Még január 14-én, a City elleni rangadóhoz tettem ki a beharangot, mikor a tengernyi megnyitott böngészőfülben feltűnt egy hír, miszerint a Szuperligát szervezni kívánó madridi társulás, egy bizonyos A22 névre hallgató csoport webináriumot tart a liga indításának várható gazdasági (és egyéb) hatásairól.
És hát voltam olyan pihentagyú, hogy egy regisztráció után bejelentkeztem meghallgatni a mondandójukat, úgyhogy egy gyors kitekintés erejéig szánunk néhány mondatot a megrekedt Szuperliga újabb fejleményeinek.

Nekem egyébként a tököm is tele van azzal, hogy valahányszor feltűnik a Szuperliga egy cikkben, mindig azzal kezdik, hogy Krisztus előtt 3000-től fogva elmesélik a teljes történetét hetvenedjére is, mintha lenne még olyan futballrajongó a bolygón, aki ne hallott volna róla.
Éppen ezért én nem teszem ezt, aki netalán tényleg nem hallott volna eddig semmit erről a projektről, az egyrészt kattintson ide, másrészt pedig jelentkezzen a NASA földönkívüli tevékenységeket kutató osztályánál.

Ugyebár ott szakadt félbe a sztori nyomon követése, hogy tüntettünk egy nagyot Glazerék ellen az Old Trafford előtt 2021-ben a Liverpool elleni hazai bajnokit megelőzően, aztán végül annyira elszabadultak az indulatok, hogy a meccset is el kellett halasztani.
3 klub kivételével mindenki kihátrált, ők pedig a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus.
Végül a Madrid képviselete kereste meg az Európai Bíróságot Luxemburgban, hogy legyenek szívesek egy előzetes véleményt kiadni arról, hogy vajon az UEFA szabályosan járt-e el akkor, mikor megtiltotta mindenféle érdekükbe ütköző versenysorozatok indítását. Az EU-nak ugyanis van versenyszabályozásra vonatkozó törvénye, ami alapján ezt el lehet dönteni. A Szuperliga képviselői szerint az UEFA a versenyszabályozási törvénnyel szembement, az UEFA szerint meg… hát nem mentek szembe, mert a sport az más tészta mint a gazdaság, és a Szuperliga elkaszálása fair döntés volt részükről.
A Szuperliga alapítóinak érvelése szerint az UEFA egyszerre működik szabályozó szervként és piaci résztvevőként (ez tényleg így van), amit nem lenne szabad nekik az EU versenyszabályzata szerint. Ugye az UEFA szabályozza az európai labdarúgást, és szervezi a nemzetközi kupasorozatokat klub-és válogatott szinten is (és nem kevés pénzt termelnek belőlük). Kartellezéssel vádolják az UEFA szervezetét tehát, meg egy kicsit a FIFA-t is, ami „szemet huny” a dolgok fölött.
Az Európai Bíróság meghallgatásokat tartott, 2022 augusztusában két napon keresztül folytak a kérdések-válaszok mindkét fél képviselőitől (csak az újságírókat sajnálom, akiknek ebből a kétnapos, jogi szakszövegekkel vastagon átszőtt, 14 nyelven lebonyolított eseményből beszámolókat kellett faragniuk).
Az Európai Bíróság végül 2022 december 15-re ígérte, hogy kibocsájtja a fent emlegetett véleményt erről (itt fontos a hangsúly a vélemény szón, mivel ez nem kötelezi döntésre semmilyen irányban később a bíróságot, magyarán szólva az EB részéről ez annyit tesz mint: hát most ez a véleményünk srácok, de a hivatalos döntés még akármi lehet, szóval ne vegyétek készpénznek).
Egyébként az ügy a C-333/21 szám alatt fut, ha valakinek esetleg kedve támadna a benyújtott dokumentumokat böngészni, akkor egészségére.
Nagy volt a spekuláció, hogy mi lesz majd az EB véleménye, mivel ez a bíróság eléggé egyénközpontú, sokkal inkább védi az individuumok jogait, mint a társulásokét vagy cégekét. Lásd például a 95-ös Bosman-ügy végén hozott döntésüket, amivel a labdarúgók érdekeit képviselték a klubokéval szemben, és ami egyszer már felforgatta Európa labdarúgását. Ezúttal más a felállás: most az individuumok szintjére a klubokat kell behelyettesíteni, a zsarnok társulás helyére pedig az UEFA-t. Lényeg, hogy az EB-t ismerve nem volt ez a kör előre lefutva.

