Az álmok filmszínháza

Hamarosan vége a filmes uborkaszezonnak, mi meg vagyunk olyan jó arcok, hogy előválogattunk nektek pár megnézésre alkalmas alkotást. Blockbusterek, folytatások, kis költségvetésű művészfilmek ugyanúgy megtalálhatóak mai ajánlónkban, mint az idézhető kultfilmek, a közös bennük hogy valamilyen módon mindegyik mozi a Manchester Unitedhez kapcsolódik. Van egy olyan érzésünk, hogy egyik film sem fog Oscart kapni, de mi már lassan azzal is megelégednénk, ha végre nem csalódottan állnánk fel a torrent elől moziban egy-egy ígéretesnek beharangozott, de nézhetetlen 90/120 perc megtekintése után. Popcornt és 3d szemüveget bekészíteni, tíz friss és ropogós mozifilmet ajánlunk nektek! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

United States of Mancunia

Amikor ezeket a sorokat írom, a Manchester United csapata valahol az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosának hoteljában múlatja az időt. Egyes játékosok pingpong bajnokságot szerveztek maguk között, mások alszanak, van, aki olvas és vannak, akik csak fotózkodni jöttek. A játékosok és más hollywoodi celebritások egymást kölcsönösen a reklámszünetekbe csempészve ölelkeznek, mintha régi ismerősök, már-már barátok volnának. Mindenki szeret mindenkit, a vakuk pedig villognak az Angolszáz Fogorvosi Unió legújabb mestermunkáin.

Rosberg visszavonulva sem tudja lerázni Hamiltont?

De mit keres egy angol csapat kétévente egy olyan országban, amelynek a labdarúgásról sem a labda, sem a rúgás nem jut eszébe, és ha igen, abban sem sok köszönet van. A válaszhoz nézzük meg együtt, hogy mi tette a Manchester Unitedet az Újvilág csapatává, amikor az amerikaiak nagyja valószínűleg egy Európa térképen is bajban lenne Manchester elhelyezésévével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

True Legends #253 – A United Wayne

Ugye nem gondoltátok, hogy Wayne Rooney távozását megússzátok igazi búcsúposzt nélkül? A blog indulása óta vele foglalkoztunk a legtöbbet, így aztán nem is engedhetjük meg magunknak, hogy ne búcsúztassuk őt érdemeihez méltó módon. Közös szerkesztőségi megaposztunkban érzelmes húrokat pengetve engedjük útjára csapatkapitányunkat. Vigyázat, hosszú lesz! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Amikor egyedül ültem a Mozaikban

Miután az utolsó forduló számunkra már lényegtelenebb, mint a Gyirmót számára az NB1, és igazából nem dönt semmiről, egy rendhagyó “beharangozó” posztban inkább újabb élménybeszámolót közlünk, ezúttal a Stretford End szerkesztőségének lúzerebbik részéből.

[rövid verzió] Az úgy volt, hogy a Soton meccs napján, szerda délelőtt feltettem az aktuális kérdést a mozaikos csoportunkban, jön-e valaki este kollektív meccsnézésre. Már akkor kapcsolhattam volna a sok ‘nem’, ‘nope’, ‘necces’, ‘felejtős’, ‘kihagyom’ válasz olvastán, de az egy szem ’50-50′-ben – nini, egy újabb X – bízva, és a “ha United meccs van, ott mindig vagyunk négyen-öten” törvényt szem előtt tartva úgy döntöttem, azért én útnak indulok. Így végül ellátogattam a Stretford End alma (szilva, barack, mézes körte) materébe, majd nem néztem meg a meccset, ittam (keveset), hazajöttem. Szar volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Celta víg-e?

Miután az Ajax tegnap csúnyán elverte a lyoni tizenegyet, nagyon úgy tűnik, hogy a holland csikócsapat jöhetne szembe Stockholmban, ha sikerülne abszolválni a spanyol középmezőnyben tengődő Celta elleni párharcot. Az alábbiakban megismerhetjük csapatunk egészségügyi térképét és a rivális legérdekesebb pillanatait a klub történelméből.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Értékeld velünk a roncsderbit!

