SzevaStoke

 

 

„Ismeretes egy átok. Így hangzik: Hogy élnél érdekes időkben!”

Terry Pratchett – Érdekes idők
.

Volt idő, amikor nem volt kérdés egy ilyen meccs kimenetele. Amikor nem tudtuk megjósolni a kezdő tizenegyet. Amikor nem az volt a kérdés, lesz-e gól, hanem, hogy mennyit lövünk. Amikor úgy játszottunk, mint egy nagy csapat, és január utolsó napján nem az volt a legfontosabb dilemmánk, hogy igazolunk-e egy közepes tudású védőt, mert a keretben tényleg megvolt a balansz. Nem azon tanakodtunk, mikor rúgják már ki a menedzserünket, ki lesz a következő, és miért épp nem ő. Most nem ilyen időket élünk. Ezek érdekes idők. Most, ha a Stoke látogat az Old Traffordra, fel kell kötni a gatyát játékosainknak.

Stoke-City-Vs-Manchester-United

Márpedig be kellene húzni a meccset, a „most már mindenképp nyerni kell!” felkiáltás továbbra is igaz, hiszen az így megjelölt meccseken általában nem győzünk mostanában, egyre messzebb a mágikus top4 és egyre kevesebb a mérkőzés. A Premier League ezen szakaszában még sosem állt ilyen kevés ponttal a United (hopp, egy újabb rekord), ráadásul Hughesék csúnyán elnáspángolták csapatunkat Chicago brit testvérvárosában a dicsőséges decemberi kétpontos hadjárat során, így illő lenne revansot venni.

lvgsir

Bajnoki formánk nem sok bizakodásra ad okot, az utolsó tíz PL mérkőzésünkön 2-4-4-es mutatóval „büszkélkedhetünk”. Ha véletlen egynél több gólt lövünk, az ellenfél is így tesz, ha egyet se, nos az ellen akkor is betalál. Mégis valami pozitívumot keresve visszagondolhatunk a Derby elleni FA kupa találkozóra, ahol már biztató jeleket is felfedezhettünk a játékunkban, és megmutattuk, egy Championship csapat ellen már jók vagyunk egy győzelemre.

A sérültjeink listáját már nem is érdemes felsorolni, mindenki szinte betépve betéve tudja, de örömteli, hogy Carrick végre visszatért, a kupameccsen 20 percet már pályán is töltött, amitől menedzserünk rendkívül elégedett volt. A kezdőnket is jelentős mértékben a maródiak hiánya jelöli ki (na meg a board januári faszakodása a transzferpiac figyelmen kívül hagyásával), főként a védelemben, ahol mára egy többé-kevésbé ép, sérülésmentes szervezettel teljesíteni lehet a bekerülési követelményeket. Így a Valeriána Varela, Smalling, Blind, Borthwick-Jackson szereplésére ismét nagy az esély. Kérdés, ez a toldozott-foldozott, rozoga Red Wall mennyire tudja majd útját állni a Shaqiri, Bojan, Arnautovic, Walters támadó négyesnek.

marko-arnautovic

A középpályán szerepet kaphat a fent említett Carrick – amennyiben eléggé meccsfitt – Lajost ismerve nem Fellaini, inkább Schneiderlin kárára, és a Stretford End blog közönségének legnagyobb örömére. Előrébb Martial helye bal oldalon betonbiztosnak tűnik, középen remélhetőleg Herrera szervezhet / támadhat / kulcspasszolhat / teheti a dolgát. Jobb oldalon pedig ismét Lingard futkározhat, hiszen LVG piros nagybetűkkel vezette be jegyzetébe gólpasszát, míg Giggsék holmi gólörömmel voltak elfoglalva, ami továbbra is kezdőtagságra predesztinálja Jessét. Csatárposzton pedig a defibrillált Wayne próbál majd gólt szerezni, aki januárban olyan formát mutatott, mint a nagypapa, aki viagrát nyelt véletlen a megszokott xanax helyett. Meg is választják a hónap játékosának. Nahát, a kapus posztot nem is vettem számba, de az azért elég egyértelmű.

rooneyörül

A Stoke-nál Shawcross és Charlie Adam hiányának örülhetünk, valamint annak, hogy az ő formájuk sem eget rengető, bár a 4-2-4-es mutatóval még mindig jobbak, mint mi. A FA kupából kiestek a Palace ellen, a Leicester három dugóval küldte őket haza legutóbbi bajnokijukon, reméljük mi sem adjuk alább. Aztán szépen felébredünk, és örülünk egy 1-0-nak. És/vagy elküldjük LVG-t az anyjába. Megint.