Ezt a véleményt egy görög bíra, bizonyos Athanasios Rantos bocsájtotta ki az EB nevében, amit egy másik kollégája interpretált. A vélemény pedig nem nagyon tetszett a Szuperligát kezdeményező feleknek.
Az EB szerint ugyanis bármilyen újonnan indított sorozat ugyanúgy az UEFA hozzájárulásával kell, hogy induljon, mint eddig, az engedélyük nélkül indított sorozatok esetében pedig jogosan vethetnek ki szankciókat a benne résztvevő klubokra és játékosokra. Magyarul az EB szerint a jelenlegi állapotok nem mondanak ellent az EU versenyszabályozásának. Hozzátéve, hogy természetesen ennek ellenére is indíthat konkurrens sorozatot bárki, azonban ez automatikus kizárást fog magával vonni mindenféle UEFA-sorozatból és bajnokságokból, amiket az UEFA tagszövetségei szerveznek.
Magyarul minden Szuperliga-résztvevőt kizárhatnak a BL-ből, EL-ből, KL-ból, és a nemzeti bajnokságaikból és kupáikból is. Nincs ebben újdonság, eddig is tudtuk, hogy ezzel fenyegetőzik az UEFA, de most már az Európai Bíróság előzetes hozzájárulásával teszi ezt.

Azonban adódik a kérdés, hogy ha tényleg olyan végtelenül sok pénzt fog fosni a Szuperliga, mint amire számítanak, akkor miért nem indítják el mégis, vállalva a kizárásokat?
A válasz pedig az, hogy az UEFA által működtetett BL-ből származó bevételekre hosszú távon nincs szüksége a kluboknak, de rövid távon nagyon is.
Mire ez az idealizált, milliárd Eurókat fosó Szuperliga igazán beindul és valóban találnak hozzá elég szponzort és jól működő közvetítési sémákat és ehhez passzoló lebonyolítási formát, addig évek is eltelhetnek, ami alatt az alapító klubok lehet, hogy jóval kevesebb bevételt könyvelhetnének el, mint egy BL-indulással.
Ezt pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
A Barcelona kétségbeejtő pénzügyi helyzetéről már külön bejegyzést is írtam, a Juventus korábban stabil, de mára már dülöngélő anyagi helyzetét a Ronaldo-transzfer óta próbálják (néhol illegális úton) helyrerúgdosni (gondolom megvan a hír, hogy 2022 november végén a teljes boardjuk lemondott Agnellistül, Nedvedestül, mindenestül), a Real Madridnál meg épp stadiont építenek (ugyan kedvező, de mégiscsak hatalmas méretű) kölcsönökből, a sort pedig folytathatnám a végtelenségig. Tulajdonképpen minden olyan klubot érzékenyen érintene a kiválás, amelyiket nem egy kőgazdag arab sejk birtokol. Még minket is.
Éppen ezért érdeke a szakadár kluboknak, hogy az UEFA rábólintson egy új sorozatra, és még egy kicsit maradhassanak  BL-indulók is, és párhuzamosan vehessenek részt mindkét sorozatban, amíg a Szuperliga rendesen talpra nem áll, és el nem kezd full gazdasági gőzerővel hasítani, ahogy a színes grafikonjaik jósolják.

A decemberben kiadott vélemény tehát az UEFA számára volt előnyös, ezt ők egy külön közleményben üdvözölték is, az A22 szerint pedig még nincs lefutva ez a meccs.
Ugyan a Bíróság dönthet még másképp, de aligha teszik majd, a szakemberek szerint ritkán szokott előzetes véleményekkel szembemenni a végleges döntésük.
A Bíróság véleményének indoklása egyébként ugyanaz volt, mint amit mi, egyszerű szurkolók is hangoztattunk: a Szuperliga elitista, hiába reklámozzák nyílt ligának mert valójában zárt, és csak a meglévő gazdasági szakadékokat fogja egyre nagyobbra nyitni.
Ebbe az indoklásba kapaszkodott bele az A22.

