Out?

Az új adásban azt találgatjuk, hogy miért eszkalálódott a helyzet ilyen gyorsan, van-e még lejjebb a gödörben, vagy előbb-utóbb elindulunk felfelé. És persze ronaldózunk is egy egészségeset.

Plusz: a 10 lehetséges OGS-utód.

Line up: Strigo, Kriss, Beyonder

Az RSS-re az Anchoron lehet feliratkozni, de követhettek Spotify-on vagy iTuneson is

Sziasztok, Ádám vagyok, 33 éves és Ole-hívő…

Sosem jó egy posztot mentegetőzéssel kezdeni, de be kell vallanom, hogy ez az írás eredetileg egy kommentnek indult, csak aztán olyan hosszú lett, hogy a Disqus azt hitte, terheléses támadás érte a szervereiket. Ezért aztán megkérdeztem a szerkesztőséget, hogy kirakhatom-e esetleg a Tottenham elleni meccs előtt bejegyzésként, és mivel a legtöbben úgy voltak vele, hogy inkább húznák végig a heréiket egy kilométeren keresztül erős pistás üvegszilánkokon, mint hogy értékeljék a vasárnap látottakat vagy beharangozzák a Csirkék elleni roncsderbit, visszaéltem a lehetőséggel, hogy kábé 10 évvel ezelőttről még van belépésem az oldalra.

Szubjektív gondolatok következnek a hajtás után, de előre leszögezem, hogy én az #InOleWeTrust táborhoz tartozom, annak is a legradikálisabb, a “még a víz alatt is” részéhez (hogy egy Bödőcs klasszikust idézzek)…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Chi sei? – Lúzerek

Nehéz megmagyarázni hogy az embernek miért van második csapata, miért szurkol egy másik klubnak is, vagy hogy egyáltalán szükség van-e szurkolói energiáinak megosztására az amúgy is 50+ meccses szezonok világában. A futballszurkolós poliamoria kialakulásának számos oka lehet: az ember követ egy másik bajnokságot, ahol egy idő után mindenképp szimpatikussá válik egy csapat; szurkol a helyi megyeketteseknek vagy a Fradikának; külföldi tartózkodás/meccslátogatás alatt beleszeret egy közegbe; egy sikeres FIFA- vagy FM-karrier okán; vagy csak simán egy szerethető játékost/edzőt/csapatot fedez fel és utána közelebbről is követi őket. De fel lehet ülni a hypevonatra is, lehet szorítani az örökös lúzernek meg underdognak (úgy is, mint Dávidnak a Góliátok mezőnyében), meg hipszterkedni egy olyan klubbal amit mások maximum kétperces összefoglalókból és a livescore oldaláról ismernek. Mivel a magyar fociszurkolókat általában jól be lehet határolni 15-20 topcsapat követőiként, a másodlagos preferenciák általában más vonalon mozognak, teljesen más büdzsével és célokkal, a két csapat aligha játszik egymás ellen komoly tétmeccset. Na ez változott meg esetemben, ma ugyanis a United először találkozik az Atalantával, vagyis a második csapatommal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Farkasos örömködő

Bár a CR hazatér sztori abszolút ellopta a showt mindennemű unitedes hír elől, azért akad még itt a hétvégén egy nem kicsit fontos meccs is. A nunótlanított Wolves otthonába látogatunk, pont mint az előző szezon utolsó fordulójában, amikor is az EL-döntőre készülő A-csapat mellőzése mellett is győztünk, Elanga és Mata góljaival. Ha a már említett portugál mester új csapata esetleg nem nyerne, egy két gólos győzelemmel akár az első helyre is ugorhatnánk. Ez ugyan jelenleg még nem elvárás, az augusztusi elsőség aligha jelent bármit, a 3 pont viszont kötelező lenne a Southamptonban elvesztegetett kettő pótlására. Hogy mi még az elvárás? Például hogy a bíró (Mike Dean, khm) ne adjon meg szabálytalan gólt az ellenfélnek, fejeljünk be végre egy kurva rohadt pontrúgást, illetve hogy új igazolásaink 10-20 percnyi alibinél meg padon ücsörgésnél többet is mutassanak. Ha ez mind összejön, nem kéne hogy gondot okozzon az eddig pontnélküli farkasfalka. Van még egy óra az F1 rajtjáig kezdőig, mi a de Gea – Wan-Bissaka, Varane, Maguire, Shaw – Fred, van de Beek – Sancho, Bruno, Pogba – Greenwood kezdőt tippeljük, de úgysem ez lesz.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Berúgtuk az ajtót – osztályzás (United 5:1 Leeds)

Az Eb és a betegségek miatt ezúttal sem volt éppen sima a felkészülésünk az új szezon előtt, így érthető volt, hogy sok United-szurkoló farpofája összeszorult, amikor a liga legtöbbet futó csapata, a Leeds ellen kellett kiállni a szezonnyitón. A stáb azonban úgy tűnik, elvégezte a munkát ezen nehéz körülmények között is, fizikális alsóbbrendűségnek ugyanis nyoma sem látszódott a részünkről, az Old Trafford közönsége pedig egy hasonlóan emlékezetes győzelem során térhetett vissza a lelátókra, mint amilyennél búcsúzni volt kénytelen másfél évvel ezelőtt. A tavalyi borzalom után tehát most ismét egy fantasztikus idénynyitót láthattunk, akárcsak két éve a Chelsea ellen – lássuk, mit tettek hozzá ehhez mieink a gyepen!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nézők előtt könnyebb lesz?

Bár a szezonban nem először lesznek nézők meccsnapon az Old Traffordon, de ezúttal remélhetőleg meccs is lesz, amit tízezren is megtekinthetnek a helyszínen. A csapat eddig tartotta magát a Football is nothing without fans mottóhoz, hiszen mind a hat bajnoki vereségünket otthon nyeltük be. Ráadásul az utolsó kettőt is, így most nem csak a már kieső Fulham játékereje és motiváltásga, hanem a rossz sorozat megszakítása is a sima hazai mellett szól. Maguire ugyan max a lelátón, mankóval örülhet a szurkolóknak, de reméljük hogy pl. Cavani megszerzi első olyan gólját, aminek helyben is örülnek párezren. Még mindig nem egy igazi teltházas szezonbúcsúztató, de azért a csapat és a szurkolók hangulatának jót tenne, ha begyűjtenénk a három pontot, ebben ők lesznek a főszereplők:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

The chosen 1-0 – szavazás

Bár sokan potenciális BL-indulónak tartották a West Hamet, megmutattuk hogy David Moyes és a Bajnokok Ligája nem illenek össze, avagy aki ilyen beszari bunkerfocival érkezik az Old Traffordra, annak nincsen helye a top4-ben. Több jó teljesítményt is láthattunk a meccsen, újabban szokássá vált post-match posztunkban pedig kíváncsiak vagyunk rá, hogy szerintetek ki volt a vasárnap este legjobb United-játékosa.