Na de mi van a stadionunkkal?

Vagy egy éve nem írtam semmit, úgyhogy igazán ideje ennek, kérlek nézzétek el ezt a szokatlanul hosszú csöndet, engem is kicsit kezd letargiába taszítani a pillanatnyi szereplésünk, meg annak a gondolata is, hogy még mindig nem látszik fény az alagút végén.

Mindenesetre egy olyan témát látok érdemesnek arra, hogy hosszabb bejegyzést is szánjunk neki – ez pedig a stadionunk. Illetve egyelőre csak az elképzelései.
Éppen ezért újabb résszel bővül a „Na de mi van a …?” – sorozatunk, megpróbálom kicsit részletesebben is bemutatni, hogy mi történik a beharangozott új stadionunkkal – nagyrészt azért, mert a nagyobb híroldalak felületein a sebtében, AI-val összetákolt cikkek csak önmagukat ismételgetik, az Athletic-kel az élen.
Megint mindenki vegyen nagy levegőt és két napi hideg élelmet, ez is hosszú bejegyzés lesz.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Háború a kapukon belül

Elég rövid uborkaszezonnal ajándékozott meg az idei évad (avagy rekordhosszúságúval, csak ledolgoztuk előre, nézőpont kérdése), úgyhogy amíg bő 3 hét múlva ismét dörren a PL-főcímzene a Spíleren, addig ismét érkezik valami kevésbé aktuális témáról szóló poszt, mielőtt az eggyel korábbi bejegyzés eléri a mágikus 1000 100 kommentes álomhatárt. A következőkben kitérünk arra, hogy tulajdonképpen hogyan szűnt meg a Serie A Európa legjobb bajnokságának lenni, és mi köze van ehhez a saját tulajdonban lévő stadionoknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….