EL, FCK, barátok közt

Szokatlan időpontban, hétfő este lépünk pályára európai kupameccsen, ráadásul semleges helyszínen, pedig ez még nem a döntő. Még csak nem is döntőnek beillő párharc, hiszen a negyeddöntőben is tovább tartott a szerencsés sorsolás szériánk, így a Club Bruges és a LASK után egy újabb futottak még kategóriás csapat ellen vívhatjuk ki a legjobb 4 közé jutást. A dán csapatot hívhatnánk FC Koppenhágának (lást még: Copenhagen, København), de ők szeretik magukat úgy hívni hogy FCK, így mi is maradunk ennél, hiszen nem csak rövidebb, de kiesésük esetén nyugodtan leírhatjuk hogy FCK off, anélkül hogy bárkit is megsértenénk. Nézzük, mit várhatunk a ma esti meccsen!

Az FCK története során először jutott egy európai kupa mezőnyében a legjobb 8 közé, ráadásul épp hogy megérték a tavaszt. Bajnokcsapatként a BL-ben indultak még tavaly júliusban, de a Crvena Zvezda ellen tizenegyesekkel búcsúztak, így EL-menetelésük majd’ egy éve, a lett Riga elleni playoff meccsel kezdődött, majd a Dinamo Kijevvel, az FC Luganoval és a Malmö FF-fel kerültek egy csoportba. A továbbjutás finoman szólva sem volt zökkenőmentes: három egymást követő 1-1-es döntetlennel, 6 meccsen összesen 5 rúgott góllal, és az utolsó fordulóban a híd másik oldaláról győzni átugró svédekkel. Az FCK legnagyobb szerencséjére azonban a Dinamo nem tudta legyőzni a már kiesett svájciakat, így 9 ponttal továbbjutottak.

Az egyenes kieséses szakaszban először a Celticen sikerült túljutniuk (hazai 1-1 után idegenben az utolsó 5 percben két gólt szerezve 3-1-re győztek), majd a friss török bajnok Erdogan FC-t Istanbul Basasksehirt ejtették ki, amiért egyrészt haragszom rájuk, mert nagyon szívesen írtam volna a török Puskás Akadémiáról, másrészt teljesen megérdemelték a sikert a hazai 3-0 miatt. Így aztán ők is meghívót kaptak a Németországban rendezett minitornára, ahol viszont aligha terveznek hosszabb távra.

A két klub korábban mindössze egyszer került szembe egymással, a 2006/07-es BL csoportkörében, amikor is otthon 3-0-ra győztünk, idegenben pedig némi meglepetésre 1-0-ra kikaptunk.

Solskjaer mindkét meccsen pályára lépett, de nem ő az egyetlen norvég szereplő aki 14 év után ismét szerepet kap a párharcban. Az FCK menedzsere, Stale Solbakken még 2005-ben vette át a csapatot, és egy-egy sikertelen német (1. FC Köln) és egy angliai (Wolves) kirándulást leszámítva azóta is irányítja azt, már több mint 600 mérkőzést letudva és 8 bajnoki címet, valamint 4 hazai kupát behúzva. Ráadásul a két menedzser igen jó viszonyban van egymással, a norvég válogatottban mindketten szerepeltek a ’98-as vébén, és később is tartották a kapcsolatot, Ole például UEFA pro-licenszének megszerzése idején az FCK-nál is járt tanulmányúton.

Solskjaer barátja tehát dán szinten ütős csapatot rakott össze, de ez Európában eddig kevésnek bizonyult. A kapuban a tavaly leigazolt Karl-Johan Jonssonra, a svéd válogatott cserekapusára számít, előtte pedig a rutin és a fiatalság mixének jegyében a 32 éves dán válogatott Andreas Bjelland és a dán U-21 csapatának jól passzoló középhátvédje, Victor Nelsson (őt talán scoutolni is érdemes) szerepelnek majd, egy esetleges három védős felállásban a svéd-görög Sotirios Papagiannopoulos csatlakozhat hozzájuk. Balbunkóban az előző meccsen ugyan a fiatal Bollesen nem játszott rosszul, mégis valószínűbb hogy a tapasztaltabb svéd, Pierre Bengtsson, vagy a több mint 100 PL-meccset lenyomó ex-Evertonos Bryan Oviedo fog kezdeni. Jobbhátvédként egy régi ismerőst láthatunk újra: David Moyes első unitedes igazolása, az időközben 27 évessé lett Guillermo Varela viseli az FCK 2-es mezét, ő annak idején van Gaal uralkodása alatt 11 meccsig jutott nálunk, és a törökök ellen legutóbb gólpasszal is jelentkezett.

A dánok játékának tempójáért a cséká, a portugálból lett görög válogatott Zeca felel leginkább, mellette pedig vagy a szinte bármilyen poszton bevethető Jens Stage, vagy a horvát Mudrazija kezdhet. Bár Solbakken elsősorban a védekezésre fogja helyezni a hangsúlyt, vigyáznunk kell majd a kontráikra, amiben több játékosuk is igen jól muzsikál. A török szultán csapata ellen remek gólt szerző, valószínűleg a szélről induló Rasmus Falk Jensen és a spanyol Pep Biel elfutásai veszélyt hordoznak magukban, mint ahogyan az ex-ajaxos Viktor Fischer vagy az előző körben duplázó fiatal Jonas Wind is képesek váratlant húzni. Csatárfronton szintén akad egy feltörekvő tehetségük, az AaB-tól idén leigazolt, 19 éves Andy Mikkel Kaufmann – ő kezdett legutóbb, és most is bekerülhet a kezdőbe az uruguayi Michael Santos és a legtöbbször amúgy is csak csereként beálló Mohamed Daramy kárára.

Nem a legfélelmetesebb névsor, ellentétben a United utazó keretével. A sérülésből fel nem épülő Luke Shaw és Axel Tuanzebe páros mellett Phil Jones sem utazott el Németországba (tőle állítólag úgy próbálunk megszabadulni hogy nem küldjük el műtétre, nem is értem), ott van viszont a bajnoság hajráját végigjátszó alapcsapat, illetve a LASK elleni B-csapat is, szóval van kikből válogatnia Solskjaernak. Szerény véleményem szerint az EL-ből hátralévő három meccsen a legerősebb kezdőnkkel kéne kiállni (illetve, Romeroval), a hétfő-hétfő-péntek ritmus ráadásul még nem is az az eszetlen hajtás, amibe nagyon belefáradna a két hetet pihenő kezdő tizenegy. Mivel azonban ez EL, az ellenfél pedig nem egy topligából érkezik, a ma esti meccsen nem lepődnénk meg a legutóbb gólt szerző Lingard, vagy az Európa Ligában eddig kifejezetten jól játszó Mata szereplésén sem, mindenesetre ha tippelnünk kéne a kezdő tizenegyre, akkor a Romero – Wan-Bissaka, Lindelöf, Maguire, Williams – Matic, Pogba – Lingard, Bruno, Rashford – Martial csapat mellett tennénk le a voksunk. És persze nyerünk.