A Hull City FC elleni téli trilógia fináléjához érkeztünk. A két meccses ligakupa ütközetből mi jöttünk ki jól a második meccsen elszenvedett vereség ellenére, ami után – gondolkodjunk pozitívan – már az igen hosszúra nyúlt veretlenségi széria terhe sem nyomasztja fiainkat. Január második fele nem sikerült annyira jól, mint arra számítottunk a csapat jó formáját figyelve. Az utolsó négy meccsünkből csak egyet sikerült megnyerni, a C csapatunkkal egy második ligás együttes elleni siker volt ez az FA kupában, ám ne becsüljük le ezt a győzelmet, hisz valakinek ez is túl nagy falatnak bizonyult.

Az épp zajló forduló eddigi eredményeit látva nagyon fontos lett a ma esti Tigris vadászat, egy győzelemmel kézzelfogható közelségbe kerül akár a második hely is. Az eredmények eddig egyszerűen tökéletesen alakulnak számunkra, az esti győzelmünk mellett egy West Ham diadal tehetné teljessé örömünket. Jó lenne nem elbaszni ismételten a felcsillanó lehetőséget. Az ötödik fordulóban Guardiola által már megnyert bajnoki címet valószínűleg az akkor épp leírt Conte hódítja el mégis, de jelenlegi helyzetünkben az ezüst/bronz is igen szépen csillogna a fiúk nyakában. Aztán majd jövőre… de ez már egy másik blog témája.

A Wigan ellen egy csodálatos Wiedergeburt-nak (reborn) lehettünk tanúi, a Fußballgott egy MOTM teljesítménnyel mutatta meg, hogy a hosszú mellőzés ellenére lehet rá számítani. Mourinho nevezte is a tavaszi EL szezonra gyorsan, hisz az ideális esetben még plusz kilenc meccset jelent, így kell a tehermentesítés Herreráéknak a középpályára. És Schweini esetleges reaktiválása felér egy új igazolással. Másik visszatérőnk Bailly, sajnos ő az afrikai ejtőzés után még nem vette fel a ritmust, nem bírta az U23-as meccs iramát, lebicegett az ötvenakárhányadik percben a pályáról, de állítólag semmi baja sincsen.

A tegnap véget ért átigazolási szezonban nem voltunk túl aktívak, csak távozóink voltak. Velünk ellentétben a Hull nyolc játékost is igazolt, közülük hármat a deadline day-en. Az utolsó nap szerződtették a 26 éves afroamerikai rombolót, a szenegáli Alfred N’Diaye-t a Villarealból a középpályára, Kamil Grosickit az EB-t is megjárt lengyel válogatott szélsőt a Rennes-ből valamint az olasz válogatott védőt, Andrea Ranocchiat Milánó kékebb feléből. Akár mindhárman bevethetőek lesznek már ma is ellenünk.

Marco Silva osztott szorzott, és arra jutott, hogy a Ligakupából már úgyis kiestek, a bajnokságban rezeg a léc, így elengedi az FA kupát, és a Fulham ellen nem is szakadtak meg túlzottan. És bár ők nem rendelkeznek B/C csapattal, már a terjedelmes sérültlista miatt sem, egyértelművé vált, hogy a United elleni mérkőzés mindenképp prioritást élvez a londoni 4-1-es vereséget látva. De mivel a gálakezdőnk nagyrészt pihent egy hetet, és ha komolyan gondolják Ibráék a dobogót, nem jelenthet gondot egy kiesőjelölt megverése. Én mindenesetre egy legalább kétgólos győzelmet várok egy De Gea – Valencia, Jones, Rojo, Shaw – Carrick, Herrera, Pogba – Miki, Ibra, Mata kezdővel.