A Hull City kupameccse miatti hosszas pihenőnk következtében volt időnk megemészteni a Bayern elleni BL-kiesést, így a bajnokság hajrájára újult erővel és komolyabb teher nélkül fordulhatunk. Tét persze továbbra is van: az európai kupaindulásért még mindenképpen versenyben vagyunk, sőt, egy utópisztikus szcenárió bekövetkeztével még a negyedik helyre is odaérhetnénk, ám ez utóbbi sorsáért mai ellenfelünk, az Everton sokkal inkább aggódhat.
Baszódj meg, Tim Howard! – így szólt a kb. másfél évvel ezelőtti 4-4 utáni bejegyzésünk nyitó mondata, és sajnos ez a bevezetés most is abszolút helytálló. Na nem szeretnénk ha ebből szállóige lenne, de tény, hogy tegnap este a kapufával szorosan együttműködő ex-unitedes amcsi kapus nem csak szakállával, hanem teljesítményével is kitűnt a mezőnyből. Idén már másodszor maradtunk góltalanok egy hazai bajnokin, ráadásul még kaptunk is egyet, így 14 forduló után az igen ciki kilencedik pozíciót foglaljuk el a tabellán. Tavaly (lásd még: Fergie-vel) az ilyen meccseket behúztuk, és a mutatott játékkal igazából most sem lehetünk elégedetlenek, de a West Brom után újra egy olyan csapat tudott nyerni az Old Traffordon, amelyik a PL történetében még soha. Valami tehát mégsem stimmel, ezért csatlakozunk a vidám Everton-drukkerekhez, és együtt énekeljük újdonsült menedzserünknek a címnek választott, tegnap hallott nótát. Na de azért az érdemjegyek kiosztását sem hanyagoljuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ferguson után még mindig nem szoktuk meg teljesen, minden esetre tovább szaporodnak az „első…” jellegű mérföldkövek David Moyes listáján: most éppen annak örülhetünk (?), hogy menedzserünk első alkalommal nézhet szembe a United padjáról volt csapatával, az Evertonnal. Beharangozó.
