Döntő, Wembley, Chelsea

Ugyan nem értünk abban egyet a minap nyilatkozó Joséval, hogy a kupadöntő eredménye nem határozza meg a szezonunk sikerességét, azt azonban aláírjuk, hogy az idényünk eddigi alakulásától függetlenül kell tekintenünk az FA Kupa döntője elé. A szezon utolsó, és egyben legfontosabb meccsén mindkét edzőnek, és a pályára lépőknek is akad bizonyítani való, és ez remélhetőleg nem defenzív taktikákban és durvaságokban csúcsosodik majd ki, hanem egy klasszik meccsben. Az esélylatolgatásba és elemzésekbe nem is mennénk bele, hanem ráhangolódásként felidéznénk a Wembley-ben lejátszott, Chelsea elleni meccseinket, mert hogy már hétszer is játszottunk velük az angol foci legszentebb szentélyében. Reggeli kávéhoz, ebéd utáni punnyadásra, vagy stúdióbeszélgetés helyetti hangolódásként, majd’ egy órányi videóval, retróba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A számok nem hazudnak

A városi rangadókat általában nagyon várják a szurkolók, ettől a maitól viszont a legtöbbünk alighanem eltekintene. A Unitednek ezen a meccsen csak veszíteni valója van, így felspannoltság helyett inkább aggódással vegyes borzongás járja be testünket szombat késő délutánig. Egy meggyőző győzelemmel akár még életet is lehelhetnénk ebbe az igencsak ellaposodó szezonba, de valamiért nálam nagyobb az a para, hogy megalázó vereséget szenvedünk el a City B-től, és az arcunkba tolják a bajnoki cím ünneplését. Mindezt persze elkerülhetjük egy dögunalmas nullanullával, így bárhogy is alakuljanak a ma esti történések, a manchesteri városi derbit csak erős idegzetű olvasóinknak javasoljuk megtekintésre. Na de nem szeretnénk vészmadárkodni, ezért gyűjtöttünk pár optimista statisztikát, hátha sikerül meggyőznünk magunkat és minden erre hajlamos szurkolótársunkat, mert az mégsem lenne pálya, ha a hétvégénket tönkretenné egy csúnya vereség, nekünk meg a legyőzőink örömittas pofáját kéne nézni utána. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Quién eres? – EL Sevilla

Nagy nap a mai, hiszen a Manchester United hosszú-hosszú idő után szerepelhet újra a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában. Ha nem éreznétek át, mekkora szarban is dagonyázik a csapat az utóbbi években, akkor itt egy sokkoló adat: 4 év után térünk vissza Európa legjobb 16 klubja közé. Persze kalandoztunk tavasszal az európai hadszíntéren azóta, nyertünk is egy Európa Ligát, de mai ellenfelünk, a Sevilla ezt például háromszor is megtette. Hogy melyik csapatnak van helye a negyeddöntőben, az a két meccs alapján ki fog derülni, mindenesetre jó előjelekről semmiképp sem beszélhetünk a spanyol kirándulás előtt. Egyrészt a két keretet összehasonlítva nagy blama lenne kiesni, másrészt a kisebb sérüléshullám és a cseppet sem lehengerlő formánk túl nagy bizakodásra nem ad okot. Na de mindjárt részletezzük is mindezt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Irány a Champo, szevaStoke!

A szörnyűségesen zárult karácsonyi meccsdömping után nem sok esély látszódott bármiféle optimizmusra így január közepén a Manchester United háza táján, 2018 azonban eddig meglepően jól alakult. Egy-egy tükörsima győzelem a bajnokságban, majd az FA-kupában, egy kis dubajozás feltöltődés gyanánt, ráadásul még Sánchez leigazolásához is valószínűtlenül közel kerültünk – sok jel nem utal arra, hogy ez a szokatlanul idilli hangulat pont ma este foszlana szerte az Old Traffordon.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Who are ya? – Yorkshire Terriers

Újonc csapatok ellen pályára lépni azért jó (amellett hogy általában verjük őket), mert meccs előtt születhet róluk bemutató poszt, márpedig mai ellenfelünkkel, a Huddersfield Town-nal nemhogy a blog hét éve alatt nem játszott a United, hanem több mint 40 éve nem találkozott tétmeccsen a két csapat. Nem is sokat tudunk róluk, olyan rég óta bennragadtak az alsóbb osztályok mocsarába, én személy szerint még életemben nem láttam Huddersfield-meccset. A mai lesz hát az első, és kíváncsian várom, hogy visszatérünk-e a négynullákkal kikövezett győzelmi útra, vagy marad a válogatott szünet óta látott… ehm… célfoci. Kéne a három pont, a gólok és az önbizalom a következő két bajnoki (Spurs, Chelsea) előtt, és mai ellenfelünk tökéletes partnernek ígérkezik ebben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nekünk szünet, nekik (tor)túra: túlélőrangadó az Anfielden

