamint „Team És Így Tovább”) szekciókat. Majd ezzekkel az előkészületekkel szezonok tucatjait szimulálta végig (oké, megnéztem újra a videót, és csak tizet), és a csapatok szerzett pontjait összegezte, hogy eldőljön, melyik is a legfontosabb skill az összes közül. (Oké, nyilván a sérüléseket és eltiltásokat nem lehet kiegyenlíteni, de mindegy is: a sérültek/eltiltottak helyett érkező pótlások is pont ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, szóval ott vagyunk, ahol a part szakad. A taktika is minden csapatnál ugyanaz volt az egyenlőség kedvéért).
Egyébként ebből csinálhatunk egy rögtönzött kis játékot is: mindenki most tippelje meg, hogy szerinte melyik képesség esett a legnagyobb súllyal a latba végül.
Itt egyébként fel kéne soroljam a skilleket egyesével, de a tököm fogja bepötyögni, inkább screenshotolok egy képet a játékból, ahol fel van sorolva – max annyira kicsik lesznek a betűk telefonon olvasva, hogy nem fogjátok rendesen látni – utólag is bocsi, ingyenes blog vagyunk.
Oké, megvan a tipp?
Keltsük kicsit az izgalmat, fura lesz ugyanis a végeredmény. Amire az ember elsőre tippelne (igen, én is arra tippeltem, aztán nekem is jött a meglepi), bizony nem tartozik a legfontosabb skillek közé. Még a 10 legfontosabb közé sem. És még 18 legfontosabb közé sem. Gatyát felkötni, felkavaró eredmények következnek.
Aki a technikára, a gyorsulásra, a munkabírásra, vagy a labdavezetésre tippelt, mint fontos skillek, az jó helyen áskálódott: ezek mind a top10-ben végeztek, nem sok különbség választotta el őket egymástól.
A legfontosabb skill pedig, amit egy csatár birtokolhat, az pedig elég meggyőzően lett a lista élén, utcahosszat verve minden más képességre. Ez pedig nem más, mint a… (nagy levegő)…
Az erő. A játék nyelvén strength.
Durva, nem?
Ledöbbentett, mivel én is (és valószínű köztetek is sokan) a finishingre, azaz a befejezésekre tippeltünk.
Nagyobbat pedig nem is tévedhettünk volna.
Kéremszépen az akciók befejezése nemhogy nem a legfontosabb skill a csatárok számára, és nemhogy a top10-ben nincs benne, egyenesen olyan alacsonyan végzett a teszt során, hogy az ember megkérdőjelezné a match engine-t, ami a végkimenetelekről dönt. Az ember agya ugyanis azt sugallja elsőre, hogy a futball márpedig nem így működik basszus.
Pedig talán mégiscsak így működik.
Kéremszépen a befejezés képessége az ötödik legrosszabb helyen végzett a kísérlet során. Borzalmas gólaránnyal.
És ha az ember kiheveri az első meglepetést, és elkezd gondolkodni rajta, akkor bizony akad benne ráció.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki villogtatni tudja a világklasszis, 20/20-as befejezéseit, ahhoz előbb el kell jutni odáig. Tudom, az FM match engine-je nem képzi le egy az egyben a valóságot, mivel az mindig is sokkal árnyaltabb lesz, mint egy videojáték, de alighanem egész közel állnak ehhez a valósághoz.
Talán éppen ezért hajigálnak már ki manapság olyan fiatal játékosokat mindenféle akadémiákról, akikről látszik, hogy soha a büdös életben nem lesz elég a gyorsulásuk, a végsebességük, a súlypontemelkedésük, vagy a testi erejük, vagy más egyéb fizikai skilljük, mivel ezekkel sokkal könnyebben lehet érvényesülni a futballpályán, mint a puszta befejezésekkel. A futball ugyanis elég közel van az atlétikához. Éppen ezért végezhetett a top10-ben a munkabírás, a testi erő, a gyorsulás és fejesek intézménye. Ezekkel lehet ugyanis a legjobban felvenni a versenyt a védelmekkel, legalábbis manapság.
A lövőhelyzetek megcsinálásának képessége ugyanis sokkal, de sokkal fontosabb, mint azoknak a befejezésének a képssége. Mindenkinek egyébként javaslom, hogy ezután vessen majd pár pillantást a közelmúlt legjobb támadóira – gondolok itt Ronaldora, Bale-re, Lewandowskira, Benzemára, Rooneyra, Imbrahimovicsra, Cavanira, Mandzsukicsra, Mbappéra, Neymarra, avagy Haalandra, Giroud-ra (satöbbire). Mindannyian hasonlítanak egyvalamiben: rengeteg fizikai skilljük közelítette meg azt a képzeletbeli 20/20-as felső határt. A kiváló befejezéseik csak hab voltak a tortáikon. Mindegyikük vagy a fénynél is gyorsabb volt, vagy a testi ereje volt kimagasló, vagy a súlypontemelkedése, vagy a munkabírása – vagy ezek közül több is egyszerre. Fizika rulz – és nem csak az FM szerint, hanem úgy tűnik, hogy a való világban is.
És pedig szerintem per pillanat fizikailag a világ egyik legjobbjai vagyunk, értem ezalatt az erőt, a munkabírást, és minden egyéb fizikai paramétert. Már tavaly is ez volt a helyzet. Sokan tornatanározzák Solskjaert – leginkább negatív jelzőként használva ezt – és aligha lehetnek ennél közelebb az igazsághoz. Aligha van nálunk sokkal fittebb és fizikailag terhelhetőbb csapat a világon – tulajdonképpen a fordításaink 90+%-át ennek köszönhetjük. Az egész azonban nem sokat ér akkor, ha nincs ez a gépezet megszervezve úgy, mint mondjuk a Liverpool, a Borussia, a Chelsea, vagy hozzájuk hasonló klubok alakulatai. Ezért hiányoznak a trófeák.
Konklúziót majd a podcastben vonunk le, egyelőre mindenki tegye magát befogadóképessé, akárhogy végződik is majd az Atalanta elleni csörte, mindneképp matekozni fogunk utána, úgyhogy a zsebszámológépekbe sem árt új gombelemeket szerezni addig.
GGMU
