Alsóházi rangadó?

Ritkán fordul velünk elő, hogy várjuk a válogatott szünetet, de pocsék formánk miatt most aligha bánkódunk, hogy a csapatnak lesz két hete összeszednie magát. Persze előtte még valahogyan nyerni kéne idegenben, amihez nem ártana legalább két gólt lőni – egyik sem túl gyakran fordul elő velünk ebben a szezonban. A bajokat tetézi 5 kezdőjátékosunk sérülése, így ezúttal már nem csak a középpálya vagy a támadósor ölt ad hoc jelleget, hanem már az eddig úgy-ahogy jól muzsikáló védelmünk is. Itt a kezdő, a csütörtöki hősökből többen is a csapatban maradtak, lássuk hogy mire lesz ez elég.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A számok néha igenis hazudnak?

A tegnap esti kínkeserves továbbjutásra a Ligakupában túl sok szót nem szeretnék pazarolni, hiszen a legjobb, amit tehetünk a Rochdale elleni majdnemblama után, hogy nagyon gyorsan elfelejtjük az ott látottakat. Téma azonban enélkül is van bőven a United háza táján, ezúttal pedig egy olyan trendre szeretném felhívni a nagyérdemű figyelmét, ami alapjában befolyásolja az idei eredményességünket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Legrosszabb a legjobbkor

Közösségi osztályzós élményt és az egyéni teljesítményeket részletesen kiveséző bejegyzést szeretnék a nagyérdemű elé tárni. Tényleg csak szeretnék, hiszen így jár aki offline akar bejegyzést írni és a félig megírt poszt elvész egy áramszünet jótékony homályában, annál pedig sokkal felejthetőbb volt a West Ham elleni vasárnapi szenvedés, hogy még egyszer nekiálljak. Így tehát hiába jegyzeteltem hogy Wan-Bissaka kiket állított meg becsúszó szereléseivel, Pereirára miért is kéne emlékezni ezen a meccsen, vagy hogy ki alakította ki kevés helyzetünket. A vereség és annak módja kiábrándító volt, egy szintén nagyon impotens csapattól sikerült kikapnunk simán, és bár a vereség még épp jókor jött, ennél sokkal több kell majd a következő három bajnokin. Az osztályzatok a nagykörúti tömegközlekedés jegyében a négyes-hatos halmazban mozogtak volna, nekünk meg a vasárnapinál sokkal jobban kell játszanunk (nem nehéz), hogy a szezon végén a hasonló számozású helyek egyikén végezzünk. Azonban hogy ne maradjatok szavazás nélkül, posztpótló posztunkban megválaszthatjátok a vakok közt a félszeműt, illetve a félszeműek közt a vakot, hogy kiderüljön kin múlt legjobban/legkevésbé a londoni zakó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Londoni dühöngő

Az Európa Liga miatt elkezdhetünk hozzászokni a vasárnap délutáni meccsekhez, most például kapásból az idei legnehezebb idegenbeli túránkkal, ugyanis az azonos pontszámmal álló West Ham csapatához látogatunk Londonba. Múlt héten már levertünk egy wannabe top6 csapatot, a nyögvenyelős 1-0 eredményt alighanem most is elfogadnánk, főleg hogy sérültjeinkről nem nagyon érkeztek jó hírek. Martial és főleg Pogba nélkül igencsak akadozik a támadógépezetünk, így a három pont megszerzéséhez szükségünk lenne egy újabb clean sheetre, annál is inkább, mert utoljára februárban szereztünk egynél több gólt idegenbeli bajnokin. Utolsó három kirándulásunkon 1-1-re végeztünk, de a táblázat sűrűsége miatt egy döntetlennel aligha egyeznénk ki. Kezdőcsapat- és végeredmény tippelés, meccs közbeni feszkó levezetése, és #mindenszar megmondására itt a dühöngő, minden másra ott lesz a post-match poszt.

Wolves – United: közösségi osztályzás

Győznünk ugyan nem sikerült, és így nem a tabella éléről várhatjuk a folytatást, de előző két wolverhamptoni látogatásunkkal ellentétben nem is kaptunk ki, így jelenleg a top4-ben tanyázunk, még ha ez két forduló után nem is nagyon jelent semmit. Hiába az első félidőben mutatott totális kontroll, a hazaiak 10 percnyi focival és egy jól eltalált Neves-bombával döntetlenre hozták a meccset, mi meg szomorkodhatunk az elpuskázott helyzetek és a kihagyott büntető miatt. Ez az elvesztett két pont még hiányozhat később, a mutatott játék és néhány egyéni teljesítmény miatt azonban joggal reménykedhetünk abban, hogy ez a szezon teljesen más lesz mint a tavalyi. Annyiban mindenképp más, hogy ezúttal a meccsek után fogunk posztolni, most például a korábban már belengetett közösségi osztályzás bukkan ismét elő, hogy ne csak mi osztogassunk érdemjegyeket hanem ti is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Wolves – United kommentmágnes

