Javában dúl a polgárháború. Titkos támaszpontjukról a Vörös Ötös Ördögök (VÖÖ) először hajtottak végre sorsdöntő támadást a gonosz BLektikus Birodalom ellen.

Az ütközet során hírszerzőik megkaparintották a Birodalom csodafegyverének titkos terveit. Az ELcsillag nevű harci űrállomás egy egész bajnokság elpusztítására képes.

Joia hercegnő, nyomában a Birodalom ügynökeivel, hazafelé száguld csillagbuszán. Nála vannak a tervek, melyek megmenthetik csapatát, s így újra felvirradhat a Vörös Ötös Ördögök számára a szabadság…A hercegnő nehéz választás előtt áll, amikor a VÖÖ titkos bázisán legjobb katonáit kell kiválasztania. A mai napon egy elterelő ütközetre kerül sor a fiatal, ám annál ambiciózusabb Maurice generálissal, aki ugyan a birodalmi vezérválasztások alkalmával szorosan, de vereséget szenvedett Contréner admirálistól, kemény munkájával a Birodalom második emberévé küzdötte fel magát, köszönhetően olyan tehetséges emberinek, mint a fáradhatatlan Anakin Kylewalker. Maurice-t azonban elvakította a hatalom és a dicsőség. Erőforrásait összegyűjtve egy utolsó, megsemmisítő csapást szeretne mérni a hercegnőre és csapatára, megbosszulva legutóbbi vereségét a trafford-övi portya során. Pökhendisége azonban óvatlanná tette, és a lázadó csapatok nem csupán az ELcsillag terveit szerezték meg, hanem Maurice flottájának állomáshelyét is, így a 18WhL99 aszteroidamezőn bevárva kerül sor az ütközetre.

A hercegnő azonban nagyon is jól tudja, hogy Maurice-t kizárólag a bosszúvágy hajtja. A mai csata sem az ELcsillag elpusztítása, sem az BLektikus Birodalom meghódítása szempontjából nem bír igazi taktikai jelentőséggel, hacsak azzal nem, hogy amíg a legmegbízhatóbb, ám legkönnyebb lelkiismerettel feláldozható katonái magukra vonják valamennyi ismert galaxis figyelmét, az a fősereg ellátását és rejtőzködését segítheti elő. Feltöltve tartalékaikat és felszerelésük energia szintjét.

Két választása van. Vagy csak elterelni akarja a figyelmet csapata többi sejtjéről, vagy esetlegesen kárt is okozhatna Maurice-nak, és ezzel az összes csatlósának a környékbeli rendszerekben. A döntés nehéz. És, ha kizárólag egy látszatcsatába bonyolódik, vajon fel kell-e áldoznia egy egész egységet azzal, hogy csupa zöldfülűt küld a 18WhL99-re, vagy kockáztasson és küldjön el néhány veteránt is, akiket, ha elveszít, szinte biztos, hogy az ELcsillag elpusztításának reménye is meginog. Hiszen legjobbjai már odalettek a harcban. Azonban, ha valóban elküldene néhány veteránt, talán a frissen sorozott kölyköknek esélyük lenne a túlélésre, ami az elkövetkező évek harcaiban még nagy előnyt jelenthetne.

A felelősség kizárólag a hercegnőt terheli. Ki mást terhelne. Ő volt az, aki minden katonai vezetőjének egybehangzó tanácsa ellenére a totális, többfrontos háború mellett döntött. Mindenkit megtámadott, akit csak lehetett, és ugyan a lehető legjelentéktelenebb, szinte lakatlan sziklabolygó szent népeinek leigázásának dicsősége miatt senki sem kérdőjelezheti meg döntéseit, a legtöbb fronton nem csupán megbotlott, hanem arccal előre bukott bele a Birodalom iránti gyűlöletbe. A háború, azonban korántsem ért még véget. A BLektikus Birodalom legyőzhető ugyan az ELcsillag elpusztításával, a felesleges csatározások sokat kivettek a lázadók egyre fogyó csapataiból.

A hercegnő továbbra is a stratégiai asztal fölött áll némán. Akkor sem szól, amikor az eligazító tiszt lép oda hozzá, és közli, hogy amennyiben egy óra múlva indítják a támadást, ildomos lenne kihirdetni a Maurice generális ellen induló csapat tagjait. A hercegnő csak akkor reagál, amikor a tiszt újra elismételi a kérdést.

Joia ekkor felnéz, az irányítóterem kamerája felé fordul és a Bölcsek Tanácsának otthont adó Stretford hold lakóihoz sugározva felteszi a kérdést: „Mi legyen a cél? Mi legyen a taktika? Kit küldjek ma a halálba? Mondjátok meg ti!”