#4 Ibrahimovic – Mr. Se veled, se nélküled

Strigo idegesen ült a billentyűzethez. Megnyitotta a Messengert, majd szinte azonnal kilépett belőle. Kiment az előszobába, és még egyszer megnézte, biztosan be van-e zárva az ajtó. Újra visszaült a géphez. Remegő kézzel egy cigiért nyúlt, és rágyújtott. A lába csak úgy rúgózott az idegességtől. „Hogy fogja ezt most közölni a csapattal?” „Mi lesz ebből?” – a kérdések szinte villámként cikáztak át az agyán. Végül erőt vett magán, és belépett a Stretford End szerkesztői csoportjába.

„Gyerekek, baj van, nagyon nagy baj…” – kezdte mondandóját. „Pakoljatok össze, és szívódjatok fel pár napra. Még a családnak se mondjátok meg, hova mentetek, talán megússzák a kínvallatást, ha tényleg nem tudják, hova tűntetek. Somebody08-cal megbeszéltem, hogy ő közli a hírt az olvasóközönséggel. Úgyis régóta ígéri, hogy visszatér, de idén is csak egy bejegyzést írt, és azt is elbaszta. Engem most pár napig ne keressetek! Jelentkezem, ha elült a balhé. Sajnálom, hogy így alakult, az Isten irgalmazzon mindnyájunknak!”

Ezután felállt, felkapta az előre összekészített sporttáskáját, és a tűzlépcső felé vette az irányt. A mobilján megnyitotta a Messengert, kikereste somebody08-at a kapcsolatok közül és csak ennyit írt: „Zlatan nem fért fel a dobogóra. Te írod a posztot.” – majd visszahajította a telefont a szobába, lemászott a létrán, és az első sikátorba befordulva tovatűnt a nyirkos brit éjszakában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ne játszd újra, José!

A holnap esti, Chelsea elleni FA-kupa negyedddöntő tökéletes alkalom arra, hogy tegyünk egy képzeletbeli időutazást a múltba. Csukjuk be a szemünket, és próbáljunk meg visszagondolni a rég megboldogult Népsportos időkre! Azokra az időkre, amikor Wayne Rooneyt még csak hetente egyszer küldte el a picsába a komplett kommentszekció, amikor mindenki nedves álmaiban Sneijder leigazolása szerepelt, amikor a csütörtök esténként még azért kapcsoltuk be a tévét, hogy a címvédőként a BL-ből az EL-be lebukó Chelsea-n röhögjünk, és amikor a Manchester United aktuális kezdőcsapatát nehezebb volt megjósolni, mint ketomikánál több hozzászólást írni egy beharang alá.

Aki most éppen Pogba eligazolását és Scholes visszavonulását siratja, miközben magában a Gangnam Style-t dúdolja, az nagyjából jó helyen jár a tér-idő kontinuumban. Igen, a 2012-13-as szezonba szerettem volna elkalauzolni mindenkit, ami olyan nyomorultul régen volt, hogy akkoriban a csapat menedzserét még Sir Alex Fergusonnak hívták, én pedig éppen Everred kolléga ellen igyekeztem megnyerni a pesszimista hangnemben megírt posztok házibajnokságát a Stretford End hasábjain.

Na, de miért is kellett felidézni a dicső múltat? Nos, mert az említett idény ősze, egészen pontosan 2012. október 28. óta nem tudtunk nyerni a Chelsea ellen…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….