Aki az egész életét sietve éli, az a végére is sietve ér oda – illik ez az egész szezonunkra. Még az utolsó PRM-forduló sem ülepedett le, még ki sem ürült a kerozin abból a gépből, ami Rómából hozott haza minket, és máris nyakunkon van a sorozat döntője.
Az egész évet is summázhatnánk röviden, de nem tesszük meg, majd egy podcastet szentelünk neki valamikor a közeljövőben, egyelőre csak soros ellenfelünket vesszük célkeresztbe.
Egyelőre senki nem találja a szavakat a párizsban történtek óta, úgyhogy nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a sokktól/eufóriától/izgalomtól (és alkoholmérgezéstől) remegő ujjaimmal pötyöghetek néhány sort az Arsenal elleni meccs előtt.
A bajnoki szárnyalás közepette nem az Arsenal elleni összecsapás kerül be a fókuszba most kedvenceinknél. A pénteki találkozó ráadásul szokatlan időpontot is jelent. Ha pedig hozzátesszük, hogy ez egy FA Kupa rangadó, akkor még inkább furcsán érezhetjük magunkat. Ha még azt is hozzáteszem, hogy megint streamelni kell a meccset, akkor már teljesen össze is zavarodtunk a mai napra.
Irgalmatlan tempóban robog tovább az angol bajnokság szokásos decemberi meccsdömpingje, a feszített tempót előrevetítő második fecske pedig a jó néhány évnyi kényszerwengereztetés elszenvedése után átalakuló Arsenal lesz.