Ezek után az események után tartottak tehát egy nyílt online előadást január 14-én reggel 9-től 12-ig a Zoom felületén, amibe hirtelen jött ötlettől vezérelve becsatlakoztam én is, sajnos csak 11-től tudtam ezt megtenni, úgyhogy az utolsó órát sikerült csak elcsípni.
Lényegében az A22 most azon ügyködik, hogy meggyőzzék az Európai Bíróságot arról, hogy egy más lebonyolítási formával kevésbé lesz a sorozat elitista és a kisebb kluboknak is képviseli majd az érdekeit. Mikor a bírósági meghallgatások zajlottak, akkor a Szuperliga képviselői annyit hadartak el a lebonyolítást érintő kérdésekre, hogy hát ez egyelőre képlékeny, blablabla, megbeszélés és konszenzus kérdése. Valószínű ez tetszett a legkevésbé a Bíróság képviselőinek.
Szóval most a Szuperliga képviselői igyekeznek meggyőzni a Bíróságot arról, hogy a szándékaik csupa jót tesznek majd a kontinens labdarúgásával, és ennek alapján változtassanak a véleményükön, mivel végső soron ez volt a döntő érv ellenük.
Ez persze nem megy egyik napról a másikra, az EB ezt nem fogja pusztán bemondásra elhinni, éppen ezért az A22 mindenféle szakértőket bízott meg azzal, hogy előzetes becslésekkel és kimutatásokkal támasszák alá az állításukat, miszerint az új liga indításával Európa nagyon gazdag és happy lesz, a legkisebbeket is beleértve. Ezeket prezentálták a január 14-i előadáson.

Mivel az előadás sűrűjébe csöppentem bele, ezért itt is kénytelen leszek belevágni a közepébe, kérlek nézzétek el.
11 óra körül valami gazdasági szakértő prezentálta a grafikonjait arról, hogy az új liga fosni fogja a nézőket világszerte, ami következésképpen a pénzt is fosni fogja. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudják, de ezt elég pontosan lehet becsülni a facebook, instagram és hasonló szoc.média felületen összegyűlt követők számából. erre egy nagyon egyszerű formulát hozott az úriember: 1%-nyi facebook követő emelkedés kábé 0,5% bevétel emelkedést eredményez. Hogy a szoc.média követők táborának méretét hogyan saccolják, arról nem volt infó.
Egy másik nagy kérdés a solidarity payment témaköre volt. Az UEFA ugyanis minden évben egy bizonyos összeget (jelenleg 250 millió Eurót) szétoszt olyan klubok között, akik végül nem kerültek be egyik nemzetközi kupasorozatba sem (elhasaltak a selejtezőkön, satöbbi). Illetve bocsánat, nem a klubok közt osztják szét, ezeket az összegeket az országok szövetségei kapják, ők osztják tovább a klubjaik közt, az UEFA szabályai szerint szigorúan a fiatalok nevelésének programjaira.
Az A22 most azzal állt elő, hogy ebben köröket fognak verni az UEFA-ra. A tavaly augusztusi meghallgatások alatt azt mondták, hogy „hát mi is tervezünk solidarity paymentet, önkéntes alapú lesz (LOL), de minimum 350 millió Euró/év„.
Most erre rátettek egy lapáttal, most már az a mondás, hogy a Szuperliga bevételeinek 8%-át adnák ki solidarity paymentként, ami brutális összeg, nyilván a most még nem ismerhető bevételektől függene, de ez majdnem duplája lenne annak a korábban beígért minimum 350 milliónak. A lebonyolításon is csavartak kicsit, tulajdonképpen felvetették azt a formát, ami már a 2019-es UEFA vs. ECA tárgyalásokon is felmerült: 40 csapat, 20 csapatos alsó és felsőházzal, 4 csapat minden szezonban lepottyan a felsőből az alsóba, illetve minden szezonban az alsóház utolsó 4 helyezettje kipottyan a ligából, és jöhetnek helyettük újak. Azt nagyon nem reklámozták, hogy az alapító tagok alanyi jogon kapnak jogot az indulásra, végezzenek akárhogy is.

Némi szünet után még egy érdekes téma, a geopolitika és a futball kapcsolata került elő.
Az A22 mondása szerint az EU jelenleg nem profitál valami sokat az európai futballból, tekintve, hogy majdnem minden UEFA-központ Svájcban van, akik ugye nem EU-tagállam, és a Brexit óta az egyik legfontosabb tényező, a Premier League hazája, Anglia sem az. Európa szerintük legfeljebb csak stagnál a futball gazdasági növekedését tekintve a többi, feltörekvő hatalomhoz képest, Európán kívül mindenki más aktivitása csak erősödik, lásd Kínát, Észak-Amerikát, vagy éppen az Öböl-menti országokat (leginkább Katart ugye). Ezekben az államokban soft powerként tekintenek a futballra, azaz a hatalom és a befolyás megszerzésének és demonstrálásának egy finomabb eszközeként. Emellett előkerült még a másik nagy nyűg is: a mondás szerint egyre kevesebb fiatal érdeklődik a futball iránt. Ezt már csak én teszem hozzá, hogy még a vírus alatt a Bayern CEO-ja, Oliver Kahn nyilatkozta azt egy ZDF podcast adásban, miszerint nekik már nem a Dortmund, vagy a Real Madrid a legnagyobb riválisuk, hanem a Netflix, meg az Amazon Prime.
Kérdés, hogy ilyesmiket hogyan tudnak pontosan mérni, szerintem nehezen, az igazság valahol félúton lehet, ha valaki engem kérdez: valószínű nem csökken a fiatalok érdeklődése, pusztán csak nem nő olyan mértékben, mint ahogy a népesség növekedésével ez arányos lenne. Mindenki igyekszik a saját statisztikáit kellőképpen ijesztőre faragni: ez ugyanaz a módszer, mint amikor azt mondja egy cégvezető, hogy ha egy termék eladásából teszem azt 10 dollár profitot csinálhatna, de csak 7-et sikerül, akkor tulajdonképpen 3 dollárt vesztett.