A szó legszorosabb értelmében vett Manchester United szurkolók számára nagyjából annyira volt izgalmas az elmúlt két hét, mint amennyi poszt született itt a blogon eddig október folyamán. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a játékosok tétlenkedtek, hiszen több mint egy tucat vörös ördög járta a világot az elmúlt napokban, hogy aztán sikerekkel és kudarcokkal a hátuk mögött térjenek vissza a válogatottbeli kötelezettségek után. Már aki visszatért úgy, ahogy illik, hiszen ezt a szünetet sem úsztuk meg sajnos sérülések nélkül…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kto vi? – Csak a Moszkva

Lassan már kezdünk hozzászokni a szerda-szombat ritmushoz, ami azt jelenti hogy a normális napokon és időben rendezett bajnokik és a púp a hátunkra jellegű Curacao kupa mellett gőzerővel nyomulunk a BL-csoportkörben is, rekordbevételt termelve Glazeréknek a klubnak, és rekordnézettséget a FilmMánia csatornának, amit Andy Vajna nappaliján kívül aligha lehet valahol fogni, ráadásul az Ismerd meg Európát! túra keretein belül ezúttal Oroszország fővárosába vezet utunk, és mivel a moszkvai éjszakákról 2008 óta jobb emlékeink lehetnek, mint Donald Trumpnak, az az érzésünk támadhat, hogy a csapat legalább olyan sikeresen veszi a csoportkör második meccsét, mint én az egy körmondatban indokolatlanul szereplő amerikai üzletemberek felsorolását, de rá is térek a lényegre, hárásó? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az álmok filmszínháza

Hamarosan vége a filmes uborkaszezonnak, mi meg vagyunk olyan jó arcok, hogy előválogattunk nektek pár megnézésre alkalmas alkotást. Blockbusterek, folytatások, kis költségvetésű művészfilmek ugyanúgy megtalálhatóak mai ajánlónkban, mint az idézhető kultfilmek, a közös bennük hogy valamilyen módon mindegyik mozi a Manchester Unitedhez kapcsolódik. Van egy olyan érzésünk, hogy egyik film sem fog Oscart kapni, de mi már lassan azzal is megelégednénk, ha végre nem csalódottan állnánk fel a torrent elől moziban egy-egy ígéretesnek beharangozott, de nézhetetlen 90/120 perc megtekintése után. Popcornt és 3d szemüveget bekészíteni, tíz friss és ropogós mozifilmet ajánlunk nektek! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

United States of Mancunia

Amikor ezeket a sorokat írom, a Manchester United csapata valahol az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosának hoteljában múlatja az időt. Egyes játékosok pingpong bajnokságot szerveztek maguk között, mások alszanak, van, aki olvas és vannak, akik csak fotózkodni jöttek. A játékosok és más hollywoodi celebritások egymást kölcsönösen a reklámszünetekbe csempészve ölelkeznek, mintha régi ismerősök, már-már barátok volnának. Mindenki szeret mindenkit, a vakuk pedig villognak az Angolszáz Fogorvosi Unió legújabb mestermunkáin.

Rosberg visszavonulva sem tudja lerázni Hamiltont?

De mit keres egy angol csapat kétévente egy olyan országban, amelynek a labdarúgásról sem a labda, sem a rúgás nem jut eszébe, és ha igen, abban sem sok köszönet van. A válaszhoz nézzük meg együtt, hogy mi tette a Manchester Unitedet az Újvilág csapatává, amikor az amerikaiak nagyja valószínűleg egy Európa térképen is bajban lenne Manchester elhelyezésévével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

True Legends #253 – A United Wayne

Ugye nem gondoltátok, hogy Wayne Rooney távozását megússzátok igazi búcsúposzt nélkül? A blog indulása óta vele foglalkoztunk a legtöbbet, így aztán nem is engedhetjük meg magunknak, hogy ne búcsúztassuk őt érdemeihez méltó módon. Közös szerkesztőségi megaposztunkban érzelmes húrokat pengetve engedjük útjára csapatkapitányunkat. Vigyázat, hosszú lesz! Egy kattintás ide a folytatáshoz….