Akár elsők is lehetünk a tabellán, ha a második forduló zárómeccsén Ole mester harmadik próbálkozására megverjük idegenben a Wolverhamptont. Kell a győzelem, ugyanis jelenleg a Liverpool csapatával kezdődik a tabella. Mikor utoljára bajnoki címet ünnepelhettek, én az általános iskola negyedik osztályára készültem, és most nem kéne úgy beragadni a rajtnál, mint tavaly, hanem gyors sebességváltások után ötödik fokozatban haladni az élmezőnnyel. A tavalyi hatodik hely mindenképpen csalódás lenne, egy jó rajttal talán ezt el tudnánk kerülni, mert legközelebb a hetedik fordulóban játszunk rangadót. A ma esti meccs kemény lesz, joggal parázhatunk úgy a Farkasoktól mint a Nyolcadik utas a halál szereplői az idegen létformától, hiszen a hazaiak zsinórban a kilencedik veretlen PL-meccsükre készülnek a Molineux-ban, így bár kell a három pont, akkor sem vetnénk le magunkat egy panelház tizedik emeletéről, ha döntetlenre végeznénk. Mindenszar-hívők számára még megemlíteném, hogy egy ötgólos zakóval egészen a tizenegyedik helyre csúsznánk vissza, de ilyen még akkor sem fog történni, ha Jon Moss spori lesz a hazaiak tizenkettedik embere.

Szezonnyitó dühöngő

Akik azt várták, hogy az új szezon első meccsét – ami ráadásul rögtön egy rangadó – majd jól beharangozzuk, azok most csalódni fognak, ugyanis csak egy nyúlfasznyi kommentfogóval szolgálhatunk, és ez bizony nem lustaság, hanem koncepció. A nyári podcasten felvetette egy hallgató, hogy írhatnánk gyakrabban a meccsek után, és mivel kapacitásunk véges, az egy kaptafára készülő beharangoktól meg kissé ki is égtünk, ezúttal a meccsek utánra tartogatjuk okosnak szánt mondanivalóinkat. Hogy azonban ne maradjatok hozzászólási lehetőség nélkül, a tervek szerint minden meccs előtt ki fogunk tolni egy ilyen dühöngőt, ahol szép összetett mondatokban véleményt tudtok alkotni a meccsről, vagy elküldhettek minden rosszul játszó United-játékost a picsába. Szóval mindjárt Chelsea, a meccsről és a nyár történéseiről hét elején podcastelünk, addig is kezdőcsapatot, gólörömködést, statisztikákat, mindenszar elmélkedéseket ide.

Money League – vendégposzt

A nyári pangás közepén pont jókor érkezett levelesládánkba Generati vendégposztja, amely diplomás szinten elemzi ki a United utóbbi éveinek bevételeit és kiadásait. Hosszú a cucc, de mindenképp érdemes elolvasni, át is adom a szót a szerzőnek.

Sziasztok! Már korábban is említettem itt a fórumon, hogy a United 2014-18 közötti üzleti beszámolóit elemeztem a szakdolgozatomban idén, és Strigo felvetése miatt is, meg alapból is szerettem volna megosztani veletek néhány adatot, és hogy mire jutottam a számok és az eredmény átböngészése után.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gracias, Tonio!

Mielőtt még elkezdenénk lezárni ezt az elbaszott szezont, van hátra egy zárómeccs, amelyen két motivációját vesztett csapat léphet pályára azzal a csalfa reménnyel, hogy egy jó teljesítménnyel elfeledtethetik szurkolóikkal azt, mit is műveltek augusztus óta. Mi is annyira a lőtéri kutyák érdeklődésével állunk a ma délutáni United – Cardiff meccs elé, hogy még azt is elfelejtettük, kinek a dolga lenne beharangozni ezt a csodát. Ha már így alakult, gondoltuk hogy megvárjuk a kezdőcsapatot a dühöngő élesítésével, szóval ennek a tizenegy legénynek kéne felvidítania azokat a die hard United-fanokat akik nem találtak jobb szórakozást vasárnapra mint sztrímen nézni hogy meglesz-e végül az ötödik hely: De Gea – Dalot, Smalling, Jones, Young – Pereira, McTominay, Pogba – Lingard, Rashford, Greenwood.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az esélyesek nyugtalanságával?

Rég hozott már ennyire szórakoztató végjátékot a Premier League hajrája a semleges nézők számára, hiszen nem elég, hogy a bajnoki címért folyó harc soha nem látott magasságokba tör a megszerzett pontokat tekintve, de a 3-6. helyekről döntő viaskodás balfaszkodás is hétről hétre szállítja a valószínűtlenebbnél valószínűtlenebb forgatókönyveket. A szurkolók számára persze inkább már csak az idegeskedés és a bosszankodás (és néha a katarzis) marad, amiből nekünk különösen sok kijutott sajnos – jobb nem is visszatekinteni arra, hogy mi lett volna, ha egy-két meccsünk kicsit máshogy alakul mostanában, annyi lehetőséget szalasztottunk már el a Top 4 bebiztosítására…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….