MI A FASZ VAN?! – Jön az újabb BLama?

Nehéz feladat előtt áll az egyszeri szerző a Valencia elleni Bajnokok Ligája mérkőzés beharangozó írása során. A fenti címben kiemelt szofisztikált kérdésfelvetés a Depresszió zenekar koncertjei előtt szokott elhangozni, midőn az értő közönség szerint ideje a húrok közé csapni, és a banda még sehol. De tényleg, mi a faszt lehetne még írni a hétvégi forduló után? Amikor a West Ham (érted, a West Ham!!!) simázott le minket Londonban, egy másodpercnyi esélyt sem adva gyengélkedő kedvenceinknek. De nézzük a jó oldalát (mert mindennek van ilyen – beszélik), tudjuk mire fogni alkoholista mivoltunkat közeli ismerőseinkkel történő beszélgetéseink során amikor a meccs vége után elő merünk mászni az asztal alól a rivális szurkolók távozását követően, ahová a gúnyos megjegyzéseket elkerülendő bújtunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sevilla, se illúzió, se meglepetés

A játékvezető belefújt a sípjába. Félidő. Balázs az előbb már indulni akart a WC-be, hogy megelőzze a kocsma rezidens részegeit, de nem tudott felállni. Csak ült, és üveges szemmel bámult a tévé irányába az üres korsók felett. Ürességet és zavart érzett. Mintha meghalt volna egy pillanatra, és most kívülről látná saját magát és az egész világot. Hirtelen minden olyan idegennek és értelmetlennek tűnt. Szóval ilyen az, amikor kicsúszik az ember lába alól a talaj?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….