Alig kezdődött el a várva várt bajnokság, új edzővel, új játékosokkal, magas várakozásokkal, rögtön végigszenvedhettük a remekül időzített válogatott szünetet. Ráadásul, mint egy különösen tapló marketingfogás, pont az egyik legizgalmasabbnak ígérkező meccs előtt kellett két hétig nélkülöznünk a Premier League következő fordulóját. Azaz a városi derbi előtt, amin nem elég, hogy két bajnoki várományos, két városi rivális, de két örök ellenfél is újra összecsap. Manchester United-Manchester City, José Mourinho-Josep Guardiola csata következik.

Adódik a párhuzam az El Clasicoval, hiszen a „a legdrágább meccs” címet ma elhódítja a manchesteri rangadó a spanyoloktól, továbbá itt is van egy csapat, amelyik világrekord összeget fizetett ki egy játékosért, és van egy csapat, amelyiknél fontos szerepet kapnak a saját nevelésű fiatalok. Ja, és ott lesz még a City is.

A válogatott szünet elég rosszkor jött a Unitednek, hiszen az elbaszott felkészülés után némi meglepetésre remek rajttal, három győzelemmel 99 100%-osan kezdett a csapat, és nem lenne jó, ha megtörne a lendület. Két magabiztos győzelem után pedig a Hull City ellen – bár ilyet még nagyon korai kimondani – már szinte a régi United szelleme köszönt vissza, azaz 90 percnyi szenvedés, helyzetek kihagyása ellenére az ellenfelet elképesztő nyomás alatt tartva egy Fergietime-os (Hozétime-os?) találattal sikerült megszerezni a győzelmet. Mindezt idegenben.

Ma jóval nehezebb dolga lesz Ibráéknak, és Mou is törheti a fejét a kezdő összeállításakor. Eddig szinte ugyanazzal a tizeneggyel álltunk ki mindhárom alkalommal, de nem biztos, hogy egy Pogba-Fella tengely elég gyors lesz a fürge kék támadók ellen. Ráadásul Valencia szerdán még játszott a válogatottban, sokat utazott, kérdés, mennyire várja fitten a találkozót, mindenesetre menedzserünk szerint rendben lesz. Rojo és Romero is hasonló cipőben jár, de ők valószínűleg amúgy sem kapnának játékperceket a meccsen.

Szereplésünk sérültfronton egyelőre nem olyan izgalmas, mint a Vastökű Tulipán idejében – akinél sokszor elég volt a kezdőbe kerüléshez, ha valaki száz métert le tudott sétálni sántítás nélkül – csupán Shaw, Mkhitaryan és Lingard neve szerepel a listán, de holnap már ők is bevethetőek, ha minden (és a physioroom.com tartalma) igaz.

A City – a mindig jókor jó helyen munkát vállaló Guardiolával az élen – is hasonló formában kezdte a szezont. Bár a Sunderland ellen még csak nyögvenyelősen, egy McNair öngóllal nyertek. De aztán a Stoke-ot és a West Ham-et már magabiztosan intézték el, bár a Sonkák jelenlegi formáját elnézve talán még a Ferencváros vagy az MTK ellen is széttett lábakkal állnának ki. Azt is megállapíthatjuk, hogy a Possession Vándorserleg idén átkerül az Old Trafford trófeaterméből Manchester kék felére, Guardiola stílusát ismerve.

Sagna, Sané és Gündogan is sérülésből térhet vissza ellenünk, illetve a német duó debütálhat, ha Pep is úgy gondolja. Claudio Bravo is bevetésre kész, ő ezentúl Hart fokozaton tolja a fifát. Kompany viszont még nincs játékra alkalmas állapotban, Aguero pedig duplán nem játszhat, fellaining miatti eltiltása és izomsérülése miatt. Bár José szerint ez nem jó, mert a pszichopata gólörömű argentinnal tudtuk volna, mit játszik a City, így meg az ismeretlenre készülhetünk, azért mi, egyszerű szurkolók örvendezünk vala. Ami nálunk Valencia, az a strandkorlátkékeknél Otamendi és Zabaléta, valószínűleg ők sem várják a mérkőzést túl kipihenve a szerdai világbajnoki selejtező után.

A két menedzser rivalizálása közismert, nem is kell ragozni, megvan a történelmük, ahogy mondani szokták. Emlékszünk még a Real-Barcelona párharcokra, vagy előtte, amikor José az Interrel nyert BL-t. Viszonyuk „nem felhőtlen”, és akkor finoman fogalmaztunk. Mégis első manchesteri derbiük előtt nem üzengettek egymásnak. Guardiola elmondta, nagyon tiszteli Mourinho-t, tanulni próbál minden kollégájától, ahogy a portugáltól is. José pedig a City-t dicsérve mondta el, mennyire nagyszerű menedzserük van. Persze mi tudjuk, hogy ez merő porhintés, és alig várja  a két latin csődör, hogy egymás torkának essenek az első vitatott eset miatt. Nem is értem, hogy nem szakadt meg még a valóság szövete Manchesterben a két ellentétes erő okozta feszültségtől. Utoljára akkor volt ekkora veszélye egy kozmikus katasztrófának, amikor beindították a CERN-ben a nagy részecskegyorsítót.

Mindenesetre Mourinho eddigi mérlege Guardiola ellen három győzelem, hat döntetlen, hét vereség, itt az ideje javítani ezen a kevéssé szép mutatón.

Három mérkőzés óta nem kaptunk ki Hartéktól Silva-éktól, reméljük most sem fogunk, én egy 2-1-es győzelmet várok, amit a De Gea – Valencia, Bailly, Blind, Shaw – Pogba, Schneiderlin – Miki, Rooney, Lingard -Ibra kezdővel érünk el talán.