Kiörömködtük magunkat az új igazolásokon, kapkodjuk a fejünket a további pletykákon, hogy ki repülőzik meg ki nem. Közben az ellenfeleket úgy gázoljuk el az Egyesült Államokban, mint ahogy II. Lajos (igen, Lajos) rongyolt bele a Csele-patakba, de ez a poszt most nem erről szól.
„Nagy show, döngöl a turné, Ezt nézd, nem vagyok a múlté…”
Elnézést, hogy nem életünk bandájától idézek, de azt kell, hogy mondjam ez most tökéletesen igaz a csapatunkra. Az elmúlt néhány nap alaposan átrendezte a fejünkben lévő dolgokat, de leginkább a köz hangulatát javító intézkedésekkel találkozhattunk.
A rekkenő hőségben is igyekszünk szórakoztatni olvasóinkat. Ezúttal egy valóban meghökkentő storyvonalat sikerült előhalászni közel 15 évvel korábbról. Az idei nyáron úgyis a kapuskérdés miatt izgulunk a legjobban, én csak annyit mondok, volt ez már ennél sokkal rosszabb is.
Sokan leírtatok már. Azt mondtátok Moyes tanítványa vagyok és hónapokra sérülök le az edzéseken vagy bármikor máskor, mint az a brazil jobbhátvéd srác. Ám egy igazi harcos újra visszatér és felveszi a küzdelmet a kétkedőkkel szemben. Utoljára láttátok ezt a képet.
Túlzás lenne kijelenteni egy szezont követően, de véleményem szerint megvan az új John O’Shea, egy holland játékos személyében. A még mindig csak 25 éves Daley Blind apja nyomdokai mentén lépdel előre egy szép karrier irányába, ráadásul most már a világ egyik legnagyobb klubjában rúgja a bőrt, mi most az idényéről rántjuk le a leplet.
Carrick idestova egy évtizede gyűri a gyepet a United mezében és gyakorlatilag ezen időszak alatt a klubtörténelem legsikeresebb időszakának volt kulcsszereplője. 5 Premier League, 1 BL siker, 2 Ligakupa és 1 Világkupa emelgetése is kijutott neki. Ellenben most még közel sem búcsúztatom Carricket, csupán arra akarok rávilágítani, hogy hiánya minden bizonnyal idei eredményeinken is meglátszott. Hogy miért, arra még a lapozás után derül némi fény.
Sokan hasonlóan voltak Radamel Falcaoval, mint Di Maríaval, de legalább a kolumbiai csak egy idényre érkezett kölcsönbe. Az elvárások igen magasak voltak, hiszen Falcao csapatainál az elmúlt években emberfeletti teljesítményt produkált. Sajnos a Unitednél idén ezt a szintet nem sikerült megugrani.
Mata leigazolása is nagyon pánikigazolásnak tűnt annak idején, bizony kemény árért jött ő is, manapság azonban viszonylag nyilvánvalóvá válik, hogy alaptag lesz a spanyol csapatunkban. Tavaly év végén Juan szépen elkezdte szórni a gólokat és gólpasszokkal is kivette részét a csapat játékából, ami némi bizakodásra adott okot. Juan szezonjának memoárja következik.
Angel Di María szezonja közel sem úgy végződött, mint az kezdődött. Én magam erős kétkedéssel fogadtam leigazolását és sokat kérdezősködtem arról, hogy vajon milyen rendszerben képes ő hozni a legjobbját itt, vajon mi is a pontos cél a leigazolásával. Kételyeim sok okokból beigazolódtak, Angel szezonja finoman szólva is igencsak felemásra sikerült.
Garantáljuk, hogy értékelő posztjainkban előszeretettel fognak felsorakozni a különböző jellegű szóviccek. Viszont sajnos mindennek ellenére is jogos a felmerült kérdés újdonsült balhátvédünk kapcsán. Kezdjük is röviden hármasunk idényének bemutatását.