Itt rátértünk egy másik fontos témára, mégpedig a nemzeti ligákra, amikkel kapcsolatban jogos a feltételezés, hogy a Szuperliga indításával elsorvadnának, illetve mondjuk úgy, hogy érdektelenné válnának, mivel a Szuperliga bevételeiből felfújt csapatok (főleg az állandó résztvevők) garantáltan az első helyeken végeznének. Az A22 egyébként nem tagadta, hogy ez így lenne minden évben, viszont azt állítják, hogy ez semmi hatással nem lesz a ligák nézettségeire és bevételeire (mert hát végső soron mindenki ezért aggódik, ebben igazat tudok adni, a La Liga is pont leszarja, hogy melyik csapat nyeri a sorozatot, amíg a liga fossa a pénzt).
Az A22 szerint egyébként már most is ez a helyzet, mivel Európa top 5 ligájában tulajdonképpen csak a stabil BL-résztvevők nyerik a címeket. Olaszországban a Juventus 9 bajnoki aranyat nyert zsinórban, a Bundesligában a Bayern már kerek 10-nél tart, a La Ligát az elmúlt 18 évben csak a Real és a Barcelona nyerte (két Atletico cím kivételével), a Premier League még talán a legkiegyenlítettebb ebből a szempontból. Lényegében az A22 szerint a ligák már régóta kiszámíthatóak és unalmasak, már ami a végkimenetelt illeti, de mégis folyamatosan nő a tévés bevétel, szóval szerintük a kiszámíthatóság nem befolyásol. A nemzeti ligáknak meg egyenesen jót tenne a Szuperliga, mert a BL-hez képest több kiadó hely lenne, ami több izgalmat és versengést hozna a tabellán a dobogónál lejjebb is.
Ezek után néhány kérdés megválaszolásával köszönték is szépen a figyelmet.

Ééés valahol itt tartunk most.
Zárszóként elhangzott, hogy az EU szervezetei közül csak a Bíróság vonódott be eddig az ügybe, ami kevés. Ugye egy bíróság csak a meglévő törvények alapján hozhat ítéletet, amiknek az értelmezése is rájuk van bízva. Egy bíróság nem törvényalkotó szerv, pusztán csak végrehajt a törvények alapján, amiket létrehoztak. Éppen ezért az A22 tárgyalni akar a továbbiakban az EU törvényhozó szerveivel, természetesen azért, hogy a fenti érveket figyelembe véve alkossanak kedvezőbb jogi környezetet a futball szereplői számára.
Úgyhogy egyelőre itt tart a Szuperliga.
Továbbra is azt tippelem, hogy még ebben az évtizedben materializálódik valami ilyesmi, aztán meglátjuk így lesz-e (meg lesz-e még blog akkor), az A22 nem nagyon forog a médiában a 2021 májusi leégés óta, úgyhogy igyekeznek hallatni a hangjuk (ez a webinar is csak egy eszköz volt ehhez, gondolom nem véletlen tartották valami kacsalábon forgó brüsszeli palotában), és ha már az UEFA nem állt kötélnek, akkor majd megpróbálják az EU szervezeteit befolyásolni a számukra kedvező irányban. Nincsenek illúzióim ezzel kapcsolatban sem: a meghozott törvények a világon mindenhol a „lopni és ölni tilos” passzusokon kívül az erősebb lobbitevékenységet folytatók érdekei mentén lettek meghozva, ha az A22 ezt nem cseszi el, és kicsit tanul az ebben sokkal profibb Észak-amerikai kollégáktól, akkor könnyen sikerrel is járhat.

Innen folytatjuk legközelebb, ha lesz megint valami jelentős előrelépés.