Felocsúdni sincs időnk a hétvégén történtekből és máris újabb fejezetet kell írni az egyre pesszimistább bekezdésektől hemzsegő történelemkönyvbe. Én optimista vagyok, de már annyiszor voltam az korábban is itt a bejegyzések felületén, aztán jól megnézhettük magunkat a végére, úgyhogy óvatos leszek – és talán jobb lesz, ha Rangnick is így cselekszik.
Oké, tudjuk, igazából szamóca hullik a fáról, nem szilva, amit épp Boborján, a jeti Micimackó készül lerázni onnan (vagy csak nagyon vágyik rá, igazából mi sem tudjuk eldönteni).
Ritka alkalomból írhatunk ismét beharangot: újra BL-nyolcaddöntőben talált minket a történelem egyre nagyobb hullámokat vető vihara. Ennek alkalmából a figyelem legjavát az ellenfélre fordítjuk, úgyis rég láttuk őket, és jó eséllyel újabb 20-30 év telik el, mire megint látjuk egymást.
Közkívántra megint podoltunk, a szokásosnál is változatosabb témákban. Április 1-én vettük fel az adást, de ettől még komolyan gondoltunk mindent. Line up: Strigo, Kriss, Beyonder + Generati
Ez volt a menetrend:
+ Kiesés az FA-kupából: okok és következmények (2:30)
+ Henderson mérlege: menjen vagy maradjon? (8:55)
+ Ole új szerződése: too soon? (14:10)
+ Hátralévő meccsek: erőltetett menet vagy sima top4? (18:22)
+ Új BL-lebonyolítás: minek van? (24:20)
+ Hrutka-ügy: durva vita!
+ Lesszabály módosítása: minek lesz? (42:24)
+ Olvasói kérdések (1:07:52)
+ Mit csinál Fletcher technikai igazgatóként? (1:07:52)
+++ A United pénzügyei Generatival (1:37:35)
A Barca elleni BL-búcsú után ültünk le, hogy kiértékeljük a helyzetet, és megmondjuk, hogy akkor most #mindenszar vagy van fény az alagút végén. Szóba került Ole kinevezésének jogossága, a lehetséges távozók és érkezők listája, és persze Pogba és Herrera helyzete is. És még azt is elmondjuk, hogy mi köze Ramsay Boltonnak Mourinhóhoz.
Az iTunes mellett már a Spotify-on is megtaláltok bennünket!
A Manchester United – Barcelona párharc meglehetősen gazdag történelme ma este tovább íródik. Egy hazai nézőket inzultáló argentint az előző körben már eltakarítottunk az útból – most érkezni fog egy másik, aki vélhetően nem a tűrés-, hanem a leshatárt fogja súrolni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Nehéz feladat előtt áll az egyszeri szerző a Valencia elleni Bajnokok Ligája mérkőzés beharangozó írása során. A fenti címben kiemelt szofisztikált kérdésfelvetés a Depresszió zenekar koncertjei előtt szokott elhangozni, midőn az értő közönség szerint ideje a húrok közé csapni, és a banda még sehol. De tényleg, mi a faszt lehetne még írni a hétvégi forduló után? Amikor a West Ham (érted, a West Ham!!!) simázott le minket Londonban, egy másodpercnyi esélyt sem adva gyengélkedő kedvenceinknek. De nézzük a jó oldalát (mert mindennek van ilyen – beszélik), tudjuk mire fogni alkoholista mivoltunkat közeli ismerőseinkkel történő beszélgetéseink során amikor a meccs vége után elő merünk mászni az asztal alól a rivális szurkolók távozását követően, ahová a gúnyos megjegyzéseket elkerülendő bújtunk.
A játékvezető belefújt a sípjába. Félidő. Balázs az előbb már indulni akart a WC-be, hogy megelőzze a kocsma rezidens részegeit, de nem tudott felállni. Csak ült, és üveges szemmel bámult a tévé irányába az üres korsók felett. Ürességet és zavart érzett. Mintha meghalt volna egy pillanatra, és most kívülről látná saját magát és az egész világot. Hirtelen minden olyan idegennek és értelmetlennek tűnt. Szóval ilyen az, amikor kicsúszik az ember lába alól a talaj?
Dicsőséges visszatérésünket az ígéret földjére podkeszttel ünnepeltük meg, hallgassátok, mintha nem lenne holnap. Vigyázat: a hanganyag tőlünk szokatlan, már-már gusztustalanul optimista gondolatokat is tartalmaz!
Közreműködők: Strigo, somebody, Ezra, Beyonder