Amennyire vártuk a Liverpool elleni derbit, annyira nem tudjuk most, hogy örüljünk-e a döntetlennek. Nem tudjuk, hogy most félig tele van-e a pohár, vagy félig üres, azt meg pláne nem hogy az egyenlítő gól után ki verte azt le az asztalról. A játék képe alapján tulajdonképpen megérdemelt a pontosztozkodás, bár mindkét csapat éppen abban a félidőben szerzett gólt, amikor gyengén játszott. Gyenge játékból amúgy is láttunk eleget vasárnap, a derbi színvonala néha aggasztó mélységekbe merült alá, és a meccs alapján nem vennénk rá mérget, hogy nem ez a két csapat marad le a jövő évi BL-ről (bár tegnapi produkciójával a shitty is bekapcsolódott a versenyfutásba). Kapkodás, rengeteg hiba és pocsék egyéni teljesítmények mindkét oldalon, ráadásul mindez a szakmai stábra, a játékvezetőkre és a szurkolókra is jellemző volt, nem csak a játékosokra. Mi viszont ebben a bejegyzésben a United játékosainak teljesítményére koncentrálunk, ráadásul hogy igazi közösségi értékelés legyen, titeket is bevonunk a játékba, hogy ne csak a Stretford End sebtiben összerántott bírósága (kovacstomi, ezs, stanleykubrick, ezra, Beyonder, harman_smith és Strigo) mondja ki az ítéletet, hanem az olvasók esküdtszéke is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cold windy nights in Ukraine

A Stretford End blog szerkesztősége mindig is a semmitmondó sablonnyilatkozatok ellen foglalt állást, így régi álmunk vált valóra, amikor néhány meggyőző ukrán oligarcha és pár elszánt Femen-aktivista segítségének köszönhetően mélyinterjút készíthettünk a csütörtöki EL-meccs főszereplőivel. Az Odessza – Manchester úton bőven akadt időnk arra, hogy mindenkit megszólaltassunk a továbbjutást érő győzelemmel és a zergebaszó hideggel kapcsolatban, még Zsozé is a rendelkezésünkre állt egy-két mondat erejéig. Következzen tehát a Luhanszk elleni 2-0, ahogyan a szereplők látták.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Top of the league – osztályzás

Nagyon nem bánnánk, ha most lefújnák a bajnokságot, hiszen az első forduló után az első helyen állunk, még ha a szezon első PL-meccsén leginkább a szerencsének köszönhettük, hogy két góllal is lenyomtuk a second season syndrome legkomolyabb tüneteit mutató Bournemouth-t. Örülni kell persze, elszállni viszont nem érdemes, nem a United lesz az utolsó csapat aki győzni tud a bajnokság legkisebb stadionjában, és nem minden ellenfél fog ajándékba adni egy vezető gólt. Az első félidő Lajost idéző alibije után azért a másodikban felpörgött a csapat, kissé sajnáltuk is, hogy 3-0 után nem erődemonstrációt hanem pihenőt tartottunk, és összességében elégedettek lehetünk a látottakkal, meg nagyjából az egyéni teljesítményekkel is, amit meg is próbáltunk számszerűsíteni a számotokra. Osztályzatok következnek.howe mourinho
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Who are ya? – Zsozé

Minden korszaknak vége szakad egyszer, és mivel Louis van Gaal elkövette a Ferguson utáni United-menedzserek végzetes hibáját, vagyis hogy nem kvalifikált a Bajnokok Ligájába, két igen hosszúnak tűnő szezon után a Lajos-korszak is véget ért. Néhány napos huzavona után bekövetkezett az, amit pár éve még elképzelhetetlennek tartottunk: a klub José Mourinho kinevezése mellett döntött. Bár a drukkerek általános reakciója inkább a várakozással vegyített optimizmus, azért akadnak olyan United-fanok is, akik inkább az antikrisztus eljövetelét látják a portugál sztáredző kinevezésében, mint a megváltó érkezését. Nem tagadom, én is utóbbiak táborát erősítem, a továbbiakban ki is fejtem, miért, úgyhogy jöhet is a #joséout, szigorúan magánvéleményként.mourinho egyes mez Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Carrington DC

Kicsit fellélegezhetünk a válogatott szünet miatt, épp elég volt a csütörtök-vasárnap meccstempóból, ám mielőtt végleg a célegyenesre fordulnánk, akad itt még egy-két dolog ami a nagy rohanásban nem került kifejtésre. Hodgson angol kerete remek apropót ad arra, hogy a Manchester United akadémiájának munkáját elemezzük, hiszen Smalling személyében ugyan csupán egy United-játékosra számított Roy papa, de további három United-nevelés is ott figyel a keretben. Na de ne ijedjetek meg, ez a poszt nem az angol válogatottról fog szólni, hanem azokról a Unitednél nevelkedett játékosokról, akiktől talán túl korán szabadult meg a klub, és most élik első- vagy másodvirágzásukat. Mert hogy az idei (vagy mondjuk a tavalyi) FA Kupában, a nyári Eb-n, a jövő évi BL-ben, vagy csak úgy simán a PL-ben sok-sok olyan spíler van/volt/lesz, akiknek Carringtonban tanították meg az alapokat, de már nem a United mezét viselik. Rejects XI, sok-sok Tom és Danny, a teljesség igénytelensége nélkül.carrington

Egy kattintás ide a folytatáshoz….